Keresés
Close this search box.

Fenntarthatóság

Innováció

Környezeti fenntarthatóság a Közös Agrárpolitikában és az EU-taxonómiában

Az Agrárközgazdasági Intézet munkatársai készítettek egy átfogó elemzést a környezeti fenntarthatóság szerepéről a Közös Agrárpolitikában és az EU-taxonómiában.


Fotó: Joe / Pixabay

Az elemzésről szóló cikk, melyet Lámfalusi Ibolya – Hámori Judit – Rózsa Andrea – Goda Pál szerzett itt olvasható teljes terjedelmében olvasható teljes terjedelmében. Az elemzés főbb következtetései a következők:

  1. A vizsgálatok alapján a Közös Agrárpolitika és a taxonómiarendelet célrendszerei nagyrészt megfeleltethetők egymásnak. Ugyanakkor kiemelendő, hogy az indikátorok eltérő mértékben lehetnek alkalmasak az egyes taxonómiai célok mérésére.
  2. Emellett a KAP környezeti indikátorkészlete nem fedi le a teljes értékláncot a termőföldtől az asztalig. Az élelmiszeripar esetében hangsúlyosabb szerepet kapó körforgásos gazdaságra való átállás mérésére nincsen megfelelő számú indikátor, illetve az ipari szennyvíz kezelése sem jelenik meg, így ehhez további mutatók meghatározására lehet szükség.
  3. Továbbá, a Közös Agrárpolitika indikátorkészletén keresztül vizsgálva a KAP célrendszerének és a taxonómiarendelet célkitűzéseinek átfedéseit, jóval összetettebb kapcsolódások tárhatók fel, mint az a célkitűzések megnevezéséből feltételezhető.
  4. A vizsgálat minden érdekelt szempontjából fontos lehet és érdemi előnyökkel jár. A KAP célkitűzéseinek megfelelni szándékozó gazdálkodó ugyanis azáltal, hogy egy mérhető környezeti eredményindikátorhoz kapcsolódó adatgyűjtésnek eleget tesz, egyúttal biztosíthatja egy vagy több taxonómiai követelménynek való megfelelés alátámasztásához szükséges adathátteret is.
  5. Azokon a területeken, ahol magas fokú a KAP és a taxonómia egymásnak történő megfeleltethetősége, mind gazdálkodói, mind finanszírozói oldalról egyszerűbbé és átláthatóbbá válik a taxonómia-szempontú adósminősítés, mert az eredményindikátorokhoz a gazdálkodóknál rendelkezésre álló környezeti adatokkal történő alátámasztás egyértelművé teszi a megítélést.
  6. Járulékos hatásként a szakpolitikai célok megvalósításának tényalapú igazolása is hatékonyabb lesz. Ezzel szemben azokban az esetekben, amikor a gazdálkodó olyan taxonómiai célhoz kíván forrást szerezni, amelyhez nem tartozott eredményindikátor – vagy azért, mert a KAP célkitűzései sem terjednek ki arra a témára (pl. szennyvízkezelés), vagy azért, mert jelenleg még nem tekinthető kellőképpen kidolgozottnak a KAP szempontjából az adott részterület (pl. körforgásos gazdaság) –, a finanszírozó egyéb mérhető környezeti paraméterek beazonosítását és megadását követelheti meg a forrásigénylés elbírálásánál.
  7. Ezen környezeti paraméterek azonban jelenleg még sem banki, sem szakpolitikai, sem szakértői oldalról nincsenek kidolgozva és messze nem egységesek, így a gazdálkodók sem tudnak rá időben felkészülni.
  8. Következésképpen a zöld hitelezés várhatóan a KAP-eredményindikátorok taxonómiával való megfeleltethetőségi területein jóval egyszerűbb és rugalmasabb lesz, mint azon dimenziók esetén, ahol egyedi környezeti paraméterek lesznek majd szükségesek.

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés