Rendkívül jó az idei meggy minősége

Idén egész Európában kevesebb meggy termett, ami miatta kínálat is kisebb, mint általában, de a piacot és a felvásárlási árakat az is befolyásolja, hogy a feldolgozóknál a szokásosnál tíz-húsz százalékkal több tavalyi áru van még készleten.

Kelemen Péter, a Fruitveb ügyvezetője az eddigi időszakot úgy jellemezte, hogy a termelőknek sok helyen komoly növényvédelmi gondokat okozott a sok esőzés: húsz éve nem látott monília fertőzés volt az országban, de a május vége és a június eleje folyamatosan csapadékos volt, ez pedig előre vetítette más betegségek kialakulását is – olvasható a novenyvedoszer.hu cikkében.

Fotó: novenyvedoszer.hu

„A jó hír viszont az, hogy rendkívül jó a minőség és a gyümölcs mérete a tavalyi aszályos évet követően – ez pedig az előbb említett májusi csapadéknak köszönhető. A monília egyébként akkor támad, ha a cseresznyelégy is megjelenik”.

Minden évben vannak kihívások amellett, hogy a növényvédelemre jobban oda kell figyelni, de az imputanyagok emelkedése miatt a meggyért kevesebbet kapnak a termesztők, mint tavaly.

A magyar meggyet az egyedülálló ízvilág és a kiváló beltartalmi értékek jellemzik, a termesztés mellett a nemesítésnek is komoly hagyományai vannak: a magyar fajták a világ minden táján megtalálhatók.

A termőterület és a termés mennyisége alapján a meggy az alma után a második legfontosabb gyümölcsünk: 13 ezer hektáron termesztik, a legnagyobb termelő körzetek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Pest, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun vármegyében vannak. Országosan az idei termés mennyisége 15-20 százalékkal elmarad a tavalyitól.

Fotó: canva.com

Magyarország Európa három legnagyobb meggytermelője között van, világszinten pedig az első tízben szerepel.

A gazdák elsősorban élelmiszeripari célra termelik és a gyümölcs 60-80 százaléka általában exportra, főleg Németországba kerül.

A termesztés egyre intenzívebbé válik, ugyanis tőszámtól függetlenül lehet így művelni a meggyet, ez hektáronként 400 fás ültetvény esetében is megvalósítható, ehhez öntözésre, tápanyag utánpótlásra, lombtrágyázásra és növényvédelemre van szükség.

Fotó: canva.com

Az elmúlt években nagy jelentősége van az antraknózis elleni védekezésnek, ezért egy kisebb koronával ez könnyebben megvalósítható, ezért a növényvédelmi kihívások miatt el kell mozdulni abba az irányba, hogy akár 800-1000 fa / hektár közötti ültetvényeken dolgozzunk.

Kelemen Péter szerint a költségek csökkentése érdekében az ültetvények nagy részében minden munkafolyamatot – amit lehet – gépesítenek.

Fotó: canva.com

Elsősorban az ipari meggy termesztésénél kivitelezhető ez, de a kézi munkaerőre így is szükség van. A termesztése elég jól gépesíthető, leszámítva a metszést, de a termés mozgatása és a logisztika is bevonható ebbe.

Terjednek azok a meggybetakarító gépek, amelyek automata ponyvakitolással és behúzással dolgoznak, tehát a ponyvát sem kell kézi erővel húzni, de így is szükség van két gépkezelőre és három rakodómunkásra.

agrotrend.hu/ Növényvédőszer.hu