Na, ne! Miért esik már megint a sertésár?

Ezen a héten ismét 400 forint alá esett az élősertés ára. A 380 forintos kilogrammonkénti átlagár annak fényében aggasztó leginkább, hogy a termelési költségek éppen az ellenkező irányban galoppoznak. Mi folyik itt és meddig fog tartani?

fotó: pixabay.com

Viharos keleti szél várható

Sokszor megtapasztaltuk már, hogy Kína a globális sertéshúspiac mozgatórugója. Most gyengül a kínai kereslet, máris világszerte esnek a sertésárak. Elintézhetnénk ennyivel az elemzést, de ha nem értjük meg az ottani és az európai sertésszektorban zajló gyökeres változások hátterét, esélyünk sincs kihasználni a kínálkozó lehetőségeket, vagy éppen felkészülni a krízis erősödésére.

Kína erős kereslete az import sertéshús iránt az elmúlt években a globális sertéshúspiacok fő hajtóereje volt. Miután 2018-ban először észlelték az afrikai sertéspestist (ASF), az elhullás és a kivágások fehérjehiányhoz vezettek. A sertéshúsimport 2020-ban érte el csúcsát, 5,6 millió tonnát, ami 85 százalékkal volt több, mint 2019-ben. Idén már a lassulás jeleit látjuk. Az év első felében már alig tapasztaltunk növekedést. A forgalom 2,8 millió tonna volt, mindössze 4 százalékkal haladta meg a tavalyit. Csak a második negyedévben a mennyiségek 9 százalékkal voltak kisebbek, mint 2020-ban (1,4 millió tonna). Az import csökkenése nem csak a koronavírus miatt szállítási nehézségek, hanem a kínai kereslet mérséklődése okán is magyarázható.

Érdekes megjegyezni azt is, hogy Kína idén is növelte a tenyészállatok importját. 2021 első felében a tenyészállat bevitel az egy évvel korábbi több mint kétszeresére, 1,2 millió egyedre nőtt. Ennek mintegy felét az USA szállította, a másik fele Európából érkezett, köztük 46 ezer egyed az Egyesült Királyságból.

A járvány alaposan keresztbe tett a 2016-ban indult sertésszektor modernizációs programnak, de a beruházások azért jórészt megvalósultak. Ennek köszönhetően a sertésállomány a 2019-es mélypontról nagy ütemben kezdett emelkedni.

Itt következett aztán a járvány újabb erősödése, amit a Covid-19 hangulatilag tovább fokozott. 2021 első felében a Kínai Népköztársaságban jelentősen nőtt a sertéshústermelés. A hivatalos adatok szerint 334,4 millió sertést vágtak le, ami 86,4 millió sertés, 34,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A sertéshústermelés ugyanakkor 35,9 százalékkal, 27,2 millió tonnára nőtt. Tehát, a kormány kérése ellenére elkezdték vágóhídra küldeni az állatokat, a kocákkal egyetemben. Az árak a kínálat ugrásszerű emelkedése miatt legutóbbi, januári csúcsuk óta 62 százalékkal csökkentek június végéig, de azóta 10 százalékot meghaladó korrekció történt. A malac ára ebben az időszakban mintegy 70 százalékkal csökkent. A pekingi kormány olyan piaci intézkedéseket vezetett be, mint az állami készletvásárlás. Ezenkívül a sertéshús importját jelentősen visszafogták. Az országos vágósertés árak körülbelül 15 CNY (1,97 EUR) szinten stabilizálódtak élősúly kilogrammonként.

Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy Kína kocaállománya már nem növekszik. Az első félévre jellemző kivágások után stagnál a kocaállomány. Júliusban a kínai kocaállomány 0,5 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Ez egyértelműen az alacsony sertésárakkal függ össze. Ezzel szemben a teljes sertésállomány 0,8 százalékkal nőtt júniushoz képest, és körülbelül 31 százalékkal haladja meg az előző évi szintet.

A közelmúltban a kínai szaktárca arról számolt be, hogy 2021. június végén összesen 45,64 millió koca volt; ez 9,34 millió állattal, azaz 25,7 százalékkal több, mint tizenkét hónappal korábban. A sertések teljes száma egy éven belül 99,2 millióval, 29,2 százalékkal 439,11 millió állatra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a minisztérium szerint az állomány mérete 2017 végére, az afrikai sertéspestis (ASF) kitörése előtti utolsó évre nőtt vissza.

Jelentős strukturális változás küszöbén az EU sertésszektora

Az idei nyár rendkívül, hiszen a nyári turista szezonban jellemzően emelkednek a sertésárak. 2021 az első év, amikor a nyári árak hétről hétre csökkennek. Június eleje óta az EU sertésárai átlagosan 12-15 százalékkal mérséklődtek. Ezek még mindig felette vannak az egy évvel korábbiaknak, de a takarmányárak közben odavágtak a jövedelmezőségnek.

forrás: EU

Az EU sertéshús exportjának mintegy 60 százalék Kínába irányul. Ebben azonban Németország helyét leginkább Spanyolország, Franciaország és Dánia vette át az elmúlt egy évben.

A német helyzet számunkra kulcskérdés, hiszen oda kötjük árainkat. Nos, a német kereslet – a Covid korlátozások miatt – továbbra is alacsony, és a termelés csökkenése ellenére is túlkínálat van. A termelők hangulatát a veszteségek mellett az egyre szigorodó termelési szabályozás és a kereskedelemmel való küzdelem is rombolja.

Erste előrejelzések

Kína az elkövetkező években a sertésállomány stabilizálására törekszik. Fontos céljuk hogy önellátási szintjük 95 százalék körül maradjon. A jelenlegi kocaállományi szint azt sugallja, hogy jövőre már határozottan emelkedni fog Kínában a sertésár. Az import oldalán egyértelműen túl vagyunk a csúcson. Ezután, ingadozásokkal ugyan, de mérséklődésre számíthatunk. Az idei év hátralévő hónapjaiban a termelés fent említett növekedése miatt az import csökkenésére számítunk. Ezt a jövő év első felében sertésár emelkedés és időszakos importbővülés követheti.
A kínai áresés elriasztja az oda exportálókat is. Ezzel is okolható, hogy az EU-ban ismét magasak a készletek, esnek az árak. Ráadásul az év első felében csaknem minden tagállamban nőtt a sertéshús termelése. A kivétel persze Németország. Elől a spanyolok, 5 százalékos bővüléssel. A második félévben az export gyengülésére és a költségek emelkedésére számítunk.
A német sertésszektor leépülése várhatóan fel fog gyorsulni. Nem csak a sertéstartók száma és kibocsátása, hanem a feldolgozóipar is leépülés előtt áll. Nem véletlen, hogy a legnagyobb csoport Spanyolország felé mozdul el.
Az USA-ban június közepén történelmi csúcsról fordultak le a sertésárak. Jelenleg 25 százalékkal alacsonyabbak annál.
Az Erste agrárszakértői úgy látják, hogy a koncentráció növekedése fel fog gyorsulni az európai sertés értékláncban. Harmadik országokból érkező befektetőkre számítunk, miközben az EU belső piaca mennyiségben lassan ugyan (évente 0,5-0,7%-kal) de tartósan zsugorodik, a nettó külkereskedelmi egyenleg romlik.
A sertéstartók motivációi itthon is hadilábon állnak. Ez további termelési és tulajdonosi koncentrálódáshoz vezet. A hatékonyság növelési és környezetgazdálkodási feltételeknek való egyidejű megfelelés kihívásainak még a pályázati nyertesek közül sem fog tud mindenki megfelelni.
A hazai sertésárak csökkenése az év végéhez közeledve meg fog állni, és megfordul. Erre október folyamán számítunk.