Jót tesz e a januári meleg a mezőgazdaságnak?

A meteorológiai adatok szerint decemberben 3–5 fokkal volt magasabb a hőmérséklet, mint a sokéves átlag. December utolsó és január első napjával százéves melegrekord dőlt meg, ám január első hetének végén már újra mínusz lehet, s nappal sem emelkedik túl magasra a hőmérő higanyszála. A tartósan fagypont feletti hőmérséklet becsaphatja a növényeket, fejfájást okozhat a gazdálkodóknak. Közülük kérdeztünk néhány megyénkbelit arról, hogy ez a szokatlan januári meleg okozhat-e már gondot nekik. 

fotó: pxhere.com

Szűcs Imre kertészmérnök, a káli Zöldség-gyümölcs Farm vezetője elmondta, tévhit, hogy az egy-két napos meleg egyből kárt okoz, ugyanis nem áll fenn olyan sokáig a megnövekedett hőmérséklet, hogy az például a fák téli nedvkeringését megbolygassa. 

– A gyümölcsfák jelenleg mély nyugalomban vannak, mivel érkezik a lehűlés, így nem befolyásolja ezt a felmelegedés. A változékony időjáráson belül inkább a tavaszi felmelegedés során érkező fagyok okozhatnak nagy problémát. Ez történt tavaly tavasszal is, de szerencsére akkor nagyobb volt az ijedelem, mint a valódi kár, végül egészen jól alakult a szezon, ugyanakkor kitolódott általa a vegetációs időszak. A vásárlók is érezhették, hogy tavaly minden késett – magyarázta Szűcs Imre. Hozzátette, a melegtől ébredező gyümölcsfákat akár teljesen tönkre is teheti a csípős hideg. 

– Nem csak az aktuális szezon termése lehet oda, a növények károsodása miatt a következő hozamokra is hatással van. Nem beszélve arról, ha a fák teljesen tönkremennek. Ebben az esetben az elmúlt évek munkája is kárba vész. Aki megteheti, fellép a fagykárok ellen, mi ezt füstöléssel végezzük a beígért fagyos estéken. Van, aki öntözéssel védekezik. Sok bevált módszer ismert, s vannak igen költségesek is. A füstölés – bár a neve épp az ellenkezőjét sejteti – eléggé környezetkímélő és mínusz 3–4 fokig jól teljesít – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy mekkora anyagi teher ez, azt mondta, a gép bekerülési költsége vagy csupán az üzemeltetésé csekély, ha a befektetett energiát nem számolja. Ám a gyártók érzékelték a kereslet növekedését, így a fagykár-mentesító eszközök ára egyre emelkedik. 

Cseh Antal karácsondi gazdálkodó, az Olga-major Kft. vezetője kérdésünkre elmondta, a vetéseket sem teszi tönkre a pár napos tavaszi idő, az ősz óta ugyanis esett annyi csapadék, hogy a kalászosok kikeltek – ám náluk a repce csírapusztulásban tönkrement. 

– Valóban nem megszokott ez az időjárás, de volt már ilyen az elmúlt évtizedekben – húzta alá a szakember. – Habár valóban rekordmeleget érezhettünk, a csütörtöktől ígért lehűléssel rendeződik is a helyzet. A szélsőségek, a kora tavaszi tartós fagy viszont valóban rengeteg kárt okoz, a korábbi években volt rá példa, az összes repce ki is fagyott, de minket most az őszi csapadékhiány aggaszt. Minimum kétszáz milliméter eső hiányzik a talajból. Nem nevezhetjük szélsőségesnek az időjárást, hiszen ez a felmelegedés lassú, tartós, globális jelenség. Erre a mezőgazdaságból élőknek reagálniuk kell. 

Vígan eltelelnek a kártevők

Cseh Antal kiemelte, hogy a klímaváltozásnak komoly következményei lehetnek, egyes növények termesztése lehetetlen lesz, de jöhet terméshozam-csökkenés is. – Egy közvetlen módon lehet a hatásait elhúzni, a talaj vízvisszatartó képességének növelésével, ha az öntözésfejlesztés a helyi adottságoknak megfelelően valósulhatna meg. Komoly terveket készítettünk az elmúlt években, ám a gazdáknak szükségük lenne külső ösztönzésre és támogatásra is – fogalmazott. – Nem csak a növényekre van hatással az időjárás, hiszen a folyamatos jó idő kedvezhet a kártevő rovarok áttelelésének is, ami nehéz növényvédelmi szezont okozhat. Általános nézet, hogy a téli hideg időjárás gyéríti a kártevők áttelelését és szaporodását, ez az idei télen eddig még nem következett be. Ha továbbra is hasonló meleg lesz, akkor fel kell készülnünk egy nagyobb ütemű szaporodásra, ami emeli a védekezés költségeit is. 

agrotrend.hu / heol.hu