Keresés
Close this search box.

Hírek

Kertészet

Szántóföld

Egyre többen használnak ilyen szert a kertjükben itthon is: te kipróbálnád?

A biostimulátorok és növénykondicionálók egyre gyakrabban alkalmazott készítmények a kertészeti üzemi termesztésben, de sokan már a kiskertekben is bevetik őket. Ezek a készítmények képesek a növények stresszfaktorokkal kapcsolatos ellenálló képességét fokozni.
hirdetés.

Mikor stresszel a növény?

Ezt a kifejezést Selye János használta elsőként az élő szervezetek élettani válaszreakcióinak leírására, míg a stresszor kifejezést a környezeti hatásokra. Stressznek az olyan helyzeteket nevezzük, melyek megterhelést jelentenek az élő szervezet számára, és a normális működéstől való eltérést okoznak. A növényi biostimulátorok olyan hatóanyagokat és sokszor mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények, amelyek közvetlenül aktiválják és szabályozzák a gyökér és gyökérzóna működését, valamint lombra permetezve képesek pozitívan befolyásolni a növény anyagcsere-folyamatait. Alkalmazásuk célja a tápanyagfelvétel intenzitásának, hatékonyságának javítása, a stressztolerancia növelése, a jobb termésminőség és nagyobb termés mennyiség elérése. A növényi biostimulátorok lehetnek humuszanyagok, komplex szerves anyagok, növényekben termelődő jótékony kémiai anyagok, szervetlen sók, algakivonatok, kitin- és kitozánszármazékok, anti-transzpiráns anyagok, szabad aminosavak, valamint hasznos élő mikroszervezetek.

A hőmérésklet, mint stresszor

A növényeknek is kihívást jelentenek a klimatikus változással összefüggő szélsőséges időjárási jelenségek, amelyeknek főleg a kiszámíthatatlansága okoz gondot. Az ilyenekre egyik élő szervezet sem tud rendesen felkészülni, és mindegyik számára megterhelő. A kisebb mértékű stresszhelyzeteket jól kezelik a növények, de esetenként már segítségre van szükségük. A korábbi telekhez képest alig van hótakaró, valamint a tél folyamán a fagypont alatti hőmérsékletű időszakok sem tartanak hosszú ideig. Ellenben késő tavasszal, még áprilisban-májusban is előfordul egyes éjszakákon fagypont alatti hőmérséklet, ami nagyon veszélyes a növényekre nézve hiszen az, hogy egy növény télálló, az nem jelenti azt, hogy tavasszal, rügypattanás után, vagy virágzáskor ezen a szervei is fagyállóak lennének. A fagytűrő növények akkor megbízhatóan fagytűrők, ha a hideghatás a nyugalmi időszakukban akkor éri őket, amikor ezt felkészülten várják. A késő tavaszi nagy hőingadozások, a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti nagy különbségek kedvezőtlenek, de van, amikor a viszonylag nagy hőingadozás kedvező is lehet.

Rengeteg káros hatás érheti a növényeket

A növények élőhelyükön különféle terheléseknek vannak kitéve, melyek fejlődésüket, szaporodásukat korlátozhatják. A növények bizonyos határok között anyagcsere folyamataikkal tudnak alkalmazkodni ezekhez a körülményekhez. Az ilyen alkalmazkodási reakcióik miatt tudnak számukra kevésbé kedvező körülmények között is fejlődni, így az életüket fenntartani. A növényi stressz az a fiziológiai állapot, amelyben a növények növekedése, fejlődése és szaporodása a környezeti terhelés miatt a genetikailag meghatározott lehetőségek alatt marad.

Stresszorok lehetnek még a légszennyező anyagok, a savas eső, a talajsavanyodás, a toxikus nehézfémek feldúsulását a környezetben, vagy a fokozott UV-sugárzást. A növény parazitái, a vírusok, baktériumok, gombák, de ide soroljuk a rovarok, csigák rágása által okozott sebzéseket is, ezek mind stresszorok, amik visszavethetik a fejlődést.

Egy kis stressz-ismeret

A stresszt kiváltó tényező hatására a növényi szervezetben lezajló folyamatok egy eseménysort indítanak el, aminek a tünetcsoportját stressz szindrómának nevezik. Az első vészreakció az, amikor a stressz tényező hatására bekövetkező terhelés miatt a normális működéstől való eltérés jelentkezik, s aminek következménye a vitalitás csökkenése. Ekkortól az anyagcsere lebontó jellegű folyamatai dominálnak a szintetizáló, felépítő jellegűek felett. Ha a növény rezisztens, akkor a helyreálláson, edződésen keresztül bekövetkezik a második fázis, az ellenállás stádiuma, ebben a védekező és alkalmazkodási folyamatok eredményeként a növény ismét normális életműködést mutat. Ilyenkor az ellenálló képessége fokozódik, a növény edzettebbé válik. A kimerülés az alkalmazkodó képességet meghaladó tartamú és intenzitású igénybevétel esetén következik be, és fokozatos leromláson át krónikus károsodáshoz, később a pusztuláshoz vezet. Ha a stresszor hatása, akár az utolsó, kimerülési fázisban is, de megszűnik, a növény képes regenerálódni.

Tűr, vagy kerül?

A stressz-válasz során a növény a hatás eltűrésére vagy kikerülésére fókuszál. A hatás eltűrése az, amikor a növény gyenge stressz esetén képes a stressz nélküli állapothoz hasonló, magas anyagcsere-aktivitást fenntartani, súlyosabb stressz esetén pedig csökkentett aktivitással működni és biztosítani a túlélést. A hatás kikerülése pedig azt jelenti, hogy extrém intenzitású stressz hatás esetén az anyagcsere-aktivitás úgy lecsökken, hogy a növény nyugvó, „alvó” állapotba kerül. A növények többsége helyhez kötött, hiszen helyváltoztató mozgásra képtelen, ezért izolálja magát ilyen módon a stresszortól. A kikerülés egyik legismertebb módja a mérsékelt égövön a lombhullatás, ami az évszakok evolúciós időtávon át tartó rendszeresen visszetérő változása következtében alakult ki.

„Nyugtatók” a növényeinknek

Egyre elterjedtebbek a különféle baktériumtrágyák, melyek azon alapulnak, hogy amennyiben a talajélet megfelelő, sok, a növény számára hasznos baktérium él a területen, a talajban, az jó hatással van a növényekre. E baktériumok a talajban felszaporodva a gyökérzet felületén több kedvező hatást is kifejtenek. Stimulálják a gyökér növekedését, nagyobb felületet biztosítanak a víz és tápanyag forgalomnak, segítik a növény tápanyag felvételét. A baktériumtrágyák kijuttatása egyszerű, de pontosan követni kell a használati utasítást, melynek lényege általában az, hogy nedves talajra kell kijuttatni, és egyből bedolgozni a készítményt, mert a száraz talajban, vagy a talajfelszínen maradók a nem megfelelő életkörülmények híján kárba vesznek. Napjainkban már többféle baktériumtrágya készítmény kapható, sőt olyan is van, ami nem tartalmaz baktérium törzseket, csak olyan anyagokat, melyek javítják a talajban amúgy is jelen lévő hasznos baktériumok életkörülményeit, kondícióját, szaporaságát.

A növénykondicionáló készítmények, vagy biostimulátorok a környezeti tényezők kedvezőtlenségéből adódó stresszhatást csökkentő termékek. Úgy hatnak, hogy a növényt jó kondícióban tartják, ennek köszönhetően megfelelő immunválaszokat ad például az aszályra, vagy akár a fagyérzékenység is csökkenthető ezekkel. E készítmények sokszor levélen, száron, gyökéren, sőt még törzsön keresztül is képesek felszívódni, és hatást kifejteni. A kelátképző összetevők miatt sűrűbb gyökérzet fejlődik, így a tápanyagfelvétel is intenzívebbé válik. A növénykondicionálók segítik az idősebb szövetek regenerálódását, erősödik a növény természetes immunrendszere, ezzel csökkenthetők a növényvédelemre fordítandó költségek, mert sok esetben a vegyszerhasználat is csökkenthető.

agrotrend.hu/https://m.hirstart.hu/

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés