Az USA kapuinál a sertéspestis

2018 óta több mint 50 európai, ázsiai és afrikai országban pusztít az Afrikai Sertéspestis (ASP), de az amerikai kontinens sem mentes már tőle (lásd az alábbi térképen: kékkel az EU, rózsaszínnel az egyéb érintett területek). A halálos kór nyomán átrendeződnek a helyi és nemzetközi sertéshús piacok. Az amerikai kontinensen egyelőre csak elszórt esetekről tudunk, de nagy világpiaci szereplőket felvonultató országok között nagy a félelem. Az mindenképpen előnyükre válik, hogy sok idejük volt és van felkészülni, védekezni.

Haitiben augusztusban 37 év óta először jelent meg a halálos disznóvírus. A mintát a Dominikai Köztársasággal határos tartományból származó sertésből vették, és az USDA Nemzeti Állatorvosi Szolgálati Laboratóriumai tesztelték egy együttműködési tesztprogramon keresztül.

Az igen szegény, természeti katasztrófáktól is sújtott országban háztáji sertéstartás folyik. Nehéz gátat szabni a terjedésnek. A vírus Dominikából érkezett. Az USA ugyan tovább fokozta eddigi védelmi intézkedéseit a vírus bejutásának megakadályozására, de az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a legjobban védettnek gondolt országokba is bejutott a vírus, lásd Németország.

A Haiti és a szomszédos Dominika fertőzöttsége már közvetlenül veszélyezteti az Egyesült Államok sertéshús exportját. Ennek akár időszakos kiesése is felborítaná az egész világpiacot. Az USA sertésszektora a csúcson működik. A tavalyi termelési és exportrekordok után idén az első hét hónapban a sertéshús kivitelük mennyiségben egy, értékben nyolc százalékkal tudta megdönteni tavalyi csúcsát. Ezeket a sikereket a Mexikóba, Japánba, Közép-Amerikában, a Fülöp Szigetekre történő export növekedése hozta. Az egész évre vonatkozó terveik szerint a sertéshús termelés mintegy két százalékkal csökken, az export viszont egy százalékkal emelkedik. Arra számítanak, hogy 2022-ben a termelés visszatér a 2020-as szintre, az export viszont nem emelkedik tovább. Mindezt azonban ASP mentes környezetben képzelik el.

Függetlenül attól, hogy az USA nyugati parti kikötőiben – ahol ugye élénk kereskedelem zajlik Kínával (ahol továbbra is tombol a járvány) – jelen van-e a vírus, az Egyesült Államok mindeddig nem jelentett sertéspestises esetet. Ha ez bekövetkezne, akkor hasonló szállítási korlátozásokkal szembesülne, mint a világ többi fertőzött országa. Ha sikerülne is regionalizációban megállapodnia, belföldi piacára kínálati hullám zúdulna, miközben a világpiacon mások vennék át helyét.

Ne feledjük, a világ sertéshús piaca 2021 és 2026 között várhatóan éves átlagban 5,7 százalékkal fog bővülni. Az emelkedő jövedelmek a távol-keleti országokban okozzák a legnagyobb kereslet-növekedést. A sertéshús világpiacán az EU a legnagyobb exportőr. Idén részesedése 38 százalékos, stagnál. Mögötte van az Egyesült Államok, közel 30 százalékos aránnyal. De amíg az EU exportja idén várhatóan nem fogja meghaladni a tavalyi szintet, addig az USA-é igen. Ha tehát az USA részben, vagy egészben exporttilalom alá kerül, ha esetleg ASP érintetté válik, akkor főbb – fent említett – piacain, komoly zavarok lépnének fel.

Érdekes fejlemény, hogy Kína a napokban módosította ötéves várakozásait sertésállományára vonatkozólag. Míg korábban 43 milliós kocaállománnyal számolt 2025-ig, ma már csak 41 milliót vár. A kocaállomány szempontjából zöld, sárga és vörös zónákat alakítanak ki aszerint, hogy hol mekkora ingadozásra számítanak a kocalétszámban. Ezen kívül szigorú nyilvántartást vezet minden 500 sertésnél többet kibocsátó üzemről. Ezeknek a tartományok pénzügyi ellentételezést fizethetnek annak arányában, mekkora a kocaállomány ingadozása.

Az Európai Unióban már 11 tagállamban van jelen az ASP. Időrendi sorrendben ezek Litvánia, Lengyelország, Lettország, Észtország, Románia, Magyarország, Bulgária, Szlovákia, Görögország, Németország és végül Szardínia (Olaszország). Közben Csehország 2019 februárja, Belgium pedig 2020 novembere óta visszanyerte mentességét.

Erste Agrár következtetések:

1. A vírus terjedése nem állt meg. Most épp az amerikai kontinensen látunk fokozódó jelenlétet. Ez azt jelenti, hogy a korábbi elemzéseinkben jelzett globális sertéspiaci átrendeződés folytatódni fog. Az USA-ban nagy a készültség. A védekezés sikerének nagy a tétje. Ha elvesztik mentes státuszukat, akkor sertésszektoruk súlyos helyzetbe kerül, amit a takarmányárak szárnyalása már jól meg is alapozott.

2. Kína sertéshús importja túl van a csúcson. Ezután, ingadozásokkal ugyan, de mérséklődésre számíthatunk. Az idei év hátralévő hónapjaiban a termelés növekedése miatt az import csökkenésére számítunk. Ezt a jövő év első felében sertésár emelkedés és időszakos importbővülés követheti.

3. Az amerikai sertésárak júniusi történelmi csúcsuk óta csökkennek, bár szeptember második hete óta látunk egy felfelé mutató korrekciót.

4. Az Erste agrárszakértői úgy látják, hogy az európai sertés értékláncban a koncentráció növekedése fel fog gyorsulni. Harmadik országokból érkező befektetőkre számítunk, miközben az EU belső piaca mennyiségben lassan ugyan (évente 0,5-0,7%-kal) de tartósan zsugorodik, a nettó külkereskedelmi egyenleg romlik.

5. A sertéstartók motivációi itthon is hadilábon állnak. Ez további termelési és tulajdonosi koncentrálódáshoz vezet. A hatékonyság növelési és környezetgazdálkodási feltételeknek való egyidejű megfelelés kihívásainak még a pályázati nyertesek közül sem fog tud mindenki megfelelni.

• Várakozásaink szerint, a hazai sertésárak csökkenése az év végéhez közeledve meg fog állni, és megfordul. Erre október folyamán számítunk.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ