Keresés
Close this search box.

Kertészet

Gyümölcsösök tavaszi munkálatai és tovább gondolása!

Amikor e cikk íródik, február 5-én, a budai termőtájban 15 C fok meleget mutat a hőmérő árnyékban.  Szinte naponta dőlnek meg a melegrekordok, ami egyértelműen mutatja a klímaváltozást és a légkör melegedését.  Természetesen mindenki várja már a tavaszi meleg időjárást, azonban a gyümölcsösök szempontjából a korai melegedés komoly problémákat okozhat – írták a Nak honlapján.

A gyümölcsfák jellemzően január végéig átesnek a mélynyugalmi időszakon, azonban ezt követően már csak az alacsony hőmérséklet tarja vissza a növényt a nedvkeringés megindulásától és a rügyfakadástól. Így az ebben az időszakban jelentkező tartós meleg hőösszegek a kényszernyugalomban lévő növény életciklusát elindítja. Pár nap felmelegedés, majd lehűlés nem okoz gondot, azonban a néhány hetes tartós meleg idő a növényt becsapja, kihajtásra kényszeríti. Azonban azt látjuk, hogy márciusban, sőt egész áprilisban bármikor komoly tavaszi fagyos időszakkal számolhatunk, amikor a virágrügyek, vegyesrügyek, virágzó gyümölcsfák rendkívül érzékenyek.

Ez az alapvető tényállás határozza meg az elmúlt években, nem csak a tavaszi, de az egész éves munkálatokat a gyümölcsösben.

Néhány hasznos tanáccsal szeretnénk szolgálni a gyümölcsösök tavaszi munkálataihoz a teljesség igénye nélkül. Bármennyire is kinti munkára alkalmasnak ítéljük az időt, kerüljük a gyümölcsfák metszését a téli, kora tavaszi hónapokban, kivételt képezhetnek az almatermésűek, de csak ültetvényben munkaszervezés miatt. A csonthéjasok ágrákosodást és fapusztulást okozó kórokozói a téli és kora tavaszi időszakban fertőzőképes állapotban vannak, és a metszés során okozott sebzésen keresztül fertőzhetik a fát a leggondosabb technológia mellett is. A kb. 2 cm nél nagyobb átmérőjű sebfelületet érdemes néhány órán belül sebkezelővel lefedni. A korai metszés egyébként is kihajtást indukál, ami még jobban fokozza a korai rügyfakadást. A metszést lehetőleg minél közelebb a virágzáshoz időzítsük, főleg kajszi és őszibarack esetében. A metsző szerszámokat érdemes minden fa után fertőtleníteni, mert a látszólag egészséges fa is fertőzött lehet, mely után végig fertőzzük a metszett fákat. A rezes, kénes, olajos lemosó permetezést a rügyfakadáshoz minél közelebb időzítsük, különben hatástalan.

Fotó: Pixabay

Az országot járva az ember gyakran elképed a kertekbe, sőt ültetvényekbe is bepillantva, hogy a metszőt semmilyen cél, ismeret nem vezérelte, csak az össze- vissza kaszabolás, a metszés öröme. Ezért úgy gondoljuk a témát érdemes újra elővenni, kicsit áttekinteni, hogy mérsékeljük ezen állapotokat.

A metszés általános szabályaként tartsuk be, hogy a telepítéskori erős visszametszés kivételével, csak ritkító metszést alkalmazunk. Vagyis az adott koronaformában a nem szükséges, meredeken felfelé törő, vízhajtásszerű vesszőket tőből eltávolítjuk. A vízszinteshez közeli helyzetű vesszőket részesítsük előnyben, mert ezen vesszők rakódnak be leginkább végig rövid termőrészekkel. Az egy éves elágazás nélküli vesszőket nem metsszük vissza, metszetlenül hagyjuk, hogy rajtuk a második évben termőrészek fejlődjenek. Kivételt képez az őszibarack, ahol kizárólag egy éves elágazás nélküli vesszőkön termelünk, és a vesszők gyenge visszametszése nagyon ajánlott, (egyvesszős metszés) a későbbi felkopaszodás mérséklésében. A gyümölcsfák terhelését csonthéjasoknál a termővesszők darabszámával adjuk meg, almatermésűeknél pedig a vegyes rügyek számával. Ökölszabályként elfogadhatjuk, hogy kb. 25-30 cm távolságonként hagyjunk meg termővesszőket. A terhelést a fa kora, a koronaforma, a kondíciója, a fajta, a tápanyagellátottság, a művelési rendszer, területi adottságok és a termelési cél alapvetően meghatározza.

A szabadgyökerű oltványok, csemeték ültetésénél viszont ne késlekedjünk, minél hamarabb ültessük el, mert a hajtásnak indult növények nagyon rosszul erednek. Az ültetés előtt érdemes 1 napra tiszta vízben áztatni a gyökérzetet, hogy a vízvesztést pótolni tudja. Az elültetésig mindig takarva, nyirkosan legyen a gyökérzet, mert sikertelen eredés lesz. A bőséges beiszapoló öntözésről is gondoskodjunk az ültetéskor, majd azt követően időjárástól függően. Az ültetés mélységére is figyeljünk, a szemzési hely ne kerüljön a talajszínt alá, mert a nemes legyökeresedhet és az alanyhatás nem érvényesül. A gyümölcsfajták kiválasztását nagyon alaposan gondoljuk át, hosszú mélynyugalmi idejű, minél később virágzó fajtákban gondolkodjunk. Számos alanyfajtával rendelkezik a gyümölcstermesztés, válasszuk a megfelelőt.

Jelen cikknek nem feladata részletes ismereteket nyújtani a témában, csupán figyelemfelkeltésre szolgál, alapos tanulmányozásra megfelelő szakkönyvek állnak rendelkezésre. Érdemes továbbá a témában járatos szakemberek véleményét is kikérni a sikertelenségek elkerülése végett.

A gyümölcsültetvények tavaszi fagyvédelemének sikere a komplexitása miatt rendkívül összetett kérdés és többnyire az alkalmazható fagyvédelmi eljárások kombinációban való alkalmazásával számíthatunk megfelelő eredményességre. Az adott időszakban és fenológiai állapotban bekövetkező fagyos időszak nagysága és időtartama szabja meg a védekezés módszerét, az alkalmazott eljárást, eljárásokat, amelyeket akár egyidőben is alkalmazhatunk az eredményes védekezés maximalizálása érdekében.

Azonban fontos figyelembe venni, hogy ezen témakörről a tudományos szakmai köröket is beleértve a legkevesebb ismeretekkel rendelkezünk, azon keresztül, hogy e kérdéskör az előző évtizedekben nem jelentett különösebb problémát a hazai és Európa gyümölcstermesztésében sem. Így a témakör kutatásával, a tavaszi fagyvédelmi eljárások tanulmányozásával, az alkalmazható eljárások kidolgozásával kapcsolatos megfelelő és eredményes gyakorlati ismeretekkel csak néhány fagyvédelmi eljárás estén rendelkezünk.

Viszont a megváltozott klímaváltozásnak köszönhetően a tavaszi fagyvédelem kérdése, megoldása, illetve a fagy nagyságától függően a káros hatásának mérséklése alapvetően meghatározza az adott gyümölcsfaj termesztésének eredményességét, amivel az elkövetkező években szinte valamennyi termőhelyen számolni kell.

Fotó: Pixabay

Ehhez viszont komoly, átgondolt kutatásokra, kombinációkban beállított faj – fajta, technológiai és tartamvizsgálatokra van szükség, különböző alkalmas termőhelyeken, melyek folyamatos kiértékelésével az üzemi termesztés számára is hasznosítható technológiák adhatók a gyümölcstermesztők rendelkezésére. A kidolgozásához állami forrás és megfelelő, elhivatott és magasan képzett szakemberek szükségesek.

Azonban már folynak a kísérletek a különböző eljárások kidolgozására, belátva a téma fontosságát. Nekünk is mielőbb lépni kell, különben nem fogunk tudni hatékonyan védekezni.

Számos egyéb tényező is befolyásolja a fagyvédelem eredményességét, itt elsősorban a növényre gondolva. A gyümölcs alanyfajták számos tulajdonsággal rendelkeznek a fagyérzékenység és fagytűrés tekintetében is, amivel a nemes fajta fagyérzékenységét és virágzás kezdetét is befolyásolja. Az alanyfajták a nedvkeringés megindulásában is elsődleges szerepet játszanak, amivel befolyásolják a nemesfajta fakadását, így késleltetve a korai kihajtást, mellyel mérsékelhetjük, illetve elkerülhetjük a fagykárt. A jól megválasztott alany a növekedésre, habitusra, és a különböző termőrészek kialakulására is befolyással van, amivel szintén mérsékelhetjük a nem kívánatos fagyok kártételét, ugyanis a hosszabb és rövid termőrészek virágzása között több nap eltérés van a hosszú termőrészek javára.

Érdemes újragondolni a közbeoltás lehetőségét is, és alkalmazni szükséges, mert nagyon sok ismeret van e témakörben, mellyel nem csak az alany és a nemes közötti inkompatibilitást (összeférhetetlenséget) tudjuk kiküszöbölni, hanem a nemes fajta kihajtását és virágzás késleltetését is bizonyítottan befolyásolja.

A művelési rendszer minden egyes elemének megfelelő, átgondolt alkalmazásával jelentősen tudjuk mérsékelni a tavaszi fagyok okozta károkat, amennyiben megfelelő szakértelemmel rendelkezünk az ültetvények tervezésekor, létesítésekor és fenntartásakor.

Egy gyümölcsültetvény létrehozása költséges és hosszútávú, tartós befektetés, mely szakszerű döntéseket igényel, különben a befektetés nem térül meg, veszteséges lesz. Miután ez nemzetgazdasági érdek is és a lakosság ellátása hazai gyümölccsel elemi érdekünk, így a most újjászervezés alatt álló hazai gyümölcstermesztésünk szabályrendszerének kialakításánál az állami szerepvállalás a szakmaiság biztosításához és ellenőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges. Továbbá a hamarosan kiírásra kerülő ültetvénytelepítési pályázat is ezen törekvéseket segíti.

agrotrend.hu / NAK, Komma László

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés