Keresés
Close this search box.

Fenntarthatóság

Természet

Az ELTE kutatói a folyószabályozások előtti állapotok visszaállításával fékeznék meg az Alföld elsivatagosodását

Katasztrofális következményei voltak a 2022 Június közepétől kezdődő hét hetes csapadékmentes időszaknak, ismert, hogy a Duna–Tisza közén ebben a periódusban egy csepp eső sem esett, ami az ország keleti részén teljes termésveszteségre ítélte az őszi aratású haszonnövényeket. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve „kiszáradtak”, csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, és bibliai mértékűvé súlyosbították az aszályt.

Timár Gábor és Székely Balázs, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének, valamint Jakab Gusztáv, az egyetem Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének munkatársai a rangos Land folyóiratban január végén megjelent elemzésükben a geodinamikától a talajtanon át a meteorológiáig számos szakterület szakirodalma alapján összegezték, hogy miért vált ennyire kritikussá a csapadékhelyzet 2022 nyarán az ország keleti részén. Az ok-okozati viszonyrendszer feltárásán túl ráadásul javaslatot is tettek a megoldásra.

A különböző tudományterületeken tevékenykedő kutatókat arról kérdeztük, hogy milyen alapon tartják orvosolhatónak az Alföld – a nemzetközi klímamodellek szerint a jelenlegi tájhasználat fenntartásával elkerülhetetlen – elsivatagosodását; milyen eddig nem ismert tényekre alapozva állítják, hogy a folyószabályozások előtti állapotok részleges visszaállításával a nyári csapadékhiány égető problémája is megoldódna.

Balról jobbra: Jakab Gusztáv, Timár Gábor és Székely Balázs
 Balról jobbra: Jakab Gusztáv, Timár Gábor és Székely Balázs Fotó: Qubit

Agrotrend.hu/Qubit

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés