Tejel-e a robot?

A kitörőben lévő beruházási láz nem kerüli el a tehenészeteket sem. De mekkorát szabad álmodni? Amikor a költségek meredeken emelkednek, a gazdák jogosan bizonytalanodnak el. Ilyenkor még inkább kell az előrejelzés, amely a bevételi oldali kalkulációkat segíti.

Az elmúlt évet leginkább elfelejteni kellene, de a tanulságai nagyon fontosak. Az élelmiszerigény lökésszerű megugrására nem lehet méretezni az értékláncot, de többé nem zárhatunk ki olyan léptékű piaci anomáliákat, amelyek rövid idő alatt átrendezik a piacot. Az ujjak a tejipar felé mutogatnak, és valóban, a feldolgozó versenyképessége döntő tényező a lánc szakítószilárdságának meghatározásakor. E téren határozottan gyorsul a fejlődés. Anélkül, hogy felsorolnám hány üzemet érintett már eddig is, könnyen belátható, hogy messze még a cél: olyan nemzetközileg is versenyképes feldolgozó szektor, amely (i) meg tudja fizetni az alapanyag európai átlagárát; (ii) ki tudja védeni a tejellenes támadásokat; (iii) innovációi lépést tudnak tartani a piaci igényekkel; (iv) ki tudja aknázni az exportpotenciált.

Stabil trendben a tejárak

Az éven belüli természetes hullámzás ellenére egyértelműen látszik, hogy lassan ugyan, de stabilan nőnek a tejárak. Ennek hátterében azonban nem csak a sokat emlegetett nemzetközi hatások állnak, hanem a beltartalom felértékelődése is. Az ugyanakkor továbbra is elgondolkodtató, hogy a tejáraink az eu-s mezőny alján vannak.

Forrás: DG Agri

A hazai mérleg fontos eleme a tejtermelés mintegy 20 százalékát kitevő nyerstej kivitel. Ez hosszú évek óta stabil piaci kapcsolatokon nyugszik, amit a gyenge forint is erősen támogat. Az mindenesetre látszik, hogy a belföldi és az export átlagár trendjében van egy csökkenés. Ennek ellenére a nyersexport hosszú távon is jellemzője marad piacunknak. Ahhoz ugyanis, hogy tartósan elveszítse motivációit, tényleg kellene a jól fizető tejipar.

Forrás: KSH és AKI adatok alapján Erste kalkuláció

Ha már a külkereskedelemnél tartunk, 2020-ban folytatódtak a kedvező folyamatok. Az import mennyiségben tovább csökkent, az export emelkedett. Az import oldalon a savó egyharmados növekedése érdemel kiemelést, míg a kivitelben a sajtok tartják immár közel tíz éve tartó emelkedő tendenciájukat. Ettől még egyenlegük súlyosan negatív, ami zavaros fogyasztói képre és polcképekre utal.

Erste előrejelzések, következtetések

• A tej és a tejtermékek piacát kívülről az alkoholmentes italok és növényi alternatívák szorítják, belülről pedig a szegmentálódás sebessége irritálja. A laktózmentes piac látványos szélesedése minden termékfejlesztőt el kell, hogy gondolkodtasson. A táplálkozási problémákra való reagálás kifizetődő. A következő sláger az A2. Aki hamarabb lép, az szakít majd nagyot.
• A tejárak emelkedése idén és az előttünk álló években is folytatódni fog. Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint az idei átlagár 113 Ft/l. A takarmányárak jelenlegi nyomása viszont egész évben velünk marad, és az árkorrekciók sem hozzák már vissza az egy évvel ezelőtti árakat.

Forrás: KSH + 2020-tól Erste Agrár előrejelzés

• A globális és az európai kereslet egyaránt emelkedik a tejtermékek iránt ebben az évben. Ez leginkább a vendéglátás újraindulásának köszönhető, és a második félévben fel is fog gyorsulni. Az EU-ban a sajt és a vajfogyasztás fog ebből leginkább profitálni, de a kiskereskedelem forgalma is felette marad a Covid előtti időszaknak.

• Ilyen helyzetben a hatékonyság emelését célzó beruházások nem lassulhatnak le. Sőt, egyre több üzem fog már idén is eljutni oda, hogy a modern istálló és a fejőrobotok nyújtotta hozamemelkedés megtérül. Érdemes tudni, hogy a világon dolgozó fejőrobotok túlnyomó többsége Európa nyugati felén van. Előnyeit nem itt fogom sorjázni, mindenesetre átalakítják az üzemi folyamatokat és a szemléletet egyaránt.
• A tejiparral szembeni – fent említett – elvárások megvalósulása erősíti a tejtermelők helyzetét, segíti fejlesztési döntéseik meghozatalát. Igazából, ezekben a döntésekben a felvásárló igényeinek is tükröződnie kell. Ha csak a sajtgyártók sikereinek alapját nézzük, ez könnyen belátható.
• Összességében a kép a következő mozaikokból áll össze:

1. Stabil tejárak, kedvező emelkedési kilátások;
2. Emelkedő költségek, munkaerő szűke – fejlesztési kényszer;
3. Forrásbőség: kedvezményes hitelkonstrukciók, pályázatok, kedvező képet mutató elmúlt évi mérlegek;
4. Stabil támogatási rendszer;
5. Hozzáadott érték növelési lehetőségek, réspiaci stratégiák;
6. Mennyiségben stagnáló belföldi piac, de növekvő export;

• A képlet eredménye egy kedvező csillagállás a nagyobb léptékű fejlesztési elképzelések megvalósításához. Mikor, ha nem most? Lehet még kedvezőbb a helyzet?

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ