BASF Repcehibridek – fagyos körülmények között

Az InVigor® név egybecsenghet a kiváló stressztoleranciával, hiszen az elmúlt évek terméseredményeiből is erre lehet következtetni. Ám ritkán van lehetőségünk a hibridek télállóságát és főként a tavaszi fagykárt vizsgálat alá venni. A 2022. év tavaszán az egyik kísérleti blokkunkban egy erőteljes hideghatás volt megfigyelhető, mely kihívások elé állította az éppen aktív periódusba lépő fajtasort (1.kép). Március elsejét követően jól látható (1.ábrán), hogy a maximum hőmérséklet közel 10 ℃ volt, míg a hajnali fagyok megközelítették az ellenkezőjét, tehát a  -10 ℃-ot is elérte.

1. kép: Kora tavaszi fagykárt szenvedett hibrid

Ez volt a jellemző március 10-ig, pár nap enyhébb időszakkal, majd ezt követően – 12,2 ℃, -11,8 ℃ és -11,3 ℃ minimum hőmérsékletekkel folytatódtak a napok. Ezt egy kisebb enyhülés követte, de március 20-a környékén ismét az erős fagyoké volt a főszerep, ami végül folyamatos enyhüléssel távozott.

1. ábra: Márciusi min/max hőmérséklet a kísérleti területen

Összeségében márciusban 27 napon volt fagypont alatti a hőmérséklet, ahol a  -12,2 ℃ volt a leghidegebb nap, és a -5 ℃ alatti napok száma pedig összesen 16 volt. Az ilyen erőteljes fagyhatások jelentősen tudják befolyásolni a növények további fejlődését, és végül a betakarításkori eredményt. Elsődlegesen a fagykárokkal szemben genetikai adottság révén tudunk védekezni, ami egy determinált tulajdonsága az adott hibridnek. A másik lehetőségünk a korai tavaszi fagykárok előtti regulátoros kezelés, amely ellenálóbbá teszi a kezelt növényeket a hideghatással szemben.

Kisnémediben beállított kisparcellás kísérletekből meggyőződöttünk róla, hogy az InV1188-as hibridünk fagykárokkal szembeni toleranciája magas. Ezt a fajtasorban elfoglalt helye és termésátlaga mutatta meg számunkra. Az InV1188 ilyen körülmények között is 1,96 t/ha termésátlagot ért el, amivel még ilyen extrém körülmények között is a második helyet érte el. Áprilisban már szabad szemmel is láthatóvá vált a jobb tolerancia, amikor erőteljesebben indult meg a növény a kevésbé jó toleranciával rendelkező társaival szemben.

Ugyanez a kiváló fagytolerancia elmondható az InV1266 CL hibridünkről. Mindkét hibrid genetikailag jól tolerálja a fagyot, kevésbé szenvedtek maradandó sérülést. A kísérletben beállított 15 hibrid átlagából mindössze 6 hibrid esetében beszélhetünk jó toleranciáról, ami igen csekély. Ez megmutatja a fagytűrő tulajdonság fontosságát, hiszen a leggyengébben szereplő hibridek károsodása visszafordíthatatlan volt a további fejlődési időszakban, és jelentős mértékű terméskiesést jelentett.

2. ábra:  Kisparcellás kisérleti eredmények az extrém kora tavaszi fagykárt követően

Ezeknél a hibrideknél már a fagykárt követően lehet látni, hogy levélvesztés fog fellépni, és ami árulkodóbb volt, hogy nem indultak meg olyan hamar a fejlődésben, mint a fagyot jobban toleráló társaik. A magasságkülönbség a betakarításig fennmaradt és ez a fagyhatáskiterjedt a növény többi részére is. A mért eredmények alapján több hibrid esetében is a becő szám között 50-60%-os eltérés volt még az oldalelágazások számában pedig 15-20%-os differencia jelentkezett. (2.kép). 

2. kép

A kísérlet része volt, hogy bizonyos parcelláknál elhagytuk a kora tavaszi regulátorozást (Caramba® Turbo 1l/ha), és összevetettük azokkal a parcellákkal, ahol ezt elvégeztük. Ezek az eredmények mutattak rá arra, hogy a kora tavaszi hideghatásokkal szemben, ha megelőző jelleggel, időben ki tudjuk juttatni a regulátorkészítményünket, akkor az képes fokozni a hibridek fagytűrő képességét. A BASF portfóliójában az ilyen extrém hideg ellen az InV1170hibridünk egy közepesnél erősebb toleranciával rendelkezik.

A regulációs érzékenységét vizsgálva, abszolút az érzékenyebb hibridek közé sorolandó. Amikor megnéztük a kezelt (Caramba® Turbo 1l/ha) és a kezeletlen eredményeket, azt tapasztaltuk, hogy az ilyen szenzitív hibridnek, mint az InV1170 a kezelések hatására jelentősen növekedett a termésátlaga, sőt, a fajtasorban a jobb fagytoleranciával rendelkező hibrideket is felül tudta múlni. Szinte minden esetben pozitív elmozdulás volt a kezelések hatására a fajtasorban, de több esetben is nagyon magas növekedés volt mérhető.

3. ábra: Kezeletlen és regulált növények közötti terméskülönbség kora tavaszi fagykár esetében.

A grafikonból (3.ábra) is jól kivehető, hogy pár mázsás növekedéstől a tonna feletti átlagokig terjedtek a mért eredmények. A vt2. hibrid esetében a kezelés hatására 1,33 t/ha-ról 2,77 t/ha-ra nőtt a termésátlag. Ugyancsak kimagasló a teljesítmény az InV 1170-es esetében, ahol 1,62 t/ha-ról 2,87 t/ha-ra tudtuk javítani a termésátlagot. Átlagosan nézve a hibridek kezelés nélkül mindössze 1,42 t/ha termésátlaggal lettek betakarítva, míg a kezelések hatására ez 2,54 t/ha növekedett. Ez átlagban 78,87 %-os termésnövekedést eredményezett. Miután ezeket a körülményeket ritkán lehet megismételni, így mindenképpen hasznos tudni, miként is reagálnak az adott hibridek ilyen hatásokra, és azt, hogy ezen tudunk segíteni, ha regulátorunkkal időben odaérünk, még a komolyabb fagy előtt.

Ezek a vizsgálatok extrém hideg körülmények között voltak elvégezve.

Tapasztalataink alapján a kisebb fagykárnál bizonyos hibrideknek jelentősen jobb a toleranciájuk, ami ebben a kísérletben volt tapasztalható.

Mindenesetre a kísérlet jól megvilágítja a kora tavaszi erőteljes fagykárok jelentőségét, az InVigor® hibridek kiváló fagytoleranciáját és annak lehetőségét, hogy ezt, még időben elvégzett regulátoros technológiákkal fokozni tudjuk.

Tóth Attila
Fejlesztőmérnök

(X)