Jakab István az Országgyűlés alelnöke és a Magosz elnöke értékelte a mögöttünk lévő esztendőt

– Jakab István az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke. A protokoll szerint, mint közjogi méltóság, az alelnök úr megszólítást kellene használnunk, de a gazdatársadalomban a MAGOSZ-ban betöltött elnöki tisztsége alapján szoktuk megszólítani. Elnök Úr, ismertesse a gazdatársak számára a MAGOSZ szerveződését.

–  A megszólításomat a gazdáktól kaptam, hiszen általuk, az ő képviseletükben vagyok itt, nagyon büszke vagyok rá, hogy ilyen régóta képviselhetem a gazdákat. Az első eredeti gazdakörök az 1900-as évek elején alakultak, 1949-ben határozattal felszámolták, a nagy múltat követve a rendszerváltáskor újjászerveztük. 1990. május 8-án Ópusztaszeren volt a szervezőbizottság megalakulása, ezt követően egy év múlva megalakítottuk a Magyar gazdakörök országos szövetségét, ekkor alelnökként dolgoztam, majd 1994 márciusában társelnöknek választottak, majd 1999. február 21-én megválasztottak elnöknek, azóta töltöm be ezt a nemes tisztséget.

–  Hogyan épül fel a MAGOSZ, milyen a tisztségek rendszere? Hogy kapcsolódnak a megyei szervezetek, a fiatal gazda tagozat és a gazdasszony tagozat?

– A régi kommunista országok szervezetei közül egyedül a MAGOSZ volt képes úgy megerősödni, hogy az egész hazai gazdatársadalmat képviselni tudja. 19 megyében vagyunk jelen megyei szövetség formájában, a helyi szervezetek küldöttjei válsztják meg a tisztségeket a küldöttgyűlésen, tehát senit sem delegálunk a tisztségekre, hanem a küldöttgyűlési képviselet által a gazdák választják meg. A szövetségben nem csak a megyei küldöttek. kapnak helyet, de kiemelten fogadjuk a gazdasszony tagozat képviselőit, akiknek a vezetője tagja az országos elnökségnek is. AMit nagyonszeretnék kiemelni az az ifjú gazda tagozatunk, az ifjú gazda tagozat minden megyében komoly képviselettel rendelkezik és a tagozat elnöke úgyszintén tagja az országos elnökségnek. Mi a jövőre alapozunk, ezért több hullámban megkezdtük a szervezet fiatalítását.

– A MAGOSZ szerepvállalása, képviseleti munkája látszik a hétköznapok során a gazdaéletben. A 2019-es év azzal indult, a 2018-as almaválság után, hogy azt szorgamazta a szervezet, hogy olyan feldolgozóüzemek létesüljenek, melyekben az alma teljesen feldolgozott termékké válik.

– A világban végbrmrnő változások hihetetlenül felgyorsultak, olyan új technológiákat alkalmazhatunk, melyekről korábban álmodni sem mertünk. Az almaágazatban is rohamos a fejlődés, új fajták, ültetvénytechnológiák jelennek meg, ehhez kapcsolódóan más, újabb feldolgozási módoka van szükség. Úgy gondoljuk ebben is hangsúlyosabban meg fog jelenni a szakosodás, lesznek majd kifejezetten ipari ültetvények, ahol a feldolgozóipar számára termesztenek almát. Az átalakulásokat követve, a hazai alma minőségét figyelembevéve az a feladatunk, hogy segítsük a gazdákat abban, hogy minőségi terméket tudjanak előállítani a gazdatársak az alma minden részéből, legyen az magas iológiai értékű alma rost vagy pedig almamag-olaj.

– Februárban egy nagyon jelentős kezdeményezést, a "Petíció a Magyar Gazdákért" aláírás gyűjtést vállalt magára a MAGOSZ, melynek során több mint 200.000 aláírás gyűlt össze. Mi volt ennek a nagyszabású kezdeményezésnek a lényege?

– Nem tudtuk és nem is tudjuk elfogadni azt, hogy a Közös Agrárpolitika átalakulása során egy nagyon jelentős forráselvonást terveztek az ágazattól. A magyar gazdatársadalom lépett elsőként, de követték a többiek. Megüzentük a döntéshozóknak, hogy nem fogadjuk el az átcsoportosítást, nem értünk egyet a csökkentésselés nem fogadjuk el azt a módszert, ahogyan kiszolgáltatottakká akarták tenni a gazdatársadalmat. Jól láthatóan kezdenek felébredni a gazdatársak a többi országban is. A német gazdák többezer traktorral vonultak be a városokba, őrtüzeket gyújtottak. Hollandiában és Dániában is kezdeményezések indultak. MIndenki érzi, hogytámgatások nélkül a nemzetközi térben, jelen környezetvédelmi szabályozások mellett a gazdák nemtudnak versenyképesek lenni. Sok helyen az agráriumot egyenesen ellenségnk kiáltják ki, de miért? Mert a mezőgazdaság rendezi a vidéket, erdősít, magas minőségű élelmiszert állít elő? MI magas minőségű élelmiszer alapanyagot állítunk elő, nem mi kérjük, hogy a különböző adalékanyagokat az élelmiszerbe tegyék, 

– Márciusban ismét kiállt a MAGOSZ a magyar gazdákért, mikor egy külföldi élelmiszerüzletlánc hazai központjánál tüntetést szerveztek. Az apropóját egy kétes hátterű, a magyar gazdák számára kárt és hátrányt okozó tej-import adta.

– AZ egyik nagy élelmiszerlánc egy drasztikus, nem indokolt árcsökkenést jelentett be a tej esetében, ez azt vonta volna maga után, hogy az összes többi élelmiszerlánc csökkenteni kezdi a tej árát, ez termelői oldalon egy nagyn komoly áresést okozott volna ha megvalósul. A MAGOSZ és a NAK elszántágát muatja, hogy nem azt néztük kis-vagy nagy gazdaság, csak azt, hogy magyar gazdaság, magyar termelők, akiknek szükségük van a segítsgünkre. Így Győrffy elnök úrral mi magunk is megjelentünk a demonstráción és világosan megfogalmaztuk a véleményün ket a magyar gazdák táogatásának érdekében. Mindent elkövettünk, hogy bebizonyítsuk van elég erőnk arra, hogy ezt a magyar állattenyésztők és gazdák ellen elkövetett merényletet megakadályozzuk, és van elég erőnk, hogy olyan törvénymódosításokat kezdeményezzünk, amelyek végleg ellehetetlenítik őket. Mi együtt akarunk működni, de ennek szabályai vannak, amiket mindenkinek be kell tartani. egy hét alatt sikerült lezárnunk ezt az ügyet és az illető élelmiszerlánc elnézést kért a magyar gazdáktól. Ez mutatja a magyar gazdák egységét és erejét, illetve hogy az egyes szakmaközi szervezetek, kamarák, terméktanácsok képesek összefogni és egy ügyért a teljes magyar agrárium odaáll.

– Egy nagyon nemes ezdeményezés élére állt a MAGOSZ. A Magyarok Kenyere program búzaszentelő ünnepsége április 27-én volt Esztergomban és a szervezet egészen a betakarításig és a liszt adományozásig végigkísérte a programot. Hogy sikerült ez a program és miért állt a MAGOSZ az élére?

– A Magyarok Kenyere- 15 millió búzaszem program a 15 millió magyart jelképezi a teljes Kárpát-medencében és a diaszpórában. Ehhez komoly elkötelezettség háttér és szervezőmunka kellett, hogy lélekben is éljük meg sz  összetartozást és megszervezzük a gyűjtőprogramot és ezt követően az adományozást. Az elmult esztendőben, miután a MAGOSZ átvette a kezdeményezst egy nagyszabású programot sikerült létrehozni, mely során a Kárpát-medencéből mindenhonnan csatlakoztak a rendezvényeinkhez. Újjászerveztük a Magyarok Kenyere kuratórium alapítványát, nem csak beszélünk róla, hanem valóban képesek vagyunk arra, Hogy a Magyarok Kenyere program megmutassa az összefogást egységet. Emellett segíti a programsorozat a tudásátadást és a karitatív célokat. 

– Ehhez szervesen kapcsolódik, hogy mikor az új kezdemányezésünkről tárgyaltunk, akkor a rendezvényünk a Mayar Gazdák Bálja nevet kapta. A MAGOSZ szívén viseli, hogy nem csak az anyaországi, hanem a Kárpát-medencei magyarok is csatlakozni tudjnanak minden kezdeményezéshez. 

– Azt szerettük volna, hogy ez ne a magyarországi, hanem a Magyar gazdák ünnepe legyen. Bízom benne, hogy jövőre a diaszpórából is csatlakoznak hozzánk. 15 esztendővel ezelőtt a gazdatüntetékor ott, a Vigadó előtt vonultunk fel. 15 éve azt mondtuk, hogy eljön az idő, mikor a magyar gazda felemeli a fejét és kiegyenesíti a gerincét és büszke arra, hogy ő gazdaember. Ez az idő elérkezett. Eljött az idő, mikor a magyar gazda a Vigadóban, a vörös szőnyegen vonul fel a bálterembe. Első rendezvényként fantasztikus sikert értünk el. Ez is az összetartozásunk része, nem csak dolgozni kell, hanem néha meg kell állni és méltósággal, együtt kell ünnepelni 

– Másik projektünkben, a Magyarország Legszebb Birtoka sorozatunkban is hangoztatta elnök úr, hogy nem csak Magyarországon élnek magyar gazdák. Negyedik éve fővédnöke ezen rendezvényünknek, sok kategóriában sok gazdaságot bejártunk együtt. Hogy kapcsolódik ez a MAGOSZ elnökének szemléletéhez, tevékenységéhez?

– Vannak olyan gazdák, akik nagyon büszkék arra, hogy milyen gazdaságot építettek fel. Egy gazdaság ne csak jól működjön, profitot trmlejen, hanem szép is legyen. Egy rendezett birtok jel a minőségi termelésre. A gazdák szép és nemes versengését segíteni, a bírálatokban résztvenni felemelő érzés, óriási megtiszteltetés. Abban hiszek, hogy ezz egy jó kezdeményezés, ezeket a sikeres gazdaságokat meg kell mutatni, ezeket az embereket be kell mutatni, értékelni kell, mert tanulhatunk tőlük és viszonyítási alapul szolgálhatnak arra, hogy hova lehet eljutni kitartó munkával. 

– Tavaly az OMÉK-en elmondott megnyitó beszédében egy új irány nagyn hangsúlyt kapott a fiatal gazdák kiemelése, támogatása ahhoz, hogy később a generációváltás során érdemben képesek legyenek átvenni a gazdaságokat. Milyen ez a hangsúlyos új irány?

– A fiatal generáció ügyét az egyik legfontosabb kérdésnek tekintem. őket segíteni kell a pályára állásban, a felkészülésben, át kell lássák a gazdálkpdás teljes szegmensét. Ha nem segítjük őket, teljesen elöregszik a azdatársadalom, aminől komoly problémáink születnek mert ettől a gazdaság teljesítőképessége is csökken. Meggyőződésem, hogy Magyarország jó irányt vett, a magyar kormány figyel a fiatalokra, mi az érdekképviseleten belül, például a fiatal gazda tagoztanuk által régóta kiemelten figyelünk a fiatalokra. Fontos, hogy a legkorszerűbb technológiákat már ők vigyék tovább, de ehhez rendezni kell a birtokokat, a gazdaságátadásról öröklésről szóló szabályokat . Többletforrásokat, támogatásokat kell juttatnunk a fiatalok számára, hogy valban helyeztbe hozhassuk őket. Érezniük kell, hogy a teljes társadalom mögöttük áll. 

– A vízgazdálkodási kérdésekben is a gazdák mögé állt a MAGOSZ.

– A vizet, mint nemzeti kincsünket meg kell őrizni. Ezeket a vizeket tudnunk kell megfogni, tárolni és a mezőgazdaságon belül ésszerű öntözésre fel kel használni. Rendbe kell tenni a teljes vízügyi infrastruktúrát, Ahhoz, hogy hazánk adotságait kihasználhassuk, feltétle szükséges a vízgazdálkodás teljes új alapokra helyezése. 

Nem átmeneti javulást akarunk, hanem azt, hogy hosszútávon minden gazdálkodó család számára jobb legyen!

agrotrend.hu