Szunyogh András A Jövő agrárszakembere

Szunyogh András Zala Vármegyében a családi birtokon agrárökológiai programot valósít meg, amelynek kiemelt célja egy természettel együttműködő, Akhal-teke lovak és Red Aberdeen Angus húsmarhák tartására specializálódó mintabirtok létrehozása. A projekt a világ vezető regeneratív képzései alapján a külföldi gyakorlatok megvalósíthatóságát teszteli hazai környezetben. A tevékenység fókuszában tervezett legeltetéssel létrehozott élőhelyek megőrzés, javítás áll, amely a hatékonyság javítása mellett a természetvédelmi szempontokra is nagy figyelmet fordít.

A Dél-Zalai régióban található a gazdaság, közel a szlovén és osztrák határhoz. A módszerek, amiket meghonosít(ott) egyedülálló a régióban, példaként szolgálhat a környékbeli állattartó gazdálkodóknak – akár a szlovén, osztrák oldalon is, elősegítve ezzel az interregionális együttműködéseket.

Úgyszintén fontos megemlíteni, hogy a szakmai alapokon gondosan megtervezett tevékenységével jelentős mértékben hozzájárul a terület biodiverzitásának megőrzéséhez – amelyben aktívan együttműködik a területileg illetékes Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal és helyi szakmai civil szervezettel (Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány).

A gazdálkodó regeneratív gyepgazdálkodást folytat, amelyben a gazdaság szintű menedzsmentre helyezi a hangsúlyt. A regeneratív gyepgazdálkodás és a diverz gyepek kapcsán kiemelendő, hogy jelentős mértékben járulnak hozzá a légköri szén megkötéséhez. Ez a szemlélet együttesen veszi figyelembe a terület igényeit és adottságait, a tartott állatállomány (faj és fajta) szükségleteit és sajátosságait és helyezi el őket egy közös tervezési és működtetési rendszerben.

András gazdálkodása lényegében a külterjes (extenzív) állattartás „újragondolásán”, tovább fejlesztésén alapul. Az extenzív állattartás alapjaiban határozta meg a magyar táj alakulását, annak fenntartása a hagyományos mezőgazdasági értékeken túl a magyar táj és a biodiverzitás megőrzéséhez is jelentős mértékben hozzájárul.

Mindezek mellett különböző szakemberekkel folyamatosan monitoringozza a területét és a kapott eredmények alapján változtat (igazít) a gazdálkodási gyakorlatán. Tervei között kiemelt jelentőséggel bír az egész éves legeltetés megvalósítása, amelynek következtében jelentősen csökkennek a bálakészítéssel járó költségek, valamint az állomány étrendje folyamatosan követi a vegetáció összetételének évszakos változását, segítve az állatok legelőhöz történő adaptációját és javítva az állatok egészségi állapotát. A gazdálkodó további céljai között szerepel tevékenysége bemutathatóságának kialakítása, amely során lehetővé válik a tudásátadás, szakmai fórumok megvalósítása melyek lehetőséget nyújtanak a tapasztalatok megvitatására.