Kukoricapiac: kilátások vetés előtt

Mezőgazdasági termelőnek lenni évről-évre nagyobb kihívás. A komplex gondolkodás, felkészültség ugyanis egyre nélkülözhetetlenebb a mezőgazdálkodásban. Lehet szerencsénk, mint éppen tavaly a kukorica frontján, de lássuk be, a legtöbb tényezőt kevéssé, vagy egyáltalán nem tudjuk befolyásolni. A tőzsdei árak, az időjárás, a forint-euró árfolyam sokismeretlenes egyenletek. Még annak ellenére is a támogatások számítanak a legstabilabb pontnak, hogy a kétéves átmeneti időszak után keményebb feltételrendszert kell majd érte teljesíteni.

Mindenesetre igen izgalmas kukoricaévünk volt. 2020-ban a tavaszi aszály a fejlődés korai szakaszában visszavetette a kukoricát, de a végére szépen összeszedte magát. ősszel a betakarítás csúszott az időjárás miatt, ami meg az őszi vetéseket hátráltatta olyan szinten, ami a tavaszi vetésekre is hatással van. Az esős periódus mellett ennek hátterében a hosszabb tenyészidejű fajták nagyobb aránya is ott állt. Ennek is köszönhető, hogy az országos termésátlag az aratás minden napjával emelkedett, és végül a 2016-os rekord szintének közelében állt meg.

Összességében is úgy látjuk, hogy a szántóföldi növénytermesztés az árak emelkedése révén, átlagos hozamokkal is nagyon jó évet zárt 2020-ban. Ennek hátterét azonban nagyon fontos megérteni. Szerencsejáték? Annak, aki sodródik az árral, igen. Azok, akik energiát fektetnek a piaci trendek megismerésébe, tudatos folyamat. Ez nem csak arról szól, hogy tudjam, melyik növényre milyen kereslet várható, hanem arról is, milyen tenyészidejűt vessek, mennyit kössek le, kell-e raktároznom, és így tovább. Nem csak a technológiák fejlődnek rohamos léptekkel, hanem a piaci folyamatok is.

A naturáliák is beszédesek. A kukoricaterület inkább csökken, mint stagnál, de a hozamok révén a termés mennyisége trendszerűen emelkedik. Pedig legyünk őszinték, a genetikában rejlő lehetőségektől még messze vagyunk. Ez hatalmas potenciál, amit a szakmai felkészültség növelésével lehet leginkább kiaknázni. 2020-ban 973 ezer hektárról takarítottunk be takarmánykukoricát, ami 8,62 tonnás hektáronkénti hozam mellett 8,4 millió tonnás termést jelent.

forrás: KSH

Az elmúlt év krónikájához tartozik az is, hogy a vetőmag termelés is megszenvedte az időjárási szélsőségeket. Főleg a bolgár, a román aszály – kiegészülve némi GMO-s problémával – nyomot hagyott a vetőmagkínálaton. A nagy termelők kiszolgálása időben elkezdődött és rendben van, de a kisebbeknél gyakran kell megelégedni a még elérhető fajtákkal. Ez várhatóan nem okoz területi kiesést, de minél később rendeli meg valaki, várhatóan annál magasabb árakkal szembesül majd ezen az oldalon is.

Pénzt hozott a pandémia

Mondjuk ki, a koronavírus járvány nyilván egészségügyi kockázatokat, nem lebecsülendő veszélyeket hozott a kukoricatermelőkre is (elég, ha az átlagéletkorra utalok) mégis komoly hatása volt az áremelkedésekre, tehát végső soron pénzt hozott a konyhára. Óvatosan kell tehát bánni a piaci zavarok megítélésével! A pandémia előre hozott egy sor olyan világpiaci vásárlást, amely a szokásos idejében nem gerjesztett volna ekkora árhullámokat. Elég, ha az állandó hivatkozási alapra, Kínára gondolunk, de több importőr is engedett a felfokozott piaci hangulatnak. A hisztihez hozzájárult, hogy a dél-amerikai kukoricatermés kilátásai romlottak, így nagyobb kereslet nehezedett az észak-amerikai kukoricapiacra.

Jól érzékelhető, hogy a járvány érzékenyítette a világot. Az emberek, a piacok feszültebbek, a reakciók erősebbek lettek. Ez sajnos velünk lesz az elkövetkező években is. A piaci hullámzásokra a hatékonyság növelésével, a befolyás erősítésével lehet felkészülni. Ebbe beleértendő az informáltság javítása is. Beruházások, márkapolitikák, stratégiai együttműködések és koncentrálódás. Közhelyesen hangzanak, hiszen évtizedek óta puffogtatjuk ezeket a kifejezéseket. De vegyük már észre, akik komolyan vették ezeket az üzeneteket, már messze előttünk vannak!

Nem ilyen közvetlen az összefüggés, de a gazdaság teljesítményének leállás miatti visszaesése tovább gyengítette a forintot, így a szeptember 30-i átváltási árfolyam mintegy 10 ezer forinttal emelte meg a 2020-as közvetlen támogatások hektárra jutó értékét. A több mint 80 ezer forintos végső szint már az előlegek szintjén is mosolyt csalt a termelők arcára a november végéig tartott időszakban.

Az árrally háttere

A 2020-as globális kukoricatermés újabb történelmi terméscsúcs volt (1151 millió tonna). Rekordot értek el az USA-ban, de Brazíliában is jelentősen nőtt a termés. Ezzel szemben – ahogy az EU-ban is – Ukrajna és Oroszország kínálata jelentősen csökkent. Ehhez hozzá kell tenni azt, hogy a felhasználás is csúcsra ugrik (1151 millió tonna). Így a készletszint tovább mérséklődik (287 millió tonnára). Ezt a piac messze túlreagálva kezeli. Ez az érzékenység tavaly amúgy is fokozott volt, hiszen a koronavírus globális tombolása miatt több a bizonytalanság a piaci várakozásokban.

A képhez tartozik, hogy az előrejelzések hónapról-hónapra csökkenő rekordról szóltak, főként időjárási okok miatt.

Újabb csúcs termelésben és felhasználásban egyaránt, millió tonna

Globális kukoricatermelés, millió tonna

forrás: USDA

A világpiaci referenciának számító Chicagói Árutőzsdén az egy évvel ezelőttinél 46 százalékkal álltak magasabban az árak március 3-án. A készletek negyedik éve csökkennek. A felhasználás pedig meghaladja a termelést. A kukorica világpiaca eközben folyamatosan élénkül, 2019/20-ban 5,5, 2020/21-ben várhatóan 5,7 százalékkal.

Globális kukoricamérleg, millió tonna

Forrás: igc.int *február végi előrejelzés

A legközelebbi lejáratra szóló árak Chicagóban, USc/font

Magyar Rally

Az AKI adatai szerint a takarmánykukorica felvásárlási ára a 7. héten átlépte a 70 ezer forintot. Ez pedig 56 százalékkal magasabb, az egy évvel korábbi szintnél. Erről azért beszélni kell!

forrás: AKI

Tartósan élénk az export

Sokunknak emlékezetes marad az a hajsza, ami a kukorica iránt kialakult a 2020 tavaszának végén. Csörögtek a telefonok, kereskedők kutattak a termény után. Ügyfeleinkkel arra jutottunk, hogy elsősorban az export növekedése szívta ki a tavalyi – amúgy is szokatlanul alacsony – készleteket az országból. A 2019. évi 27 százalékos mennyiségi exportugrás után 2020 első 11 hónapjában 29 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a kivitel. Ehhez 32 százalékos értéknövekedés társult. Szóval nem kell sokáig érvelni, miért vártuk üres raktárral és tele vágyakkal az új kukoricatermést. Mivel információink szerint az export továbbra is élénk, a jó termés ellenére sincs túlkínálat.

Kukorica exportunk vetőmag nélkül

Mit vigyünk haza mindebből?

1. A fő kérdés az, meddig tartja magát a kukorica ára. A válaszunk erre az, hogy a januári és februári kettős csúcs után – várakozásaink szerint, oldalazás következik. Ez egyértelműen összefügg a kereslet időszaki mérséklődésével. Az, hogy ez trendfordulóvá tud-e válni, nagyban függ az olajáraktól. Az eddigi emelkedésnek az olajárak jó támaszt adtak. 2021-ben magasak maradnak a kukoricaárak.

2. A hazai kilátások vizsgálatakor nem feledkezhetünk meg arról, hogy nálunk igen magas a hazai feldolgozói kapacitás. Ez biztos piacot jelent a kukoricánknak, egyben stabilizálja és gyakran a térségben jellemző felett tartja az árakat.

3. A technológiai fejlesztések megállíthatatlanok. Ezzel együtt a szakmai felkészültségre kell a hangsúlyt helyezni.

4. Sikernövényünkben továbbra is nagy a kihasználatlan potenciál. A genetikai adottságokat a technológiai fegyelem és fejlesztések révén jobban ki tudnánk használni. Az EU nettó importőri pozíciója, a nagy ütemben emelkedő világpiaci igény és a hazai feldolgozás mindehhez jó alapokat ad.

5. A 2020-as kukoricaév a szélsőségek, a rendkívüli gazdálkodási körülmények miatt ugyanúgy emlékezetes marad, mint az elérhető jövedelmezőség révén. A világpiaci tendenciák tavaly a kezünkre játszottak, és erre a kilátások ebben az évben is jók.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ