Fórián Zoltán
Szerző
Ilyen közel van a ketreces tartás vége?
Szakmai egyeztetések helyett politikai csatatérré vált az európai agrárium. Múlt csütörtökön az Európai Parlament civil nyomásnak engedve bocsátotta szavazásra a ketreces tojástermelés betiltásának kérdését. A képviselők 558 szavazattal 37 ellenében, 85 tartózkodás mellett megszavazták a nem kötelező érvényű határozatot. A „Vessünk véget a ketrecek korának” európai polgári kezdeményezés 1,4 millió aláírást gyűjtött össze a tartásmód fokozatos kivezetése érdekében. Próbáljuk ezt a javaslatot a helyén kezelni, és megérteni mi miért történik körülöttünk, és pláne: hová vezet ez, és mit tegyünk!
Ebbe belezöldülünk
A ketrecek használatának tilalmát 2027-től képzelik el az EP képviselő hölgyek és urak. Nem volt rég, amikor a férőhely bővítés miatt kényszerültek beruházásra a termelők. Ez nagyon fontos üzenet arra vonatkozólag, hogy ÁTK pályázat ide-vagy oda, most már nagyon óvatosan a tojótelepek korszerűsítésével, a technológiák kiválasztásával.
Kerestem a szakmai kutatási eredményeket, elemzéseket, hatástanulmányokat a civil szervezet internetes oldalán. Talán nem lepődik meg senki, hogy nyomuk sincs. A politikai szlogeneken kívül nincs érvrendszer, szakmaiság, csak képmutatás, manipuláció, hangulatkeltés. Azért nagyon fontos ezzel foglalkoznunk, mert láthatóan jogszabályok épülnek az ilyen kezdeményezésekre. Hangsúlyozottan: mellőzve az agrár szakmaiságot.
fotó: pxhere.com
Beáldozhatók?
A jelenség ennél sokkal nagyobb léptékű, hiszen a trialógus során nem először merül fel a hatástanulmányok hiánya a KAP reform és a vele kapcsolatban lévő környezet és klímavédelmi kezdeményezések kapcsán. Éppen ezért nagyon nehéz érzelmek nélkül elemezni a helyzetet, pedig a szakma méltósága ezt mindenképpen megköveteli. Szóval, a politikai tőkekovácsolás és az emberek manipulációja egy új korszakába lépett. Amikor arról kántálnak, hogy az állatok nem tudnak felállni, mozogni a ketrecben, és szenvednek, akkor nem csak azt bizonyítják, hogy még nem láttak modern állattartó telepet, hanem azt is, hogy nem is érdekli őket. A marketing és a pr átvette a gazdaság irányítását a mérnököktől, közgazdászoktól. Ez pedig innentől már nem játék. Ebben az esetben, – a ketreces tyúktartás tilalmával kapcsolatban – az Európai Bizottság egy hónapon belül döntést fog hozni (várhatóan július 15-ig). Kitűz egy határidőt. A EP Mezőgazdasági Bizottságának állásfoglalás-tervezete felkéri ugyanis az Európai Bizottságot, hogy terjesszen be egy javaslatot a ketreceket alkalmazó állattartás uniós betiltására, amelyre a képviselők szerint megfelelő átmeneti időszakot követően és szilárd tudományos hatásvizsgálaton alapulva kerülhetne sor várhatóan 2027-től. Hangsúlyozzák, hogy a ketrecek használatát az egyes fajok sajátosságaira tekintettel fajonként eltérő módon, fokozatosan kell felszámolni.
Az átállás tehát fokozatos lesz és támogatást is adnak hozzá, de a szektor mindenképpen koncentrálódni fog, a piac pedig átalakul. Ne feledjük, egy olyan alapvető élelmiszer fog drasztikus áremelkedést elszenvedni, amiből mindannyiunknak napi egyet kellene elfogyasztani az egészséges életmód minimum feltételeként. Az pedig, hogy az import mekkora ugrást fog elérni, ugye nem kérdés. Ez mégis kinek az érdeke?
Nem csak a piaci hatástanulmányok hiánya leplezi le e kezdeményezéseket, hanem az emberi szervezet táplálékigényének negligálása is. Szó sem esik ugyanis arról, hogy egy vegyes táplálkozású faj egészséges fejlődéséhez – nem csak a fiatal korban – vegyes táplálkozásra van szüksége.
Ki fizeti a révészt?
Mindig az átlagember. De mivel fizet érte? Nem csak adóforintjaival, hanem egészségének kockáztatásával, és a társadalom alapját képező mezőgazdaság egyik támaszának, az állattartásnak a lerombolásával. Már ma is ferdén néznek azokra az elhivatott, tiszteletreméltó gazdákra, akik kitartanak az állattartás mellett. A szántóföldi növénytermesztők nagyobb anyagi sikerei, könnyebb munkája mellett az év minden napján szolgálatot teljesítőkről van szó.
Üzenetek
1. Az állatvédőknek: egy szenvedő állat mégis hogyan tudna kimagasló termelési eredményeket elérni? Hogyan tojna 260-nál is több tojást egy évben, adna akár 15 ezer liter tejet, hízna olyan takarmányhasznosítási mutatókkal, amiket fel tudunk mutatni? Tisztelettel kérdezem, mi nem a jóléttől hízunk?
2. Az állattartóknak: a technológiák fontos része ma már a kamerarendszeren keresztül történő felügyelet. Ezek képének internetes megosztása sok kétkedő számára adna valós képet az állatok jólétéről. Tisztába kell tenni, hogy mindig is Európában voltak és vannak a legszigorúbb állatvédelmi szabályok. Kell a pr!
3. Az agrárminisztereknek: kitartás. Igen szép és nagy tett volt az EP delegációnak teljes egységben megmutatni, hogy a szakma nem ért egyet a zöldítési tervekkel. A június 28-29-i luxemburgi soron következő tárgyalásokon ezt tovább kell erősíteni. Úgy tűnik, ennek a vitának a következménye a ketreces tiltás gyors napirendre kerülése és várhatóan gyors elfogadása is.
A végkövetkeztetés kemény
Erről az útról az Európai Uniót letéríteni már szinte lehetetlen. Az európai társadalom marionett bábuként mozgatható a politikai bábosok keze által. Nincs más út, mint alkalmazkodni, lehetőség szerint elől menni a változásoknak való megfelelés kapcsán. Ha az európai fogyasztó ezt szeretné, akkor ezt kapja, de fizesse is meg. A várható beruházások megtérülése nagyban függ attól, hogy mekkora versenyt támaszt majd az import. El kell érni, hogy annak előállítási feltételei ne térjenek el a belső piaci feltételrendszertől. Ez azonban jelenleg álom kategória, a feladat tehát igen nagy.
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ