Egyre több a pénz az agráriumban

Múlt heti bejegyzésem statisztikai háttere következik. Az elmúlt év agrár pénzügyeinek áttekintésével még inkább alá szeretném támasztani véleményemet, miszerint „Kell egy terv!”. Az egyre nagyobb pénzáramok növelni fogják az egyenlőtlenségeket. Ha a nyertes oldalon akarunk maradni, sok a tennivalónk.

Veszik és elveszik a földet

Az agrárium tavalyi éve globálisan is felfordulást okozott. Nem csak a fogyasztók, hanem a befektetők számára is felértékelődött a mezőgazdaság és persze a földtulajdon. Valójában ijesztő szinten kezd a világ termőföld készlete koncentrálódni egyre kevesebb tulajdonos kezében. Ez nagyon veszélyes folyamat. A toplistás gazdagok földbe fektetik pénzüket világszerte. Ez vagy közvetlenül, vagy különböző pénzügyi alapokon keresztül történik. E folyamat sötét oldalán pedig ott van a land grabbing, vagyis a földrablás, ami egyes országok és cégcsoportok határokon átmutató földbirtok szerzési folyamatát jelenti. Figyelem! E folyamat Kelet-Európában zajlik leggyorsabban! Ukrajna és Románia földjei rohamos gyorsasággal kerülnek külföldi kezekbe vagy tulajdon, vagy hosszú távú bérlet formájában. (Ez a cikk nem erről szól, de ígérem, ezt a témát is hamarosan feldolgozom.)

Támogatási csúcsok dőlnek

Az AKI Pénzügyi Hírlevele elhozta számunkra a tavalyi év agrár pénzügyi adatait. A támogatások kifizetése megint új csúcsra, 918,9 milliárd forintra ért fel. Az Erste Agrár előrejelző rendszer szerint, az ezer milliárdos álomhatárt akár már az idén átléphetjük. 2020-ban éppen 200 milliárd forint agrártámogatás érkezett a magyar költségvetésből. A legnagyobb növekedést a nemzeti támogatások mutatták, 27 százalékkal, 150 milliárd forintra ugrottak. A krízis kifizetések és a szektor hazai politikai felértékelődése tehát már tavaly is nagy lendületet kapott. Ennek valódi csengő forintban mérhető hatását pedig idéntől még jobban fogjuk érezni. (A rossz májam mondatja velem, hogy ennek Magyarországon az autókereskedők is örülnek. A nagyobb támogatási kifizetésekkor élénkülő keresletre már évek óta tudatosan készülnek az autószalonok. Csak ne gondoljuk azt, hogy erről Brüsszelben nem tudnak!)

Forrás: AKI

Közvetlen kifizetésekre 500, a Vidékfejlesztési Programban közel 250 milliárd forint áramlott ki 2020-ban. Azért jó ez a kiáramlás kifejezés, mert bele lehet érteni azt is, hogy például a földbérleteken keresztül adómentesen a szektort elhagyó pénzek, és a beruházások megbízási díjain keresztüli kifizetések mennyire nagy hatással vannak a gazdaság többi szektorára is.

Az agrárgazdaság szerkezete tükröződik vissza a támogatások irányában is. A támogatások fele a szántóföldi növénytermesztőkhöz, ötöde az állattartókhoz került.

Hitellel gyorsabb

A beruházások magas szintje és a kedvezményes konstrukciók jelentősen (12,4%-kal) növelték tavaly az agrár hitelállományt 2020-ban. Az élelmiszeriparé kissé nagyobbat emelkedett, ami jó üzenet, hiszen továbbra is ő a gyenge láncszem.

Forrás: AKI, KSH

A beruházások aránya a támogatásokhoz képest a megelőző négy év növekedése után tavaly csökkent, 50,5 százalékot mutatott. Ez azt jelenti, hogy a támogatások felét nem fejlesztésre fordítják. Pedig azt jól tennék! Leginkább kifolyik a már említett lyukakon, és befoltoz néhány másikat (például a jövedelmezőségen).

Azon biztos senki nem csodálkozik, hogy az agrár hitelállomány szerkezetében a kedvezményes konstrukciók aránya ugrásszerűen emelkedett tavaly. Arányuk elérte a 71,5 százalékot, a piaci hitelek kárára. Tovább száguldott az Agrár Széchenyi Kártya. Aránya már csaknem egyharmados (31,6%) az agrárhitel állományra vetítve. Jellemző ugyanakkor, hogy a keret 70 százaléka egyéni gazdaságokhoz köthető (ennek kétharmada családi gazdaságokhoz), és a társas vállalkozásokon belül is a mikro vállalkozások igényelték a keret kétharmadát.

A másik gyorshajtó a garantált agrárhitelek állománya, amely 252 milliárd forintra nőtt az év végére, 41 százalékos növekedés mellett.

A mezőgazdaságon belül viszont a hitelállomány növekedését szinte kizárólag a társas vállalkozások hozták (+18,2%). Azzal azonban nem mindenki van tisztában, hogy a társas mezőgazdasági vállalkozásokon belül az állattenyésztőké a legnagyobb arány (43%).

Mit vigyen haza mindebből? Erste Agrár előrejelzések

Az agrárium nem vesztett növekedési lendületéből a pandémia alatt sem.
A koncentrálódás azonban gyorsul.
Az ágazati csődráta nemzeti bajnoka továbbra is a mezőgazdaság, de az élelmiszeripar helyzete is látványosan javul.
Az agrár hitelek állománya gyorsuló ütemben emelkedik. Ez idén és az előttünk álló években is folytatódni fog. A folyó pénzügyi-kifizetési ciklus végére akár meg is duplázódhat. Ezzel egy komoly hátrányunkon enyhítünk nyugati versenytársainkhoz képest. Arra számítunk, hogy a hitelfelvételi kedv a krízis után is fennmarad. Ilyen alacsony kamatkörnyezetben ez szinte kihagyhatatlan. Az erősödő fedezeti háttér és a hozzáértő bankok felkészültsége alacsony kockázatokkal tudja gyorsítani a fejlesztési ütemet.
A támogatási pénzáram továbbra is erős pillére a szektornak. Előrejelzésünk szerint hamarosan – akár már idén – átléphetjük az ezer milliárd forintos éves kifizetési szintet.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ