Keresés
Close this search box.

Hírek

Fagyos a hangulat a hűtő- és konzerviparban

Korábban nem látott kihívások elé állította az idei év a hazai hűtő- és konzervipar szereplőit. Az év első felében a háború okozta költségnövekedés miatt fájhatott a feldolgozók feje, a szezont azonban mégsem ez, hanem az évszázados aszály hatásai határozták meg. A terméskiesés miatt annyi kapacitás maradt kihasználatlanul az ágazatban, ami már az üzemek eredményes működését veszélyezteti.

Miközben az orosz–ukrán konfliktus következményei a hazai agrár-élelmiszeripar egészére drámai hatással vannak, az ágazatnak azonban az idén a háborúnál is súlyosabb problémával kell szembenéznie. Az évszázados aszály alaposan rányomja a bélyegét az idei termésre, s nem csak búzából és kukoricából terem kevesebb. A részben öntözött körülmények között termelt zöldségek és gyümölcsök esetében is jelentősnek mondható terméskiesésről szólnak a híradások, a szabadföldben nevelt, többségében a hazai hűtő- és konzervipar nyersanyagának számító termények esetében pedig még ennél is jelentősebb a veszteség. Sok esetben pedig nemcsak a mennyiséggel, hanem a termények minőségével is komoly baj van.


Az aszály miatt harmadával kevesebb csemegekukorica termett az idén, ráadásul a minőséggel is gondok voltak Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke szerint míg korábban mindenki azt gondolta, hogy a háború határozza meg az idei termelést, az időjárás erre bőven rákontrázott, az aszály ugyanis máig nem látott kihívások elé állította az ágazatot.

A hazai hűtő- és konzervipar főbb nyersanyaga a zöldborsó és a csemegekukorica, s bár utóbbi esetében ma már a területek kétharmadát öntözik a gazdálkodók, így is jelentős terméskieséssel számolnak a szakemberek. – A borsószezonnak már vége, ott a termés 15-20 százalékkal maradt el a tervezett szinttől. A csemegekukorica esetében az idény derekán járunk, az előzetes becslések alapján legalább 30 százalékos kiesésre számítunk, amit a következő hetek időjárása még tovább is ronthat – mutatott rá a szakember, aki szerint több, elsősorban öntözetlen területen, meg sem kezdték a betakarítást a gazdák, mert nem volt érdemes a gázolajat arra költeni, hogy learassák azt a minimális mennyiséget, ami megtermett.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a mennyiség mellett a minőséggel is komoly problémák adódtak. A hőség miatt a borsó nagyon hamar túlérett, ami nagyban megnehezítette a feldolgozást, a csemegekukorica esetében pedig a szárazság miatt nem fejlődtek egyenletesen a szemek. A beérkező csövek minősége nehezíti az automatizált feldolgozást, és jelentős többletköltséget okoz a hűtő- és konzervipar szereplőinek.

Sebesta Péter jelezte: a meggy is fontos terméke a konzerviparnak, s bár ott is jelentkeztek a szárazság jelei, de meggyből legalább egy átlagosnak mondható termés volt az idén. A csemegeuborka feldolgozása is jelentősnek mondható, de évek óta egyre csökken a termőterület. Főként a költséghatékony technológia hiánya miatt van ez így, a piacainkat pedig a balkáni országok veszik át.
konzervipar

Miközben az aszály miatt jelentős kapacitások maradtak kihasználatlanok a hazai hűtő- és konzerviparban, a háborús inflációtól való félelem fokozott keresletet generál az élelmiszerpiacon.

– A háború okozta bespájzolási kényszer érezhetően fokozza a keresletet, az aszály miatt azonban sajnos nem tudunk élni ezzel a lehetőséggel – fogalmazott a szövetség elnöke.

Elmondta, a háború az ágazat életében is drámai változásokat hozott. Az energiaárak drasztikus emelkedése komoly költségnövekményhez vezetett, főként a hűtőipar esetében. Míg korábban egy fagyasztott termék költségének 8-10 százalékát tette ki az energia, a gáz és áram árának három-ötszörös emelkedése óta már megbecsülni sem könnyű ezt az arányt. – Ha csak emiatt kell árat emelnünk, már egy ijesztő számot kapunk – mutatott rá Sebesta Péter. Az energia azonban csupán az egyetlen – noha a legdrágább – tényező a termelési láncban.

A szakember szerint jelenleg nincs olyan költségeleme az ágazatnak, ami ne két számjegyű dráguláson ment volna keresztül az elmúlt hónapokban. A nyersanyag ára is nagyot nőtt, ezt azonban a feldolgozók maguk vállalták. A háború ugyanis épp akkor tört ki, amikor a termeltetési szerződéseket készítették elő, a gabonapiaci árrobbanás miatt pedig félő volt, hogy a gazdák egy része a jóval jövedelmezőbb takarmánykukorica- vagy napraforgó-termesztést választja például a zöldborsó helyett.

– Ha azt akartuk, hogy az idén is legyen alapanyag, amit feldolgozhatunk, lépnünk kellett. Ahhoz hogy megtartsuk a vetésterületet, jelentős nyersanyag-áremelést kellett elfogadnunk – magyarázta Sebesta Péter.

A kész termékek esetében tehát elkerülhetetlen az árak emelése, ami végső soron a fogyasztásra is hatással lesz. A szakember szerint egyelőre nehéz lenne megbecsülni, hogy a drágulás miatt mely termékekből és milyen mértékben vásárolnak majd kevesebbet a fogyasztók itthon és külföldön egyaránt.

 – Éves szerződéseink vannak, ezért igazán akkor fogjuk majd látni a piaci átrendeződés hatásait, amikor a jelenlegi szerződések kifutnak – jegyezte meg az elnök. Majd hozzátette: vannak már olyan jelek a piacon, amelyek aggodalomra adnak okot. Ilyen például az, hogy egyes kiskereskedelmi láncok a korábbi mennyiséghez képest 15-20 százalékkal kevesebb árura kötnek szerződést, mivel várakozásaik szerint a magasabb árak ennyivel csökkentik majd a keresletet.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés