Miért és meddig drágul a cukor?

A cukor magyarországi fogyasztói ára legutóbbi mélypontja, 2018 decembere óta, 28 százalékot emelkedett 2020 áprilisáig. Mivel Magyarország erős importfüggésben van, a nemzetközi cukorpiaci mozgások közvetlen hatással vannak piacunkra. Ezt erősíti az is, hogy meghatározó izocukor gyártók vagyunk a térségben. Az öt évtizedet élt uniós kvótarendszer kivezetése is érezteti hatását. A helyzet megértéséhez szükség van a tendenciák időbeli levezetésére.

Forrás: KSH

Itt a vége, fuss el véle!

2017. szeptember végével búcsút intettünk az 1968-ban bevezetett cukorpiaci szabályozásnak, amely kvótákkal, minimumárakkal, behozatali vámokkal és támogatásokkal védte a közösségen belüli cukorrépa-termesztést és cukorgyártást. Az igen stabil rezsimet csak 2006-ban kezdték komoly átalakításnak alávetni, miután a WTO elfogadta több harmadik ország kifogását, amelyben az EU cukorpiaci rendtartásának piactorzító jellegét rótták fel. Elindult az intervenciós ár (minimális felvásárlási ár) csökkentése, és egy alapot hoztak létre a termeléssel felhagyók számára.

A reform következményeképpen 2006 és 2009 között 5,8 millió tonna cukorkvótáról mondtak le a tagállamok, és öt uniós tagállamban (Bulgária, Írország, Lettország, Portugália, Szlovénia) teljesen megszűnt a cukorgyártás. A cukorpiaci rendtartás kivezetéséről 2013-ban született döntés.

A folyamat fontos következménye, hogy a tagállamok között koncentrálódik a cukorrépa termelése. Az immár csak 16 répatermelő tagállamból leginkább Belgium, Franciaország, Németország, Hollandia és Lengyelország növeli termelését, miközben az öt legnagyobb termelő az EU kibocsátásának mintegy 70 százalékát biztosítja. A magyarországi helyzet a következő: alig 15 ezer hektáron 69-70 tonnás hektáronkénti hozammal termeljük a cukorrépát, ami a hatékonyság tekintetében a 9. helyre elegendő.

Forrás: DG Agri

A cukorrépa hozam alakulása 2019-ben

Forrás: DG Agri

A kvótarendszer kivezetésének másik fontos következménye, hogy a – korábban cukorimportot legfeljebb preferenciális kvótákon keresztül ismerő – EU nettó importőrré vált. Ez leginkább finomítatlan nyerscukor. Az EU arra számít, hogy középtávon a közösség cukorpiaca alkalmazkodik a világpiachoz, és újra enyhe nettó exportőri pozícióba kerülhet, méghozzá a cukortermelés évi 19 millió tonna körüli stabilizálódása közben. Ezzel mondjuk a magunk részéről nem értünk egyet.

Erősödő árnyomás a világpiacon

A nemzetközi cukorpiacot, és egyben az árkilátásokat három tényező mozgatja leginkább. Ezek a koronavírus járvány, a fokozódó deficit a globális cukormérlegben, és a gyenge reál, valamint az alacsony olajár miatt emelkedő brazil cukorexport.

A járvány hatására a cukorkereslet érzékelhetően csökken. A kezdeti pánikvásárlások hamar lecsengtek, már a fogyasztás csökkenése van napirenden világszerte. Ez számszerűsítve kétmillió tonnás fogyasztás-csökkenés ebben az évben. Ebből az EU-ra mintegy 700 ezer tonnás csökkenés jut az előző évhez képest.

A fehércukor londoni tőzsdei ára az elmúlt öt évben, USD/t

Forrás: ft.com

A járvány hatására csökkenő üzemanyagigény és a turizmus leállása mélypontra lökte az etanol árakat is. Ez azzal járhat, hogy az EU-ba áramlik az amerikai és brazil feleslegek egy része, ami nem csak az európai etanol termelést lehetetleníti el még jobban, hanem a cukor ilyen irányú felhasználását is. Mindez emelni fogja az idei zárókészletet az EU-ban és globálisan egyaránt.

A cukorpiacon a nagyon alacsony olajárak és az alacsonyabb benzines kereslet csökkenti az etanoltermelést, és várhatóan több fehércukor jön létre az etanol helyett.

A termelés tehát nő, a fogyasztás pedig csökken a koronavírus hatására idén. Ez hamarosan lefelé tolja majd az árakat.

Az EU-ban a cukorárak jellemzően követik a világpiacit, csak kisebb kilengésekkel. Az év eleji korrekció azonban már véget ért.

A new yorki és a londoni árak február óta 20-30 százalékot estek. Ezt is követte egy rövid korrekciós időszak, de meglátásunk szerint ez nem tart sokáig, és újra lefordulnak az árak. Ezt erősíti a tartósan erős brazil reál is, ami hozzájárul ahhoz, hogy cukorexportjuk folyamatosan növekszik.

Termelésük saját előrejelzéseik szerint is 19 százalékkal fog nőni a 2020/21-es évben. A cukorgyártás aránya az idei 35-ről 42,4 százalékra fog nőni a cukorfelhasználásban, az üzemanyaggyártás kárára. A brazil kormány veszteségeik ellensúlyozására adókedvezménnyel és hitelekkel támogatja nádtermelőket és az etanolgyártókat.

A termelők szempontjából tehát a rossz hír az, hogy kevés az esély arra, hogy az árak ne csökkenjenek ismét. Az EU répatermelői között egyre többen tartósan veszteségesek. A meglévő termelőeszközök, a valódi megoldást jelentő alternatív kultúrák hiánya, a répaszelet-igény a takarmányozásban fenntartja még a répatermelést, bár láthatóan évről-évre területcsökkenést szenved el.

A világ cukormérlege, millió tonna

Forrás: ISO

Pillanatkép az EU cukorszektoráról

• Csökkenő cukorrépa terület (-5,1% 2019/20), növekvő hozamok;
• Csökkenő kereslet, – cukorfogyasztás;
• Csökkenő cukorgyárszám (már csak 100 cukorgyár);
• Csökkenő cukortermelés (a tavalyival megegyező izocukor termelés);
• Növekvő import (idén eddig +15% a tavalyihoz képest). 

Hazai viszonyok

2012-es mélypontja óta közel 10 százalékkal növekedett a belföldi cukorpiac. Ismét évi 32 kilogramm felett van az egy főre jutó fogyasztás. Ha pedig ennek alapjául a jövedelmek emelkedésével való szoros összefüggést tekintjük, arra számíthatunk, hogy e növekedés idén ugyan erősen megtorpan, de nem ér véget. A cukorfogyasztással kapcsolatos egészségügyi kockázatok miatt csak remélni tudjuk, hogy a magasabb jövedelmek az életmód változására is hatással vannak, ami pedig egy jobb szemlélet, egészségesebb életmód felé vezet.

Forrás: KSH

Magyarország hosszú évek óta jó levezető piac a térség cukorfelesleggel rendelkező termelői számára. Ennek mértékét jól jelzi a tavalyi 153 ezer tonnás külkereskedelmi deficitünk. Mivel a behozatal az év második felében szokott felfutni, az idei év eddig eltelt időszakáról szóló adatok nem mondanak sokat. Az mindenesetre szembetűnő, hogy az évi 105,4 ezer tonnás kvótánk milyen alacsony önellátást tett lehetővé annak idején.

Cukor külkereskedelem (KN 1701), ezer tonna

Forrás: KSH

Tekintve a fent említett tendenciákat, az Erste Agrár Kompetencia Központ arra számít, hogy az előttünk álló hónapokban nálunk is csökkenni fognak a cukorárak.

Korábbi előrejelzésünk beigazolódott: 2019-ben trendfordulóra számítottunk, ami az alacsony árakkal összefüggő termelés-visszafogással és az emelkedő olajárakkal függött össze. Ezek miatt indultak felfelé az árak 2019-ben, de mostanra megérett a helyzet az újabb csökkenő periódusra itthon is. A koronavírusnak köszönhetjük közvetve azt is, hogy az idei nemzetközi árcsökkenésből eddig kimaradtunk. A globális cukorpiaci deficit jelentősen szűkülni fog, de fennmarad.

Emiatt úgy látjuk, hogy a jelenlegi, árcsökkenést indokoló hatások a jövő évben már nem fognak hatni, így a fogyasztás növekedése ismét visszatér. Ez egy újabb ártrend-fordulót vetít előre 2021-re.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ