Keresés
Close this search box.

Fenntarthatóság

Kiemelt szerepe lehet az állattenyésztésnek a klímaválság megoldásában

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában Ermias Kebreab-bal, a UC Davis kaliforniai Agrár- és Környezettudományi Főiskola globális elkötelezettségért felelős dékánhelyettesével, a Világélelmezési Központ igazgatójával készített interjút tette közzé. A szakértői interjúban megvitatták, hogy az állattenyésztési ágazat hogyan járulhat hozzá a klímaválság mérsékléséhez, továbbá, hogy milyen éghajlatváltozás-mérséklési potenciál rejlik a szektorban, különös tekintettel a szarvasmarha ágazatra.

Az állattenyésztés része lehet a klímaválság megoldásának! De hogyan javíthatjuk a teljes ágazati teljesítményt és hogyan csökkenthetjük az üvegházhatású gázok kibocsátását? Hol vannak a fő lehetőségek az állattenyésztési ágazatban az éghajlatváltozás mérséklésének megvalósítására? Hogyan járulhatunk hozzá a klímaválság kezeléséhez például a szarvasmarhatartásban, és -tenyésztésben rejlő lehetőségeken keresztül? Ezekről a kiemelten aktuális témákról beszélgettünk Ermias Kebreab-bal, a UC Davis kaliforniai Agrár- és Környezettudományi Főiskola globális elkötelezettségért felelős dékánhelyettesével, a Világélelmezési Központ (World Food Center) igazgatójával, a fenntartható mezőgazdaság és állattudomány elismert nemzetközi szakértőjével.

forrás: pxhere

Professzor Kebreab, hogyan tudjuk fokozni az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését?

Ahhoz, hogy megpróbáljuk növelni az ÜHG-kibocsátások mérséklésének mértékét szükségünk van néhány konkrét dologra. Az egyik ilyen tényező a kormányzati társfinanszírozás, amely az egyes országok kormányainak segítségnyújtása révén biztosítja az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések megvalósítását. Néha sokkal jobb, ha független testületeket és kormányokat vonunk be a kutatásba. Így az ebből származó adatok függetlenek bármely magánszervezettől.

Melyek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének fő lehetőségei?

Jelenleg a legnagyobb lehetőséget a haszonnövények termesztése, a talajkezelés és az enterális metánkibocsátás jelenti. Tehát az állattenyésztés tekintetében a legfőbb kibocsátás-csökkentési lehetőség az enterális metán-kibocsátásban rejlik, mivel a szarvasmarhák, a kérődzők általi károsanyag-kibocsátás nagy részét a metán kibocsátás teszi ki és ha ezt „be tudjuk fogni” és csökkenteni tudjuk, akkor azt hiszem ebben a területben sok lehetőség rejlik. Tekintettel arra, hogy a metán erőteljes hatással van az éghajlatra és a Föld hőmérsékletére, e károsanyag kibocsátásának csökkentésében és megkötésében, illetve a kibocsátás-csökkentés fenntarthatóságának és tartósságának biztosításában jelentős mérséklési potenciál rejlik. A haszonnövények termesztéséhez és a talajkezeléshez kapcsolódó kibocsátás mérséklési intézkedésekkel kapcsolatban ugyanis a probléma az, hogy a kibocsátás csökkentés mértékét ezeken a területeken néha nem biztos, hogy tartósan fent tudjuk tartani, vagy csak néhány évig lehet azokat hatékonyan megőrizni. Ha ugyanis a dolgok megváltoznak, akkor a szén ki fog szabadulni. Az állattenyésztés esetében azonban más a helyzet, mert ezek a csökkentések tartós eredményt hozhatnak és elég egyszerű kimutatni a károsanyag-kibocsátás csökkenésének állandóságát. Tehát sokkal több lehetőség van arra, hogy ezen ágazatban a kibocsátások keletkezését hitelesen igazolni tudjuk.

forrás: pxhere

Hogyan érhetjük el ezt a célt és hogyan valósíthatjuk meg mindezt?

Módot kell találnunk arra, hogy számot adjunk e csökkentések hitelességéről és biztosítanunk kell a környezeti integritást, ennek módja pedig a protokollok kidolgozása. Ezeknek a protokolloknak nagyon nyíltaknak kell lenniük és elérhetővé kell tenni azokat a nyilvánosság számára. Először is ezeket a protokollokat olyan független tudósok bevonásával és hozzájárulásával kell kidolgozni, akiknek nincs szerepük, érintettségük a takarmány-adalékanyagok vagy bármi hasonló termék előállításában. Tehát a lektorált folyóiratokban közzétett tanulmányok felhasználásával meg kell győződnünk arról, hogy ez egy hiteles, tudományos alapokon nyugvó protokoll, és ezt a protokollt használjuk a csökkentések és a szén-dioxid-kreditek becslésére.

Milyen a szabályozási helyzet napjainkban világszinten?

Úgy gondolom, hogy a szabályozási piacok most kissé bővülni látszanak. Nincs sok szabályozás vagy megfelelési kritériumrendszer, csak Kaliforniában vagy Európában találkozhatunk ilyesmivel. Azt hiszem talán még Ausztráliában és Kanadában is, de azon túl nem sok országban. Jelenleg ennek nagy része önkéntes csökkentés. De jön a megfelelési piac, az már kezd kialakulni. Úgy gondolom, hogy az emberek jelenleg figyelik, hogy mi történik más joghatóságokban és azt hiszem, hogy a politikusok nagyobb érdeklődést fognak mutatni az ügy iránt, amint látják, hogy hogyan is működik mindez. Új-Zélandon pedig hamarosan elő fognak állni egy konkrét szabályozási keretrendszerrel. Ami a kibocsátás-csökkentés szabályozási keretét illeti, úgy gondolom, hogy más kormányok valószínűleg követni fogják az új-zélandi példát. Mindezek ellenére még mindig csak nagyon kevés helyen, mint például az Egyesült Államok államaiban van szabályozás, valamint világszerte csak néhány egyéb országban.

Nagy lehetőség rejlik az állattenyésztésben az éghajlatváltozás mérséklésére?

Igen, feltétlenül. Az állattenyésztésnek mindig lesz környezeti hatása, csakúgy, mint a növénytermesztésnek. Mégis, úgy gondolom, hogy reménykedhetünk a csökkentésben és most már megvannak az eszközeink a károsanyag-kibocsátások jelentős csökkentésére. Nagy az érdeklődés ez iránt és már sok munkát elvégeztünk. Mindezeket az energiákat és erőfeszítéseket − amelyeket már megtettünk és még meg kell tennünk − felhasználhatjuk az éghajlati hatások enyhítésére és a kibocsátások csökkentésére. A következő öt-tíz évben az állattenyésztésből származó kibocsátások 30-50%-os csökkenésére számítok. Ebben hiszek, mert az eddig elvégzett munka elképesztő és olyan eszközökkel rendelkezünk, amelyek segítségével már most jóval több mint 30%-kal csökkenthetjük a kibocsátást.

Agrotrend.hu/ Magyar Állattenyésztők Szövetsége 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés