Egy hatékony védekezési lehetőség a gyomok kontrollálásában a tarlókezelés

Az évelő gyomok jelenléte mindig is egy sarkalatos pontja a gyomszabályozásnak. A kutatási adatokat megfigyelve az elmúlt néhány évben az évelő egy- és kétszikű gyomnövények borítási százaléka megnövekedett, ennek egyik fő kiváltó tényezője az energiahordozók árának a növekedése, ami a területek megművelésének a költségét jelentősen megemeli. Emiatt a gazdák a szántásra alapozott mélyművelést elhagyva, sekély talajelmunkálást használnak, ami az évelő gyomok újbóli megerősödését eredményezte. A tárcsázásnak a hatására a magok nem kerülnek kellő mélységbe, ahonnan ki képesek csírázni, valamint az évelő gyomnövények szaporító részeinek a feldarabolásával és széthurcolásával a tábla elfertőződését fogjuk elérni. A globális fölmelegedés eredményeképpen a tél tartós hideg hatását sem tudjuk kihasználni, mivel a talaj felső rétege az enyhe télnek köszönhetően nem fog átfagyni, így ezek a feldarabolt növényi szaporító részek életben tudnak maradni és új kolóniákat képesek kialakítani. A változó időjárás eredménye az, hogy a szántóföldeken az átlagosnál is egyre nagyobb gyomnyomással kell a gazdáknak számolnia.

A vetésforgóban a gabonanövény után általában valamilyen kapás kultúra (pl. napraforgó stb.) következik. Az ilyen növényállományban a kétszikű gyomok (magrólkelő és évelő) kártétele nehezen, vagy szinte nagyon nehezen kontrollálható. Különösen veszélyes lehet a mezei acat, a folyondár szulák, a szíriai selyemkóró, a fenyércirok és a nád jelenléte. Az évelő gyomok sok esetben jelentős termésveszteséget is képesek okozni, ami tovább növeli e növények elleni védekezés jelentőségét. A védekezést a gabona állománykezelésével és tarlókezelésével tudjuk megalapozni, az évelőket esetlegesen kipusztítani, viszont csak jelentős többletköltségek árán sikerülhet.

Náddal fertőzött betakarítás előtt álló őszi búza. Fotó: Debreceni Egyetem

A tarlókezelésre alapozott védekezést ajánlott kombináltan elvégezni, amely a herbicides védekezést, a mechanikai tarlóhántással egészíti ki. A tarlóhántásnak köszönhetően a talaj evaporációs képessége csökken, aminek következtében a talaj nedvesebb marad, ami a talajban levő gyommagokat és az évelő gyomok növényi részeit kihajtásra készteti. A tarlóhántáshoz használt tárcsa után célszerű a talajt hengerrel tömöríteni, ami a növények erőteljesebb kelését elősegíti. Ennek következtében a tarlón tömegesen kelő gyomok ellen már használhatjuk a herbicides tarlókezelést. Ennek nagy előnye, hogy a kultúrnövény érzékenységére nem kell figyelni, így a gyomflórának megfelelő, hatékony herbicidet, vagy gyomirtószer kombinációt tudunk alkalmazni. A nyár második felében elvégzett herbicides kezelés további előnye, hogy az évelő gyomok ebben az időszakban már a képződött tápanyagot a földalatti részek felé szállítják, aminek következtében a herbicid is könnyebben eljut a mélyebben található kitartó részekhez, ahol a hatása sokkal pusztítóbb lesz.

A gyakorlati tapasztalatok sok esetben azt mutatják, hogy az évelő gyomok visszaszorítására és elpusztítására nem lesz elegendő egy évben elvégzet kezelés, hanem kitartó, több éves munka eredményezheti azoknak az elpusztítását és felszámolását. Emiatt nagyon fontos a preventív védekezés, azaz a megelőzés, aminek következtében az évelő gyom bekerülését kell megakadályozni a területeinkre.

Szilágyi Arnold – Radócz László
Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézet
agrotrend.hu / Debreceni Egyetem