Fenntarthatóság

Madarász szenzáció: Újra költ hazánkban kacagócsér

Létrehozva:

|

Kóborló példányok idáig is fel-felbukkantak, de hazánkban 68 éve nem volt arra példa, hogy a kacagócsér költésbe kezdjen. Idén nyáron azonban megtörtént a madarászkörökben szenzációnak számító esemény a Dél-Alföldön.

A kacagócsér kis számban, de rendszeresen megjelenik Magyarországon, leginkább a késő tavaszi és nyári időszakban. Európában főként a Földközi-tenger partvidékén költ, de kisebb költő állománya előfordul Dánia és Észak-Németország tengerparti területein is. Hazánkban elsősorban a szikes tavakat kedveli, így a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) működési területén leginkább a szegedi Fehér-tavon, a Csaj-tavon, a mórahalmi Nagyszéksós-tón, a Bába-széken, a Zab-széken és Kelemen-széken bukkan fel – olvasható a KNPI cikkében.

Idén júniusban azonban a mórahalmi Nagyszéksós-tónál egy kacagócsérpár násztevékenységét figyelték meg a madarászok, majd nem sokkal később az is bizonyossá vált, hogy a pár három tojást rakott.

Megfigyelés szempontjából is ideális helyet választott a kacagócsérpár. A mórahalmi Nagyszéksós-tó kilátójából jól be lehet látni a tavat és zavartalanul figyelhetjük meg a madárvilágot – olvasható a nemzeti park bejegyzésében.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Hazánkban ezt a fajt korábban még sosem gyűrűzték, ezért a természetvédelmi szakemberek úgy döntöttek, hogy a mórahalmi fiókák azonosítót kapnak. A madarak zavarásának minimalizálása érdekében a gyűrűzők a lehető legrövidebb időt igyekeztek a tavon tölteni, és csupán az egyik fiókára került egyedi azonosítóval ellátott acél jelölőgyűrű. A három fióka közül egy feltehetően elpusztult pár napos korában, a másik pedig még túl kicsi volt a gyűrűzéshez. A jelölés a későbbiekben értékes információkat szolgáltathat a madár területhűségéről és vonulásáról is.

A KACAGÓCSÉR (GELOCHELIDON NILOTICA)

Mind az öt kontinensen honos madár. Tengeri mocsarak, lagúnák partvidékén, valamint a szárazföldek sós tavainál és szikes mellékeinél él. Az európai állomány telelni Afrikába vonul. Testhossza 35–38 centiméter, szárnyfesztávolsága 100–115 centiméter, testtömege pedig 190–260 gramm. Feje és tarkója fekete, a tollazata fehér. Ízeltlábúakat, gilisztákat, kisebb rágcsálókat, kétéltűeket és halakat fogyaszt. Fészkét szigetekre, zátonyokra és partokra építi, melybe 1-4 tojást rak. Mindkét szülő felváltva 22-23 napig kotlik. A fiókák 28-35 nap után válnak önállóvá.

A hazai szikes tavakon egykor kis számban költött, de mára – mint fészkelő faj – a Kárpát-medencéből kihalt. Hazánkban kóborló példányai április és november között fordulnak elő, halastavakon, szikes tavakon és folyókon. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

agrotrend.hu / Turista Magazin

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook