Meteorológia: nyáron már hatszor kellett kiadni a legmagasabb riasztást hevesebb zivatarok miatt

Fotó: canva.com

Hozzátette:” az öt piros riasztású nap rendkívülinek számít, hiszen vannak olyan évek, amikor a téli helyzeteket és a nem zivatarokhoz kötődő eseteket – mint az ónos eső, a hófúvás és a zivataroktól független szélvihar – is figyelembe véve egyáltalán nincs piros riasztás, vagy legfeljebb egy-három napon adnak ki ilyet. Az elmúlt szűk egy hónapban viszont a zivatarra kiadott riasztások egyedül érték el ezt a kiemelkedő számot” – jegyezte meg.

Felidézte: “júniusban még nem volt piros riasztás, de a június 23-ai zivataros helyzet már igen közel állt hozzá. Júliusban először 12-én este északnyugatra, majd 13-án hajnalban délnyugatra került ki a legmagasabb fokozat, ezt követően pedig 17-én délután az északkeleti térségben, 21-én este a déli területeken volt érvényben piros riasztás. Legutóbb augusztus 5-én hajnalban, majd délután, este a középső és északi területeken volt piros fokozat.”

Fotó: canva.com

A szakember megjegyezte, hogy a helyzetekben közös volt, hogy mindannyiszor hullámzó front húzódott az ország felett, amely a délről áramló igen meleg és az északnyugatról érkező hűvösebb légtömegeket választotta el egymástól. Ezzel egy időben a magasban úgynevezett futóáramlás húzódott térségünk felett.

A júliusi esetekben a hosszan elnyúló hullámzó frontok és az igen erős magassági futóáramlás nyugatról kelet felé szelték ketté Európát, többször is épp Magyarországon keresztül. A helyzet különlegessége, hogy tartósan fennállt, így több hullámban több napon keresztül hasonló időjárási jelenségek, események alakultak ki nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európa térségében is – jegyezte meg.

Fotó: canva.com

Heves, úgynevezett szupercellás zivatarok és gyors mozgású zivatarrendszerek alakultak ki és haladtak nyugatról kelet, illetve északnyugatról délkelet felé, többször keresztezve Magyarországot is.

Az igen magas labilitási energia és az erős magassági áramlás hatására a szupercellákban kialakuló jégdarabok egyes esetekben – például Észak-Olaszországban – olyan tartósan maradtak az úgynevezett jégnövekedési zónában, hogy 10-15 centiméteres átmérőjűre is meghíztak, mielőtt kihullottak volna a felhőből.

Augusztus 4-én és 5-én a hullámzó front délnyugatról északkelet felé húzódott, és ez előtt, majd ezen alakultak ki a zivatarok, heves zivatarok, amelyek súlypontja – ahogy a front lassan haladt kelet felé – egyre keletebbre tolódott. Ezért a kialakuló zivatarok, zivatarrendszerek jellemzően délnyugat, majd dél felől északkelet, észak felé mozogtak.

Fotó: canva.com

A károkozó szélrohamok mellett az egyik fő kísérőjelenségük a felhőszakadás volt, amikor rövid idő alatt 30-50 millimétert meghaladó csapadék hullott.

Az elemzés szerint a következő egy hétben átmenetileg nyugodtabb idő várható, és bár kialakulhatnak zivatarok, kicsi az esélye heves eseményeknek. Emellett fokozatosan erősödik a nappali felmelegedés, vasárnap és a jövő hét elején egyre több helyen ismét 30 Celsius-fok közelében vagy fölötte alakulhat a csúcshőmérséklet.

Tavaly azonban a súlyos aszályos időszak után éppen augusztus második felében és szeptemberben volt a szokásosnál több zivatar.

agrotrend.hu/MTI