Gazdálkodás

Műtrágya árak – Merre tovább?

A műtrágya felhasználása mindig is számottevő, elkerülhetetlen költség volt a növénytermesztésben. A költség és jövedelem viszonyok sokáig lehetővé tették az intenzív műtrágyahasználatot. Az elmúlt évtizedek állattartásának visszaszorulása szintén támogatta ezt, annyira, hogy a szervestrágya felhasználása és annak jó gyakorlata is visszaszorult, kiment a divatból, ami hosszabb távon veszélyezteti a talajaink minőségét, termőképességét.

A „baktériumtrágyák”, pontosabban talajoltó mikrobiális készítmények egyre inkább terjednek több okból kifolyólag. Eddig is jelentős eladási pont volt a műtrágya megtakarítás, de a tendenciák egyre inkább kiemelik ennek értékét. A termőterületeken maradt ill. kijuttatott szervesanyagok hasznosulásában jelentenek sokat, annyira, hogy nem egyszerűen megszabadulunk ezektől a „hulladékoktól, melléktermékektől”, hanem értékesebb input anyagokká válhatnak.

Megfelelő kezelés, technológia nélkül ezek az anyagok bomlása nem jelent sokat a talaj számára sem szervesanyag, sem tápanyagtartalom vonatkozásában, mivel a bomlástermékek könnyen alakulhatnak olyan irányba, hogy elillannak a talajról, talajból, de károkat is okozhatnak. Általában a szervesanyagok ilyen elbomlása, de különösen a N távozása érzékeny veszteséget jelenthet, ha komolyak a szándékaink ezek hasznosításában. A N, pontosabban NH₃ emisszió korlátozás alá kerül, ezért ez a „kényszer” egy sokáig kiaknázatlan előnnyé válhat.

Megfelelő probiotikus készítményekkel mind a szántóföldi maradványok, mind pedig az állattartásból származó szervestrágya (hígtrágya is) N tartalma megőrizhető és hasznosítható a növénytermesztésben és természetesen a kibocsátás is csökkenthető. A talajoltó probiotikumok ugyanakkor nem csak a tápanyagok megtartását, kedvező irányba történő alakulását szolgálják, de a tápanyagfelvétel hatékonyságát is fokozzák. A műtrágya árak növekedése és a NH₃ emisszió csökkentésének kényszere remélhetőleg segíti a növénytermesztés és állattenyésztés természetükből fakadó egészséges szorosabb összefonódását.

dr. Hidas András,
a Greenman Kft. szakértője