Hírek

Egyre több a kullancscsípés

Szinte naponta visznek gyerekeket kullancscsípés miatt orvoshoz, az esetek ötven százaléka a nyári hónapokra koncentrálódik. Nagyjából a paraziták 20 százaléka hordozhat valamilyen betegséget. A legismertebb Lyme-kór ellen nincs, de a jóval ritkább vírusos agyvelőgyulladás ellen bármikor kérhető a védőoltás. Bense Tamás esztergomi gyermekorvos szerint még most sem késő beadatni.

Bár a kullancsok 6 fok feletti hőmérsékleten, tavasztól őszig aktívak, Bense Tamás elmondása szerint az esztergomi rendelőbe egész évben vittek kullancscsípéssel gyermeket. A szakorvos tapasztalatai szerint nagyjából kétszer annyi kullancsos eset fordul elő, mint tíz évvel ezelőtt, ami egyértelműen a klímaváltozás következménye, írta az Index. A kullancsok az enyhe telek során sem pusztulnak el. Gyakorlatilag alig van már téli-nyári szezon.

A nyáron nagyobb számban fordulnak elő az ilyen esetek, ez annak tudható be, hogy a szünetben a gyerekek és a felnőttek is többet mennek ki a természetbe. A családi ház kertjében, játszótereken vagy parkban, a városi környezetben az összefüggő növényzettel, magas fűvel, erdőben akár az avarral borított területeken is előfordulhatnak – ismertette a gyermekorvos. Szabadtéri rendezvényeken, fesztiválokon, strandokon is lehet számítani megjelenésükre

Fotó: wikimedia

Naponta visznek ezzel gyereket orvoshoz

Az Esztergomban praktizáló gyermekorvoshoz hetente 8-10 gyermeket visznek kullancscsípéssel. „Ebből legalább 3-4 olyan eset van, amikor csak arról van szó, hogy a szülők nem merik maguk eltávolítani a parazitát. Elmondásuk szerint attól tartanak, hogy beszakad a rovar feje” – emelte ki Bense Tamás. Mint kifejtette, közülük csupán 2-3-nál fordul elő pirosodás, amiről a szakorvosnak el kell döntenie, hogy helyi reakció vagy fertőzöttség jele.

A Lyme-kór sajnos nem ritka, hetekkel-hónapokkal később diffúz, idegrendszeri panaszokkal enyhe bénulások jelentkezhetnek, rengeteg más szokatlan tünettel együtt – tette hozzá. Ezeket az eseteket is tudják kezelni, de minél később derül ki a fertőzés, annál nehezebben. A gyermekorvos ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a fertőzések elkerülésének érdekében a kullancsot mielőbb ki kell venni.

„A legfontosabb, hogy a potroha legyen kint, ugyanis abból tudja pumpálni ki-be a vért. A tévhitekkel ellentétben nem ajánlott semmiféle vegyszerrel, alkohollal, krémmel vagy olajjal bekenni, mert az oxigénhiánnyal küzdő kullancsból – ha fertőzött – még több vírus juthat a szervezetbe. A fej-tor közötti részét egy hegyes csipesszel meg kell fogni, és egyszerűen egy határozott mozdulattal kihúzni. Ha véletlenül bennmaradt volna a feje, az már nem okoz problémát, néhány nappal később magától kilökődik, különösebb fertőzésveszélyt nem jelent” – hangsúlyozta a gyermekorvos.

Aggasztó tünetek

Akkor érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, ha piros folt marad vissza, amely gyűrűszerű, és növekszik az átmérője, ha meghaladja az 5 cm-t, eltelt 5 nap, és nem halványul, hanem folyamatosan növekszik.

FERTŐZÉSRE UTALHATNAK AZ INFLUENZASZERŰ TÜNETEK IS, FEJFÁJÁS, LÁZ, NYIROKCSOMÓ-DUZZANAT, IZOMLÁZ ÉS AKÁR TOROKGYULLADÁS.

Ekkor a doktor elmondása szerint antibiotikum-kúrára lehet szükség, gyermekeknél is az életkoruknak megfelelő készítményt adnak. Bár több mikroorganizmust is hordozhat a kullancs, az említett tünetek a gyógyszerrel már jól gyógyítható Lyme-kórra jellemzők. Először az Egyesült Államokban található connecticuti Old Lyme városában 1975-ben írták le egy gyermeknél, hogy rovarcsípést követően jellegzetes bőrtünet és ízületi gyulladás jelentkezett nála.

A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladást 1952-ben izolálták hazánkban, ez a csípést követően 7–14 napon belül okoz kezdetben olyan enyhébb tüneteket, mint a fejfájás, izomfájdalom vagy hányinger, láz. Minden ötödik esetben 3-4 hét elteltével központi idegrendszeri gyulladás következhet be, tudatzavarral, izombénulással, ami már kórházi ellátást igényel. Specifikus terápiája nincs, azonban védőoltással hatékonyan megelőzhető. 

Kisgyermekeknél gyakoribb

Az országos bejelentések szerint a kétévesnél fiatalabbak az átlagosnál kisebb veszélyben vannak, mivel kevesebbet tartózkodnak kullancs által veszélyeztetett területen, az 5–14 év közöttieknél gyakrabban fordul elő kullancseredetű fertőzés. Bense Tamás a felnőttek mellett a nagyobb gyerekek számára mindenképpen javasolja a védőoltás beadását, ami tapasztalatai szerint 1 éves kor felett nyugodtan adható. Ez alatt a kor alatt pedig a csecsemő testének alapos átvizsgálását javasolja, különösen a hajlatokban, ágyékrészen, a hajas fejbőr, a fül mögötti részen is gyakran meg szoktak bújni. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a tavasztól őszig tartó időszakban bárkin megjelenhet, ha olyan ruházatban tölt sok időt a természetben, ami testét, lábszárait kevésbé fedi.

Létezik gyorsított oltás

Arra a kérdésünkre, hogy nem késő-e már a védőoltást beadatni, a családorvos elmondta, hogy mivel még a tél derekán is előfordulhatnak ilyen esetek, gyakorlatilag az év bármelyik szakában érdemes felvenni az oltást. „Ha valakiben kullancsot találtak, annak várni kell vele egy hónapot” – húzta alá. Azt is megjegyezte, hogy a nyári időszakban gyorsított oltásra is van lehetőség, akár a kisgyermekeknél is.

Ez esetben az első oltást két hét múlva követi a második, majd fél év múlva az ismétlő oltás, utána már az oltóanyag típusa szerint négy- vagy ötévente elég ismételni. A második oltás után két héttel már kialakul a védelem a kullancs terjesztette kórokozókkal szemben – magyarázta a gyermekorvos. Az oltás a vírusos agyhártyagyulladás ellen véd, de más kórokozóval is fertőzött lehet a parazita, megelőzésként a doktor javasolja, hogy a boltokban, gyógyszertárakban kapható kullancsriasztó szerekkel a fedetlen bőrfelületeket illatosítsuk, ahogy a kirándulás végeztével a testet is nézzük át. 

Két tucat kullancsfaj van Magyarországon

Magyarországon az ismert 700 kullancsfaj közül mindössze két tucat él. Arról, hogy az említett két súlyosabb betegséget okozó kórokozó az itthoni populációban milyen arányban fordul elő, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi Infekciókontroll főosztálya adott ki korábban tájékoztatást.

A LYME-KÓR KÓROKOZÓJÁT EURÓPAI ÁTLAGBAN AZ EURÓPAI BETEGSÉGMEGELŐZŐ ÉS JÁRVÁNYÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÁSA SZERINT A KULLANCSOK 12 SZÁZALÉKA HORDOZZA.

Korábbi hazai felmérések alapján a kullancs encephalitist, vagyis az agyhártyagyulladást okozó vírust a hazánkban előforduló kullancsok 0,05 százaléka hordozza – írják, hozzátéve: területenként ugyanakkor eltérő, hogy milyen arányban lehet fertőzött a populáció. Kifejlett egyedeknél ez nem haladja meg a 20 százalékot.

agrotrend.hu / Index

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés