Gazdálkodás

Terménypiac: felfelé mozdulnak a felvásárlási árak

Három héten belül érezhető változás következik be a terményárak felvásárlásában, ráadásul jó irányban – ebben bízik Sándorfy András, a Marton Genetics Cégcsoport vezetője, aki szerint a betakarítás után legalább két dolgot kell mindenképpen figyelembe venni: lényegesen jobbak lettek a termésátlagok, mint tavaly, másrészt mégsem születtek olyan rekord termések, amelyeket májusban-júniusban előre jeleztek a betakarítási szezon előtt.

Az erős, közepes terméshozam következménye lesz az, hogy elindulnak az árak felfelé, hiszen a kereskedők, a felhasználók, az ipari üzemek a szükségleteiket most realizálják, mely szerint vásárolniuk kell készleteket. Külpiaci kitekintésben ez azt jelenti, hogy például az észak-olaszországi felhasználó üzemeknek – a kisebb termésátlag miatt és a megszokott hozamokhoz képest – szükségük van a jó minőségű magyar gabona alapanyagra.

Sándorfy András szerint már évszázados hagyományra tekint vissza az, hogy lényegesen nagyobb terméshozamokat tudtunk felmutatni a környező országokhoz képest, ez a lehetőség adódik a klimatikus és a földrajzi környezetünkből, de a hátrányunk az, hogy az alapanyag előállítást nem itt dolgozzuk fel, hanem a környező ipari országokban. Ennek a logikájából adódik az, hogy a növénytermesztést professzionálisan végig visszük, a terméshozamok feleslegét azok az országok vásárolják fel, amelyekben ezek az élelmiszer ipari üzemek már létrejöttek.

„Jó hír az, hogy az elmúlt tíz évben épültek idehaza nagy méretű, biomasszára alapozott feldolgozó üzemek, de jelenleg ezek nem a teljes kapacitással működnek, viszont a következő három-négy hónapban újra elérik a teljes kapacitásukat, ami nagyobb keresletet generál majd a hazai termés iránt” -ebben bízik a szakember.

Dél és Nyugat-Európában kimondottan rosszak voltak a termésátlagok, ami a piaci árakra is befolyással lesz. Ez ugyanazt a folyamatot erősíti meg a szakember szerint, ami a hazai viszonyokra is érvényes, miszerint három héten belül elindulnak az árak felfelé, a külföldi terménypiacokon már most lényegesen magasabb áron kötik az üzleteket, mint idehaza, ez begyűrűzik a hazai terménykereskedelmi forgalomba is. Ennek is van egy olyan üzenete, hogy délen egyre rosszabbak a növénytermesztés gazdálkodási feltételei, így ezek a piacok keresik az elérhető árualapokat. -Lényegesen közelebb vagyunk hozzájuk, mint Közép-Ázsia, ezért az érdeklődők biztosan megjelennek itt a Kárpát-Medencében -tette hozzá.

Megmarad-e a kukorica vezető szerepe?
A kedvezőtlen időjárási és klimatikus viszonyok miatt a nagy vízigényű növények, mint a kukorica visszaszorul a termesztés tekintetében, ez igaz a termőterület csökkenésére. Emiatt például a Dél-Amerikából érkező árualapokra egyre nagyobb igény érkezik az unióból, hiszen ezek az ipari üzemek nem engedhetik meg maguknak, hogy máról holnapra bezárjanak, vagy modellt váltsanak más alapanyagra. A veszélyforrás Sándorfy András szerint a következő: ugyanolyan jó és biztonságos növénytermesztési körülményekről van szó, de az unió szuverenitása veszik el azzal, ha megengedi magának azt, hogy a termelők elveszítsék a termesztési kedvüket és kisebb területre szoruljon vissza a termesztés. A megoldás útja egyértelmű: az agro technológiai eszközök fejlesztésével támogatni kellene az uniós gazdálkodókat azért, hogy ezek a vízigényes növények hosszabb távon velünk maradjanak.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu