Keresés
Close this search box.

Gazdálkodás

Szántóföld

Vegyes képet mutatnak a szántóföldi kultúrák, megérezték az eső hiányát

Áprilisban beköszöntött az igazi tavaszi időjárás. Az előző hónapokhoz képest eddig minden héten jelentősebb mennyiségű csapadék hullott, de a záporok mellett a napsütéses órák száma is több, valamint a hőmérséklet is sokszor megközelíti a húsz Celsius-fokot. A kedvező időjárás hatására folyamatosan végezhetők a tavaszi munkák: a talaj-előkészítések, vetések és növényvédelmi kezelések. A szántóföldi munkák állásáról Hubai Imre Csabát, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökét kérdezte a Szoljon.hu.

A tavaszi vetések előtt a vetőágyak előkészítése nyolcvanszázalékos készültséget mutat, míg a tavaszi vetésekkel megyei átlagban ötven-hatvan százalékban végeztek a gazdálkodók. Az alacsony talajhőmérsékletek miatt azonban a napraforgó és kukorica kelése is elhúzódik majd. Néhány napraforgó-területen már lehet látni kétleveles állapotban lévő növényeket, viszont a kukorica még sehol nem kezdett el kelni. 

A márciusban vetett borsó, tavaszi árpa és zab területein már négy-hat leveles állapotúak a növények. A napraforgó esetében, ahol alkalmaztak úgynevezett preemergens gyomirtást, a korai vetések már sorolnak. 

Oda kell figyelni a csíra- és fiatalkori kártevőkre, kórokozókra, ilyenek többek között a barkók, a bolhák, a gyepi hangya, a gombák, de kártevő a vetési varjú is. 

Fotó: Pixabay

A termelők folyamatosan végzik a fejtrágyázást, valamint a gyomok elleni védekezést. Folyékony műtrágyák használatával ezen műveletek egy menetben is elvégezhetőek, amit a legtöbben ki is használnak. Az őszi káposztarepce jelenleg zöldbimbós fejlettségi állapotban van, a virágzás várhatóan napokon-heteken belül megkezdődik, a tőállomány a legtöbb helyen viszont továbbra is rendkívül alacsony. Nagy hangsúlyt kell fektetni a repcefénybogár és bundás virágbogár elleni védelmére, továbbá a gombaölőzésre. Virágzás után a repcebecő-szúnyog és a repcebecő-ormányos tud nagy károkat okozni. 

A megyei NAK-elnök arról is beszámolt: a hűvös márciusi időjárás nem kedvezett a kalászosok másodlagos bokrosodásának megindulásához. 

A napsütés és a hét Celsius-fok fölötti nappali hőmérsékletek hatására elkezdődött a növények vegetatív fejlődése, azonban fejlettségük a csapadékhiány miatt nagyon heterogén, és jóval elmarad az ilyenkor megszokottól. Az őszi búzával vetett területek 0,6 százalékán kipusztultak a növények, a vetésterület negyvenöt százalékán gyenge, míg negyvenhárom százalékán közepes állapotú az állomány. A tritikálé a búzához hasonlóan gyenge-közepes állapotúnak mondható. 

A rozs ellenállóképesebb, így megyénkben mindenütt megmaradtak, viszont hatvan százalékuk gyenge fejlettségű. őszi árpából közel hatszáz hektárnyi pusztult ki, és az őszi kalászosok közül ez a növénykultúra a leggyengébb állapotú. A szep­temberben optimális vetésidőben vetett állományok csak novemberben kezdtek el kelni, és a csapadékhiány miatt szinte egyáltalán nem tudtak a növények megerősödni. A kultúrát több helyen már védeni kellett a kórokozókkal szemben. Az őszi káposztarepce fejlettsége sok helyen nem érte el az átteleléshez szükséges állapotot, amin a téli csapadékhiány még inkább rontott, így a nagyon gyenge állományok kitárcsázása el is kezdődött. 

A repce vetésterülete több mint háromezer hektárral csökkent, így megyei szinten már a tizennégyezer hektárt sem éri el. A megmaradt területeken is hetven százalékban gyengék az állományok, huszonkilenc százalékban közepesek és mindössze egy százalékuk jól fejlett. 

A területeken egyre több problémát okoz a gyomok megjelenése. 

Az őszi kalászosok fejtrágyázását a téli trágyázási tilalom után rögtön elvégezték a termelők, azonban a műtrágyák hasznosulása a legtöbb területen igen csekély mértékű volt, mivel a minimális csapadéknak nem volt jelentős tápanyagbemosó hatása. A magas műtrágyaárak miatt a kijuttatott műtrágyák mennyisége jelentősen lecsökkent a megyében, és mivel a hasznosulásuk sem volt sikeres, így a termelők egyre inkább gondolkodnak más tápanyag-utánpótlási lehetőségek alkalmazásában. 

Az őszi árpa már két-három nóduszos fejlettségi állapotú, a csapadék éppen időben érkezett az állományra. Az őszi búza szintén két-három nóduszos állapotban van, a kalászméret már eldőlt, a csapadék révén még hozhat sarjhajtásokat, ezáltal több lehet a kalász. Mindkét kultúránál oda kell figyelni a kártevők elleni védelemre és a tápanyag-utánpótlásra. 

ahrotrend.hu / SZOLJON.HU, Kovács Berta

 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés