Keresés
Close this search box.

Szántóföld

Regeneratív mezőgazdaság, a talajélet megmentése és a jövő új lehetőségei

A mezőgazdaság az egyik legnagyobb károkozó, ha a talaj állapotáról beszélünk. Talajélet nélkül azonban olyan pusztulás következhet be a mostanában egyre szélsőségesebb időjárás miatt, hogy ezt már a gazdaság és ilyen módon a gazdálkodók is megérzik. A talajmegújítás, a talajélet támogatása nem új keletű. Ennek ellenére csak az utóbbi egy évtizedben vetette meg lábát Magyarországon is a regeneratív mezőgazdaság, és ezáltal egy teljesen új szemlélet. Beszélgetés Szabó Attilával, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnökével.

Forrás: pixino.com

Röviden a regeneratív mezőgazdaságról

Habár gazdálkodó családból származom, és magam is foglalkozom növénytermesztéssel, a nagyipari zöldségtermesztés helyes és környezetkímélő gyakorlatát csak érintőlegesen ismertem. A monokultúra elhagyása, a talajtakarás fontossága vagy a virágos védősávok alkalmazása mellett itt többről van szó.

Talajmegújító Gazdák (TMG) Egyesülete nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint az elsivatagosodás megelőzését és a talajépítő gazdálkodás meghonosítását és elterjesztését Magyarországon. Nézzük meg, mit is jelent ez!

A regeneratív mezőgazdaság a természet mintáit veszi alapul. Nagyipari körülmények között a mélymulcsos kertészkedés nem lehetséges, azonban a talajépítés enélkül is megoldható, ha tudjuk, hogyan csináljuk. A gyakorlatban az alábbiakat alkalmazzák:

  • Nincs fizikai, biológiai és kémiai bolygatás, nincs szántás, a műtrágyák és a növényvédő szerek használatát is csökkentik.
  • Nagyon fontos szerepet kap a talajtakarás, amit elsősorban növényzettel oldanak meg. Így nemcsak javítják a talajt, hanem megvalósul a vízmegtartás, a gyomelnyomás és a tápanyag felhalmozása is, a talajerózió elleni védelemről nem is beszélve.
  • Nagy hangsúlyt fektetnek a növények sokféleségének növelésére, fontos szempont a gazdag faji összetétel.
  • A növények gyökérzetét hosszú ideig a talajban hagyják, így életteret és stabilitást nyújtanak a mikroorganizmusoknak. Ezáltal fejlődik a talajélet.
  • Az állattartás kéz a kézben jár a növénytermesztéssel, az állatok tápanyagot biztosítanak a talaj, így a növények számára.

Miért fontos mindezt a gyakorlatba is átültetni?

A tapasztalt gazdák már hosszú évek óta érzik, hogy változásra van szükség, mert a régóta használt mezőgazdasági gyakorlatok ellehetetlenítik a talajhasználatot, ezáltal az élelmiszertermelést. Szabó Attila is megerősít ebben, elmondja, hogy a regeneratív mezőgazdaság gyakorlata az egyetlen, amely reagálni tud az egyre jobban elhatalmasodó gazdálkodási problémákra. A szemlélet megakadályozza a talajélet romlását, a degradációt, emellett visszaállítja a kis vízköröket, takarást ad a talajnak, megköti a vizet.

Így az ökológiai rendszer nemcsak visszaépül, hanem olyan mértékben fejlődik a talaj állapota, hogy ez sokkal eredményesebb gazdálkodást tehet lehetővé. Ez azért is lényeges, mert azok a problémák, amelyeket a talajt kizsigerelő mezőgazdálkodás előidézett, már 100 éve jelen vannak, és eddig nem történt változás. Egészen mostanáig. A természethez való visszakapcsolódás az egyetlen út, amellyel megőrizhető az élelmiszertermelés intenzitása, az élelmiszer minősége, és legyűrhetők a klímaváltozás hatásai.

A gazdák és a szemléletrendszer: vajon hajlandóak változtatni?

Szabó Attila elmondta, hogy a nyomás hatalmas a gazdálkodókon, hiszen ők is érzékelik: egyre nehezebb a régi módszerekkel eredményesen termelni. Bármennyire is szomorú, nem elsősorban az ökoszisztéma leromlása a mozgatórugó, hanem a gazdasági és a piaci helyzet teljes átalakulása. Mint olyan sok esetben, a mezőgazdaságban is akkor érzékelhető jelentős változás, ha már nagy a probléma, és valós, érzékelhető gondokkal kell szembenézni.

A gazdasági és a piaci problémák összeérése készteti a gazdákat arra, hogy szemléletet váltsanak, így egyre többen nyitnak a talajmegújító gazdálkodás felé, és igyekeznek minél több szempontot beépíteni a gyakorlatba is. Azonban sok a kérdőjel. Már önmagában a művelés nélküli gazdálkodás is megrökönyödést válthat ki, sokan nem tudják művelés nélkül elképzelni a talaj használatát.

Globálisan is sok a probléma

A nehézség a legtöbb kontinensen megjelenik, de Európában különösen. A TMG elnöke szerint más kontinenseken a regeneratív szemléletmód technológiái sokkal előrébb járnak. Ennek az az oka, hogy az itthon és EU-szerte nyújtott támogatás miatt a gazdák egészen egyszerűen nincsenek rákényszerítve arra, hogy szembesüljenek a problémával, és megoldást keressenek rá. A segítségnyújtás és az anyagi juttatások által a gazdálkodók „alvó üzemmódba” kapcsoltak, mondhatni, homokba dugták a fejüket. Európa voltaképp átaludta az elmúlt 30–40 évet.

Más kontinenseken a támogatás hiánya segítette a technológia változását. Észak-Amerikában például természetesen sokkal előbb szembesültek a klímaváltozás hatásaival, így már jóval előbb cselekedniük kellett. Magyarországon tavaly óriási megdöbbenést keltett az a tömegkatasztrófa, amelyet az M1-es autópályán porvihar okozott. Ez olyan szemmel látható és mindenki által érzékelhető esemény volt, amely nemcsak elgondolkoztatott, hanem cselekvésre is ösztönzött sokakat.

Más kontinenseken a támogatási rendszer hiánya változtatásokra ösztönözte a gazdálkodókat, hiszen a terményárak romlását senki sem térítette meg, így lépni, változtatni kellett. Így felmerült a kérdés: hogyan termelhetnének hatékonyan kisebb költségek mellett? Ezzel szemben itthon ezt a kérdést sosem tették fel, hiszen a rendszer segítette a gazdálkodókat a nehéz aszályos években is.

Hogyan működik a regeneratív mezőgazdaság több ezer hektáron?

Ha már a kihívás megfogható, különösen érdekes a megoldása is. Míg az nagyjából nyilvánvaló, hogyan lehet kis területen talajt építeni (komposztálással, mélymulcsolással, védősávok létesítésével stb.), addig nehezen képzeltem el, hogyan működhet ez több ezer hektáron. Amerikában a kezdeti „próbálkozások” is óriási területeken zajlottak. Tízezer hektárokon gazdálkodtak a talajmegújító szemléletrendszert követve úgy, hogy minden szármaradvány a földben maradt, a művelést teljesen elhagyták, mezővédő sávokat alakítottak ki, és integrálták az állattartást is.

Tehát voltaképp hasonlóan működik az elv a gigantikus méretű területeken is. A talajban élő, a talajéletet elősegítő rendszerek fokozatosan visszaépülnek, a növények egészségi állapota helyreáll, nő az immunitásuk, a növényvédelemre sokkal csekélyebb mértékben van szükség.

Az egészséges talajélet az egész rendszert meghatározza, mozgatja és fejleszti. Erősebb, ellenállóbb növényeket teremt, amelyek a klímaváltozás hatásain is felülkerekedhetnek.

talaj helyreállítása hosszú folyamat. Az egészséges szint elérése után már inkább a talaj fejlesztése történik, ami sokkal hatékonyabb gazdálkodást hozhat magával.

Forrás: pixino.com

Monokultúra és vegyszerek: szükség van rájuk?

A talajmegújító gazdálkodás során a monokultúra helyett társas kultúrákat alkalmaznak. Virágzó védősávokat, takarónövényeket telepítenek, amelyek 8, 10 vagy akár 20 komponensűek is lehetnek. Mindez a terület mikroklímájához, adottságaihoz, talajtípusához alkalmazkodik, így kialakítása hosszabb folyamatot feltételez. Mindenki a maga rendszerét alakítja ki az alapján, hogy mit képes létrehozni, amit a terület enged. Így az ökoszisztéma helyreállítása mellett annak kiszolgálása is cél. Éppen ezért nem egyszerű folyamatról beszélünk, hiszen egy dél-alföldi gazda teljesen más körülményekkel találkozik, mint egy dunántúli gazdálkodó. Van, ahol erdős védősáv is kialakítható, de van, ahol virágok alkalmazása lehetséges. Ehhez ismerni kell a területet, a talajt és a klímát egyaránt.

A vegyszerek kapcsán a TMG elnöke elmondta, hogy a regeneratív mezőgazdaság kis dózisban, tudatosan alkalmazza a vegyszereket, mert ezekre azért sok esetben szükség van. A lényeg, hogy minél kevesebbet juttassanak ki változatlan hatékonysággal. Minimális vegyszerhasználat mellett még mindig magas szinten képesek előidézni a talaj fejlődését és segíteni az ökoszisztéma helyreállását.

Vegyszerek használatára a takarónövények esetében lehet szükség. Vannak kifagyó és nem kifagyó fajok. Van, amelyik hengerezéssel eltávolítható, és van, amelyik újra kihajt. A gazda határozza meg a növény életciklusát, hiszen a talaj építése a fő cél. Kihasználja a szinergiát, amit a növény leginkább a talaj építésére tud fordítani. Ezek a kontrollált folyamatok szükségesek ahhoz, hogy valóban létrejöhessen a megfelelő talajélet.

Forrás: pixino.com

Állatok és növények egymás szolgálatában

legeltető állattartás sokat hozzátesz a talaj állapotához. Sokan itthon még nem tudják megvalósítani ennek integrálását, ugyanis a gazdálkodási terület sokszor kívül esik az állattartásra használt területeken. Pedig ahol az állatok „besegíthetnek” a talajépítésbe, ott jóformán csoda történik.

Szabó Attila kérdésemre elmondta, hogy ez a folyamat a betakarítást követően, a talajtakarás után zajlik. Megtörtént a fő növények aratása, bekerültek a talajtakaró növények, ezt követően jöhetnek az állatok. Ennek ideje a talajtakaró növényektől is függ. Megvalósulhat pusztán egy köztes időszakban, amíg a tavaszi és az őszi kultúraváltás végbemegy, vagy akár – ha úgy válogatjuk össze a takarónövényfajokat – maga az állat is része lehet a vetésforgónak. De hogyan lehet ezt véghez vinni?

A szakaszosság a kulcs. Tehát a legeltetés nem nagy területeken, hanem szakaszokban zajlik. Ez azt jelenti, hogy kis területen sok állat legel egyszerre, de csak rövid ideig, nagyjából fél napig. A növényeket beletapossák a talajba, vizeletükkel, trágyájukkal előidézik a talaj mikrobális változását. Ez nagy lépés a talaj regenerálásában. A regeneratív mezőgazdaság csúcsa a legeltető állattartás ilyen formában történő alkalmazása.

A szakaszos legeltetés a legelők, a gyepek használatát is támogatja. Így olyan jelentős javulás érhető el a talajéletben, ami állatok bevonása nélkül sokkal lassabb folyamat lenne.

Az állatok is profitálnak a legeltetésből, hiszen azért van négy lábuk, hogy használják őket. A kis betonozott területre bezárt, legelőt sosem látott állatok ezt aligha tehetik meg. Az így tartott állatok olyan plusz kibocsátást jelentenek a környezetre nézve (a takarmányhordás, az etetés, az istállótakarítás, az antibiotikumok használata stb. miatt), ami a legeltetés esetében nem jellemző. További előny, hogy a legeltetett állat húsa, teje sokkal jobb minőségű és egészségesebb, mint a nagyiparban nevelt, a falak közé zárt állatoké.

Talajmegújítás Magyarországon: mit hoz a jövő?

A TMG Egyesülete jelenleg 48 tagot számlál. Csatlakozási kérelmek folyamatosan érkeznek. Bekerülni leginkább akkor lehet, ha a jelentkező gazda minden szempontnak megfelel a szigorú pontrendszerben. Emellett az egyesület azokat a gazdákat keresi, akik már élen járnak, csatlakoznak a gazdafórumokhoz, az oktatási napokhoz, hogy tudást szerezzenek a talajmegújításról.

Mivel önfenntartó egyesületről beszélünk, a határok meghúzása a tagok számát tekintve is szükséges. A cél nem a bővülés, hanem az egyesület célkitűzéseinek, így a talaj fejlesztésének elérése.

A lehetőség tehát adott. A rendszerszemlélet ismerete szintén. Az, hogy milyen körülmények adódnak egy gazdálkodó számára, sok esetben szintén magától értetődik. Azonban az ökoszisztéma helyreállítása, a gazdálkodás új megközelítése nem csak az iparág érdeke. A folyamat végén a vásárló, vagyis mi, „hétköznapi” emberek döntjük el, milyen terméket veszünk le a polcról, honnan és milyen körülmények közül szerezzük be a napi betevőt.

Nemcsak a TMG Egyesületére van szükség ahhoz, hogy hazánkban egy újabb rendszerszemlélet irányítsa a mezőgazdaságot, hanem a vásárlók tudatos döntéseire is.

agrotrend. hu / Greendex

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés