Keresés
Close this search box.

Hírek

182 éve született Feketeházy János hídmérnöki úttörő

Feketeházy János (Vágsellye, 1842. május 16. – Vágsellye, 1927. október 31.) magyar hídépítő mérnök. Hatgyermekes családban, a cseh Feketeházy Domonkos (eredetileg Černohaus) és Fekete Anna fiaként született. Apja tanító és a helyi templom kántora volt, így az iskola épületében laktak. Elemi iskoláját Vágsellyén középfokú tanulmányait Nagyszombatban és a Nyitrai Piarista Gimnáziumban végezte 1861-ben. A bécsi, majd a zürichi műegyetemen tanult, ahol 1866-ban kapott mérnöki oklevelet.

Forrás: pixabay.com

1866-ban gyakornokként részt vett Boszporusz-csatorna és a wien-stadlaui Duna-híd tervezésében. A kiegyezés után hazatért és 1873-tól a Magyar Királyi Államvasutaknál kapott beosztást. A MÁV-nál dolgozott egészen 1892-ig, amikor főmérnöki rangban vonult nyugdíjba.

Nyugdíjazása után haláláig Vágsellyén élt, ahol tagja volt a Casino Egyesületnek. 1923-ban baleset érte és amputálni kellett a lábát. Szülővárosában a családi sírboltban nyugszik.

Különösen a vasszerkezetek tervezése terén végzett nemzetközi viszonylatban is számottevő munkát. Beosztásánál fogva a MÁV összes hídépítésének felügyeletét is ellátta. A vashidak többsége az általa bevezetett szabványtervek szerint épült, emiatt életművének jelentős része ismeretlen maradt. Külföldön is elterjedtek vasúti mozdonyfordító korongjai és hadászati hídszerkezetei. Kéziratban fennmaradtak önéletrajzi feljegyzései. Munkatársa volt a Magyar Mérnök és az Építészegylet szaklapoknak.

Forrás: Wikipédia

 

A Szabadság híd északi oldalán lévő felirat mutatja, hogy Feketeházy János pályaterve alapján készült.

Munkássága:

  • Az összes 1912 előtt, a Magyar Királyi Államvasutak által épített vasúti híd
  • A Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete) tetőszerkezete (1870-74)
  • Az első Összekötő vasúti híd a Dunán, Budapesten (1873–76)
  • A fiumei forgóhíd
  • A szegedi közúti Tisza-híd (1883)
  • A Keleti pályaudvar vágánycsarnokának acél tetőszerkezete (1884)
  • Az operaház tetőszerkezete (1884)
  • Az Északi Főműhely 22 000 m²-es, öthajós, bazilikás elrendezésű gőzmozdony-szerelő csarnoka és fűtőháza (téves nevén: Eiffel-csarnok, 1886)
  • A szolnoki vasúti Tisza-híd (1888)
  • Az Komárom és Révkomárom közötti Erzsébet híd (1891–1892)
  • Az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd (1893–1895)
  • A budapesti Ferenc József híd (mai neve Szabadság híd) (1894–1896)

Vágsellyén emléktábla és a róla elnevezett Magyar Házban emlékszoba őrzi emlékét. Budapesten (a BME mellett) utcát neveztek el róla. Szegeden a mérnökpanteonban 2008-ban avatták fel szobrát.

agrotrend.hu / Wikipédia

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés