Mire szavaznak a német gazdák?

Németországban igen gyakoriak a gazdatüntetések. Egy e héten, az agrarheute.com-on publikált felmérés szerint a német gazdálkodókat a tisztességes verseny és az új környezetvédelmi előírások foglalkoztatják leginkább.

fotó: pixabay.com

Kőbe vésnék a Zöld Megállapodást

Mielőtt azonban mélyebben belemennénk abba, mit várnak el a német gazdák a választásokon győztes politikusoktól, tegyünk rövid kitérőt Brüsszelbe, ahol az EU Mezőgazdasági Tanácsában e héten éppen a Green Deal és a Farm to Fork ajánlások kapcsán folyt vita. Ez ugyanis több ponton is összefügg a német gazdák választási szereplésével.

Ezek jelenleg nem kötelező érvényű stratégiai dokumentumok. Márpedig nemzeti stratégiákat célszerű jogszabályokra alapozva kialakítani, majd rendeleti formába önteni. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a hatásvizsgálatok ismerete. A lengyel agrár főbiztos még nem tudott ezek megjelenéséről nyilatkozni, csak azt mondta, keményen dolgoznak azokon. (Emlékszünk, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma már tavaly ősszel publikált egy ilyen jellegű dokumentumot, ami komoly vitákat váltott ki az EU tagállamok között.) A német szaktárca elfogadhatónak tartja a Green Deal-ben foglaltakat és ezek figyelembevételével készíti elő nemzeti jogszabályait.

A piacukat féltik leginkább

Nos, a fent említett felmérés eredményei szerint a német gazdák számára a három legfontosabb tényező a tisztességes felvásárlási ár, a bürokrácia csökkentése és a végrehajtható környezetvédelmi politika. Az árak tekintetében állandó problémának tartják a kereskedelem alacsony átvételi árait, de az alacsony tej és sertésárak időszaka is mély nyomott hagyott a német állattartókban. Mivel Németországban szinte folyamatosan napirenden van valamilyen agrár-környezetvédelmi szabályozás (nem régen fogadták el például a rovarvédelmi csomagot és a műtrágya rendeletet), a gazdák egyre ingerültebbek. A környezetvédelmi előírások ugyanis teljesen lefoglalják őket. A jogszabályoknak való megfelelés köti le erőforrásaikat. Elvonják azokat a likviditás vagy éppen a beruházások elől.

A vidéki életformáért való aggódás és a mezőgazdaság társadalmi elfogadottságának romlása a következő olyan kérdések, amelyek kiemelten foglalkoztatják a németországi gazdálkodókat. A dolog érdekessége, hogy sorrendben ezek megelőzik az állattenyésztés átalakítása és az ökológiai gazdálkodás témáit is.

Szintén nagyon érdekes üzenete van annak, hogy a német farmerek nem csak nemzeti, hanem az EU szintjén is aggódnak a tisztességes versenyért, és az eredet megjelölés szabályaiért. Ezeket tartják az új Közösségi Agrárpolitika legfontosabb feladatainak. Ez a német piacra áramló import versenyképességét megalapozó tényezőkre utal. Itt nyilván leginkább a MERCOSUR megállapodásra gondolnak. Érdemes tudni, hogy bár Németország 88 százalékban önellátó élelmiszerből, viszont erősen nettó a külkereskedelmi egyenlege. Ha viszont ezt a képet árnyaljuk azzal, hogy az import jelentős részben alapanyag, ami később magasan feldolgozott termékként hagyja el az országot, már nem kezdünk aggódni értük. Értékben ugyanis sokkal kevésbé negatív az az egyenleg. A bevitel felét egyébként a feldolgozott zöldség-gyümölcs, tej és tejtermék, a hús (baromfi nélkül) és a halak, tengeri herkentyűk teszik ki. A 20 millió hektoliteres német borfogyasztásból például 14 millió külföldről érkezik.

Van igény a KAP reformjára

A megkérdezettek harmada lépcsős területalapú támogatást szeretne. Magyarul szeretnék a terület mérete szerint differenciáltan megkapni a támogatást, nem pedig egységesen. Fontos üzenete van annak is, hogy e kérdésben a második legerősebb csoportot a közvetlen kifizetések ellenzői alkották. További húsz százalék a jelenlegi rendszert vinné tovább, és van tíz százalék, aki nem terület, hanem közhasznúság alapján osztaná a támogatást. Volt még hat százalék, aki a második pillér felé tolná az egyes szabályait.

Mit üzennek nekünk a német gazdák?

A február folyamán német gazdák körében végzett reprezentatív felmérés eredményei arról tanúskodnak, hogy sok körükben az aggodalom.

• A bauerek főként piacukat féltik, amin romló külkereskedelmi egyenlegük láttán nem is nagyon csodálkozunk. Mint erősen exportőr pozícióban lévőknek, nekünk is többet kell törődnünk belföldi piacunk megtartásával, néhol visszaszerzésével. Ahogy például azt a nálunk is jelen lévő német láncoknál gyakran tapasztaljuk, a világ minden részéről származó élelmiszer egyre gyakrabban kerül az akciók középpontjába a hazai helyett.

• Ahogy annak gyakran tüntetések formájában is hangot adnak, kezd tele lenni a gumicsizmájuk a környezetvédelmi és állatjóléti szabályok szigorodásával. Eközben azonban éppen a zöld pártok kerülnek egyre kedvezőbb helyzetbe a jogszabályalkotásban, ami egyértelműen szomorú jövőképet fest nem csak a német, hanem minden EU-s gazda számára. Ha ugyanis ezekkel a szabályokkal folyamatosan emelik a termelési költségeket, az importtól pedig nem követelik meg ugyanezeket, drasztikusan romlik majd a belső áruk versenyképessége.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ