Hírek

Több mint 50 éve nem volt akkora árhullám a Dráván, mint most

Rekordközeli vagy azt megdöntő vízállások mellett zajlik a védekezés itthon a folyók áradásával szemben. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője azt mondta az InfoRádióban, hogy a hatóságok a Mura és a Dráva mentén szembesültek a legnagyobb kihívásokkal.

Jelenleg a Mura és a Dráva folyó mentén a legkritikusabb a helyzet. Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetősége átvezényelte ezekre a területekre az ország más részeiről a vízügyes munkatársakat, írta az Infostart. A szóvivő tájékoztatása szerint a Murán hétfő délután, Letenyénél mindössze 2 centiméterrel maradt el a vízállás a valaha mért legmagasabb vízszinttől. A rekord 554 cm és hétfőn 552 cm-t mértek Zala vármegyében.

Nagyon lassú lefolyású apadás indult meg, ugyanakkor a Murán továbbra is egy elég hosszú szakaszon, nyílt ártéren kényszerülnek védekezésre az önkormányzatok önállóan, ugyanis ott nincs állami védvonal. „A víztömeg elég nagy. Vannak olyan települések, amelyek műszaki segítséget kértek a vízügyes kollégáktól. Ilyen esetekben szakmailag segítik a védekezést, továbbá ha kell, a szükséges erőforrásokat is biztosítják az érintett településeknek. Gondolok itt például az éjszakai világítás kiépítésére vagy homokzsákolásra” – mondta Siklós Gabriella.

Fotó: OVF

Hozzátette, hogy míg a Murát elég jól ismerik a vízügyesek – hiszen 2014-ben a mostanihoz hasonló hatalmas árhullám vonult le a folyón –, addig a Drávát már nem annyira. „A Dráva 1972 óta úgymond alszik, tehát nem produkált ilyen árhullámot. Tegnap viszont Őrtilosnál megdőlt a valaha mért legmagasabb vízállás, mégpedig nem is kevéssel, több mint 10 cm-rel.”

Az árhullám Barcs, valamint Drávaszabolcs irányába vonul, ott az állami védvonalak mögött 31 település önállóan védekezik, míg a másik oldalon, a nyílt ártéren – ahol nincs védvonal – 7 település érintett. „A kollégáknak itt olyan jelenségekkel kell esetlegesen megküldeniük, amelyekre élő vízügyes szakember nem emlékszik, 1972 óta nem volt ilyenre példa” – jelentette ki a szóvivő.

Állami védvonalakat leggyakrabban a nagy folyók mentén sétálva vehetünk észre, a Dunánál vagy a Tiszánál számos helyen jól látható, hol vannak töltések, amelyek alkalmasak a kirándulásra vagy a biciklizésre is. Ahol pedig nincs ilyenféle állami töltés, az a nyílt ártér, ahol már nem lehet biztonságosan közlekedni, ugyanis a folyónak nincs konkrét, kiépített védelme. A mesterségesen előállított védvonalakat a valaha mért legmagasabb vízállás + 1 méter magasságra építik ki a szakemberek.

Drávaszabolcsnál ugyanakkor kialakítottak ilyen védvonalat, méghozzá elég magasan, a vízügyesek most mégis arra készülnek, hogy a biztonság kedvéért még feljebb helyezzék azt. Ennek érdekében megkezdődött a homokzsákolás.

A Dunán látványos vízszintemelkedés várható a közeli napokban, de semmi több. A szóvivő elmondta: a Duna medre elbírja az érkező víztömeget, illetve nem e folyó vízgyűjtőjére koncentrálódott az előző napok nagy mennyiségű csapadéka. A Dunán szerdán Budapestnél várhatóan 5 méter közelében tetőzik majd a víz. Összehasonlításképpen: az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak 620 cm-nél kell elrendelnie az elsőfokú árvízvédelmi készültséget és 640 cm-nél kell lezárni a rakpartot.

Ez tehát azt jelenti, hogy a Dunánál majdnem másfél méterrel alacsonyabban lesz a vízállás a veszélyes szinthez képest, ugyanakkor most is érdemes óvatosabbnak lenniük a folyó egész magyarországi szakaszán azoknak, akik éppen vízen vannak. A Balaton vízszintje az elmúlt napokban 103-104 cm volt és azóta kissé emelkedett. „Ez egy hihetetlenül ritka jelenség augusztusban, de nem csoda ebben az időjárási helyzetben. A Velencei-tó szintén több centimétert emelkedett az elmúlt egy hétben” – mondta az InfoRádióban Siklós Gabriella.

agrotrend.hu / Infostart