A válság nem tart örökké

A válságok, a háborúk rengeteg szomorú következménye mellett lehetőségeket is hordoznak. Az emberiség fejlődése minden nagyobb kataklizma után felgyorsult. Most sem lesz ez másként. Aki megérti az idők szavát, és felkészül, a nyertesek között lehet. A szemléletváltás gyorsulása, amire méltán vagyunk büszkék a magyar agráriumban, most újabb próba elé néz. Tudunk-e stratégiában gondolkodni? Vagy továbbra is valaki más mondja meg, adjon pénzt arra, hogy mit csináljunk? Tényleg?

fotó: pixabay.com

Mi történik most, és mi fog a válság után az élelmiszerpiacokon?

1. Miután a pánikvásárlási rohamok elmúltak, jönnek a válságvásárlások, aztán pedig az új típusú vásárlások. Sokan elvesztették bevételeiket, akiknek meg van, azok is visszafogják kiadásaikat. Ez az élelmiszer kereslet már évek óta tapasztalt trendjében, amelynek lényege a magasabb hozzáadott értékű termékek irányába való arányeltolódás, erős féket nyom. Most ismét az elsőáras termékek aránya emelkedik, hangsúlyozom időlegesen. Ez azonban nem szabad, hogy a fejlesztések, beruházások elhalasztására indítson minket! Érdemes inkább kihasználni a kedvező támogatott forrásokat, és inkább gyorsítani. Aki elől megy, azt a válság is kevésbé sújtja, sőt gyakran jobb helyzetbe hozza azáltal, hogy mögötte ritkul a mezőny.

2. A nehézségek mindig jó ötleteket generálnak. Itt az idő javítani üzemünk működésén, értékesítésünk módszerein. A mostani elakadások jó támpontot nyújtanak a beavatkozási pontokhoz. Néhány gondolatébresztő ötlet: taxival szállítják ki a netes rendeléseket; a mezőgazdasági idénymunkásokat neten toborozzák; a helyi értékesítésre helyezik a hangsúlyt a kisebb borászatok, házhoz szállítják a bort; az Erste Bank megszervezte, hogy munkatársai a bank borász ügyfeleitől kedvezményesen vásároljanak bort online; az ételszállítások megszerveződése a vendéglátósok egy részének a túlélést jelenti.

3. A mezőgazdaság és a vele szimbiózisban élő élelmiszeripar most is bebizonyította, hogy a leginkább válságálló ágazatok közé tartozik. Ez azonban nem szabad, hogy megtévesszen, elkényelmesítsen minket! Most kellene valódi ágazati és üzemi stratégiákat kialakítani. Ilyenkor nyitottabbak vagyunk a jó szóra. Ahogy azt a baromfi influenza újabb kitörése is alátámasztja, tanulunk, fejlődünk, de továbbra sem vagyunk elég fegyelmezettek. Nem elég az üzemi higiénia javítása, a szemléletünkön is folyamatosan dolgozni kell. A jövő élelmiszer termelése szinte laborkörülmények között fog zajlani.

4. A válság utáni kép nem hoz újat. Az élet vissza fog állni a régi kerékvágásba, de lesznek érdekes fejlemények. Az üzenetek nem újak, de most kapnak valódi tartalmat, válnak komoly piacmozgató erővé: (1) A netes vásárlások aránya ugrásszerűen és tartósan emelkedik. Aki nincs ott a neten, az nincs. (2) A válság fent említett hatása a luxuscikkek, drága márkák piacán még hosszú hónapokig érzékelhető lesz. (3) Az egészséges életmódot támogató élelmiszerek és például kozmetikai cikkek kereslete tovább emelkedik. (4) A higiéniai termékek piaca tartósan növekszik. (5) A netes ételrendelések kényelme a válság után is jó kilátásokat ad e szektornak. (6) Ritkábban vásárolunk, de nagyobb tételben, jobban átgondoltan, listázva. (7) Csökken az élelmiszer pazarlás. Ennek egyik forrása az, hogy most a gyerekek otthon esznek, nem a menzán, illetve a vendéglátás takarékra állása. Ez persze a jövő tanévben, illetve a nyár végére visszaáll, de azért reménykedni szabad. A másik forrása a tudatosodás. (8) A korlátozások feloldása hozni fog egy újabb vásárlási lázat, de inkább a ruházat, a vendéglátás, a plázázás körében, ennek időtartamát nehéz megjósolni. Nagyban függ az akcióktól.

5. A fenntarthatóság több oldalról is megerősítést kap. Egyrészt, a fogyasztói tudatosságnak ezek a hetek adtak egy lökést. Jobban elolvassuk a címkét, hat ránk például a fenntarthatósági üzenet is. Az ebbe a körbe tartozó tevékenység tehát nagyobb kommunikációs értéket kap. Másrészt, a támogatáspolitika is középpontjába helyezi a témát, tehát erre több pénz lesz. Harmadrészt, ha támogatott pénzügyileg és a fogyasztó oldalán is, akkor az ezzel kapcsolatos fejlesztésekre nagyobb hangsúlyt kell helyezni.

6. Az élet egyéb területein is tartóssá válnak a mostani kényszerváltoztatások. A szemléletváltozás nyomán kevesebb készpénzt használunk, fejlesztjük az otthoni informatikai szintet, többet fogunk otthonról dolgozni. Másképp fogunk tömeg közlekedni, sorba állni.

Egy ilyen kijárási korlátozás, karantén, mint a mostani, több időt ad a gondolkodásra, kommunikációra, tájékozódásra. Használjuk ezt ki! Vonjuk le a tanulságokat! Vizsgáljuk felül eddigi működésünket, gyenge és erős pontjainkat, értékeljük helyzetünket! Mindezt azért, hogy mire véget ér életünk ezen szakasza, ne lepődjünk meg.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ