Keresés
Close this search box.

Fenntarthatóság

A  városi környezet hatása a növényzetre

A világ népességének egyre nagyobb része él városokban. 2014-ben a városi lakosság a világ népességének körülbelül 54%-át tette ki, 2050-re ez az arány 66% fölé emelkedik az ENSZ 2019-es előrejelzései alapján.

A prognózis szerint a globális városi lakosság arányának növekedése Afrikában és Ázsiában lesz a legnagyobb, akár 90%-os. Ezeken a területen sok város már most is érzékenyen reagál az éghajlatváltozásra és az urbanizáció okozta problémákra

Városi hőszigetek

 Az urbanizáció egyik legnyilvánvalóbb hatása a városi hősziget effektus, vagyis a városi környezet magasabb hőmérséklete a környező területekhez képest. Amikor lakó- és ipari épületek, üzletek egymáshoz közel épülnek, hőt termelnek, hőt fognak fel és tárolnak, ami jelentősen megnöveli a környező levegő hőmérsékletét. Legyen szó autóvezetésről vagy gyárak működéséről, az emberek amikor energiát használnak, hőt termelnek. Amikor sok ember tevékenykedik egymás közelében, ez a keletkező hő más hőforrásokkal kombinálva jelentős hőmérséklet-emelkedést eredményezhet a környezet számára. A sűrűn lakott területeken, ahol magas, egymáshoz közel álló épületek és forgalmas utak találhatók, alig van lehetőség a felmelegedett levegő eltávozására, így városi hőszigetek jönnek létre.

A városi hőség és az éghajlatváltozás kezelésének szükségessége egyre inkább előtérbe kerül. A hősziget effektussal együtt a városok napokig extrém hőhatásnak vannak kitéve világszerte. Kutatások azt mutatják, hogy a hőség miatt több embert hal meg az Amerikai Egyesült Államokban, mint hurrikánok, tornádók és más szélsőséges időjárási események miatt összességében, ez pedig becslések szerint 120 000 halálesetet jelent évente.

Fotó: Unsplash, Sok városban igen alacsony a zöldfelületek aránya

 A hősziget effektus átlagosan 2-5 °C, de esetenként 10 °C–os hőmérséklet különbséget is jelenthet a felmelegedett és fel nem melegedett városrészek között. A városi hőszigetek kialakulásához jelentős mértékben hozzájárul a vizet át nem eresztő burkolatok nagy aránya. Ezeknek hőtároló hatásuk van és korlátozzák a természetes lehűlést gátolva az evapotranszspirációt. Az US EPA szerint „az olyan városokban, ahol a lakosok száma eléri, vagy meghaladja az egy milliót a levegő éves átlagos hőmérséklete 1–3 °C-kal melegebb lehet, mint környezetükben – tiszta, szélcsendes éjszakákon ez a hőmérsékletkülönbség akár 12 °C-t is elérhet.”. A hőszigetek különösen a nagyobb városokban jelennek meg, de a kisebb városokban és településeken is előfordulhatnak. Mindez jelentős ökológiai és társadalmi következményekkel is jár, emellett a klímaváltozás is hozzájárul a városi környezet hőmérsékletének emelkedéséhez. Kétféle hősziget létezik: felszíni és légköri. Általános jelenség, hogy a hőmérséklet eltérő a földfelszínen és a légköri szinten, magasan a város felett.

A természet törvényeinek érvényesülése a városokban

 A vegetációs ökoszisztéma funkcióinak megértéséhez létfontosságúak a városi hőszigeteknek a növényzet szezonalitására gyakorolt hatásaival kapcsolatos ismeretek. A városi hősziget intenzitását befolyásolja a város mérete. A városban élő növények tenyészidőszaka igazolhatóan eltér a nem városi környezetben élő növényekétől. A trópusi klímájú Ugandában például a legkevésbé beépített városi környezetben volt a leghosszabb a tenyészidőszak, míg a város központi részén ez egyre csökkent – tehát a tenyészidőszak hossza egyre csökken a földfelszín hőmérsékletének emelkedésével. Ezzel ellentétben a mérsékelt égövi városokban a magasabb hőmérséklet gyakran hosszabb vegetációs időszakot eredményez. A városi kertészeknek, tájépítészeknek érdemes figyelembe venniük a növényzet hőtűrőképességét.

Fotó: Unsplash, Mérsékelt övi városokban is változhatnak a fenológiai fázisok

Kisvarga Szilvia
MATE TTDI
Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés