Az élelmiszeripar dolgozza fel a hazai agrártermelés 70 százalékát

Mindez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága tartott Szentén, Maszlik Zoltán családi gazdaságában, amely mellesleg a Magyarország Legszebb Birtoka verseny döntõse. Gyõrffy Balázs, a NAK elnöke, Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelõs országos alelnöke és Kocsis Róbert, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet (MTKI) igazgatója a számvetésen túl ismertette a jövõbeni terveket is.

Éder Tamás, Gyõrffy Balázs, Maszlik Zoltán és Kocsis Róbert – fotó: agrotrend.hu

A magasabb hozzáadott értékû termékek elõállításáért, a forgalom élénkítéséért

Gyõrffy Balázs az élelmiszeripar helyzetérõl elmondta: Magyarországon 2000-tõl kezdõdõen jelentõsen csökkent az élelmiszeripar részesedése a beruházásokból. Ezzel együtt is

a 2600 milliárd forint körüli termelési értékével a harmadik legnagyobb ipari ágazatnak számít

(a jármûipar, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása után). Ezzel az Európai Unió élelmiszer-ipari termelési értékének egy százalékát adja, és a tagállamok között a 16. helyen áll.

Változatlanul magas, 24 százalék az élelmiszerek részaránya a háztartások kiadási szerkezetén belül (az EU-átlag 13 százalék körül van).

A mezõgazdasági termékek 70 százalékát feldolgozó élelmiszeriparban mûködõ vállalkozások száma meghaladja az ötezret. A nagyvállalkozások aránya nem éri el a 10 százalékot, ugyanakkor õk adják az ágazat teljes árbevételének 85, az exportbevételének több mint 90 százalékát. Ezek alkalmazzák az ágazati dolgozók 70 százalékát, és rendelkeznek az ágazati vagyon mintegy 80 százalékával – ismertette a legfõbb adatokat a NAK elnöke.

Gyõrffy Balázs: 24 százalék az élelmiszerek részaránya a háztartások kiadásokban, az EU-átlag 13 százalék körüli – fotó: agrotrrend.hu

Ez a szerkezet a magyar élelmiszeripar versenyképességét jelentõsen behatárolja, ugyanis a piacokon való érvényesüléshez elengedhetetlen a folyamatosan jó minõségû, nagy mennyiségû árualap megléte – tette hozzá.

A közepes, de még jobban a nagyvállalatok a leginkább exportorientáltak, külpiaci értékesítésük aránya meghaladja a 40 százalékot.

A Magyarországon elõállított élelmiszerek 60 százalékát belföldön, a többit külföldön értékesítik. A feldolgozott élelmiszerek exportja mintegy 67 százalékot képvisel az agrárkivitelbõl. Ezen termékek arányát tekintve némi javulás érzékelhetõ, de még mindig elmarad a többi EU-tagország átlagától.

A fenti adatokból is kitûnik, hogy van még tennivaló ezen a téren – emelte ki. Segíteni kell az élelmiszer-ipari szereplõket a magasabb hozzáadott értékû termékek kivitelében, támogatni õket pályázati információkkal, szolgáltatásokkal, továbbá ösztönözni kell a belföldi forgalom növekedését. Ennek érdekében

a NAK szeptemberben javaslatokat tesz a kormányzatnak az élelmiszerek áfacsökkentésére.

Éder Tamás. Külföldi tanfolyamokat is szerveznek, hogy tagjaiknak naprakész információik legyenek a legfejlettebb technológiákról – fotó: agrotrend.hu

A versenyképességet szolgáló fejlesztésekért

Éder Tamás arról beszélt, élelmiszeriparért felelõs alelnökként az volt számára az elmúlt évek egyik legfontosabb feladata, hogy a termelõk minél szélesebb köre hajthasson végre versenyképességet szolgáló fejlesztéseket. Különösen jelentõs eredménynek nevezte, hogy a nagyvállalatok számára megnyitott 24 milliárdos nemzeti forrásból több mint 8 milliárdot élelmiszeri cégek kaptak.

Arról is beszélt, hogy a NAK-ba „újonnan került területként” mit csináltak az elmúlt négy évben, mit tudtak az élelmiszeriparból idekerült szereplõiknek adni. Mint kifejtette, az elmúlt idõszak egyfajta helykeresés volt, attól tartottak, hogy „ez az alapvetõen a mezõgazdasági termelés által meghatározott intézmény” esetleg olyan lépéseket tesz, amelyek nemigazán szolgálják az érdekeiket. Ez a félelem másfél év után szép lassan oldódott, és megtalálták a helyüket a szakmai érdekképviseletben, a támogatások iránti küzdelmekben. Kisebb-nagyobb sikereik vannak az élelmiszerek és a mezõgazdasági termékek áfájának csökkentésében, ezt a munkát tovább folytatják.

Kiveszik a részüket az információ- és tudásátadásból is.

Ennek a hagyományos formáin (elõadások, kerekasztalok, konferenciák) túl külföldi szakmai tanfolyamokat és kiállításlátogatásokat is szerveznek, hogy tagjaiknak naprakész információik legyenek a legfejlettebb nyugati-európai és észak-amerikai élelmiszer-piaci technológiákról, a világpiaci tendenciákról.

 A Maszlik családi gazdaság a minõségi árutermelés mellett tette le a voksát – fotó: agrotrend.hu

Kocsis Róbert, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. ügyvezetõje arról számolt be, hogy a NAK Élelmiszeripari Igazgatóságával együttmûködve milyen tejipari gyakorlati napokat rendeztek és rendeznek a kamarai tagok számára.

Megvalósítja a földtõl az asztalig elvet a gyakorlatban

Az agrotrend.hu kérdésére, hogy miért éppen Maszlik Zoltán családi gazdaságát választották sajtótájékoztatójuk helyszínéül, Keleti Marcell, a NAK élelmiszer-ipari igazgatója elmondta: mert õk a legjobb példa arra, hogyan lehet lépésrõl lépésre, a mezõgazdasági termeléstõl, az állattenyésztéstõl eljutni a magas szintû élelmiszer-feldolgozásig.

Maszlik Zoltán gazdasága a Magyarország Legszebb Birtoka versengés döntõs jelöltje – ezt már az agrotrend.hu tudósítója teszi hozzá.

Maszlik Zoltán: a fogyasztók igényei szerint alakítják a termékskálát, ez a fejlõdés motorja – fotó: agrotrend.hu

Maszlik Zoltán elmondta: mindig a krízishelyzetek ösztönözték. Amikor megszûnt a termelõszövetkezet, magánvállalkozásba kezdett. Amikor terményeit leminõsítették a felvásárlók, hogy így érjenek el alacsonyabb árat, akkor megszületett benne az elhatározás: „etessük meg az állatokkal”. Ha a tej átvételi ára alacsony, „értékesítsük közvetlenül”, és innentõl kezdve a fogyasztók igényei szerint alakították a termékskálát, „ez vált a fejlõdés motorjává”.

Jelenleg 350 hektáron gazdálkodnak, 100 szarvasmarhájuk van, valamint a szaporulat. A tejet saját maguk dolgozzák fel. Maguk termelik meg az állataiknak szükséges takarmányt, „nem etetünk szóját”. Megvalósítják a gyakorlatban a földtõl az asztalig elvet, a rövid értékesítési láncot. A kistérségben mozgóbolti-kereskedést folytatnak, továbbá különbözõ helyekre: pékségekbe, Budapesten 25 üzlethelyre, szállodákba szállítanak. Nagyon keresettek a termékeik.

A kistérségben mozgóbolti-kereskedést folytatnak– fotó: agrotrend.hu

A minõségi árutermelés mellett tették le a voksukat, csak azt csinálják, ami beleillik a filozófiájukba. Például a joghurtjukba csak igazi gyümölcsöt vagy lekvárt tesznek. Ezzel a minõségen túl

a környék gazdáinak is biztos megélhetés nyújtanak.

Maga a vállalkozás közvetlenül 10 embernek ad munkát, így 10 családnak biztosít nyugodt megélhetést. Nem akarnak tovább növekedni.

A tejfeldolgozó üzemüket az európai uniós elõírásoknak megfelelõen építették. Tagjai a sajtkészítõk egyesületének, valamint annak a Nógrád megyei egyesületnek is, amellyel a rövid értékesítési lánchoz kapcsolódó pályázatokban közösen indulnak.

agrotrend.hu / P. G.