Keresés
Close this search box.

Állattenyésztés

Kiskérődző ágazat értékelése a tavalyi évre vonatkozóan

2024-től új névvel, formában és struktúrában jelenik meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tevékenységét összefoglaló éves beszámoló jelentés, melynek első tájékoztatóját március 20-án tette közzé a szervezet. Az anyag állattenyésztési ágazatokról szóló értékelését szemléztük. Az ötödik részben a kiskérődző ágazat összefoglalóját tesszük közzé.

Forrás: pixino.com

Juh

A 2022-es évet jellemző történelmi aszályt, energiaválságot, takarmányhiányt, egekbe szökő inputárakat, háborús inflációt és szűkülő támogatási lehetőségeket követően 2023-ban kissé fellélegezhettek a gazdálkodók. A 2023-as év a legeltetés és a kaszálás szempontjából is jóval kedvezőbben alakult, a csapadékviszonyok sokkal optimálisabbak voltak a tavalyi évben az állattenyésztés szempontjából. A legeltetési idényt ki lehetett nyújtani, jelentős mennyiségű szálastakarmányt lehetett betakarítani, ezen túlmenően a takarmány- és tápárak csökkenése is segítette a gazdálkodást.

A báránypiaci helyzet a 2023-as évben is kedvezően alakult, folyamatos kereslet jellemezte a piacot és az árak az egész év során stabilak voltak. Bár a takarmány és az input árak is csökkentek, azonban a felvásárlási árak, ugyan nem drasztikus mértékben, de kissé visszaestek. Az exportpiacokon meggyengült hazánk versenyképessége. Az unión belül továbbra is az egyik legdrágább a magyar vágóbárány és a forint erősödése sem hat kedvezően az exportpiaci lehetőségekre. A hazai nehéz és könnyű bárányárak a 2023-as év teljes időszakában meghaladták az EU-s átlagárakat, azok megközelítőleg 10 százalékkal voltak magasabbak a 2022. évi átlagárakhoz képest. Az árak tekintetében mérsékelt növekedés várható, de az közel sem lesz olyan mértékű, mint amely a korábbi éveket jellemezte. Pozitív változás, hogy a korábbi olasz egypiacosság a báránypiacon az elmúlt években mérséklődött, új piacokat sikerült felkutatni, így a „többpiacossá” válás eredményeként csökkent a kiszolgáltatottságunk, ami kedvező hatást gyakorolt az ágazat eredményességére. A nehéz és könnyű bárány piacon jelentős változás nem várható, továbbra is a könnyű bárány iránt lesz nagyobb a kereslet, de időszakonként a nehéz súlyú bárány is jelentős szerepet fog betölteni. A nagy súlyú bárányok egyre nagyobb hányada kerül osztrák és német exportra. A külpiacon a román és az ír-angol bárányhús a nagy vetélytárs. Az ágazat piaci pozíciójának javításához, stabilizálódásához jelentősen hozzájárulna, ha a kereskedők a termelőkkel szerződéses formában, előre tervezett módon, egységes minőségű, nagy mennyiségű árualapot termeltetnének.

A hazai piacon a tavalyi év első felében egy nagyon jelentős fogyasztáscsökkenés volt tapasztalható, 25 százalékkal csökkent a belföldi forgalom a korábbi évhez képest. A fogyasztás az elmúlt év második felében kis mértékben ugyan nőtt, de még mindig nem éri el a korábbi szintet, ami a vásárlóerő csökkenésével magyarázható. A belső juhhús fogyasztás tehát továbbra is igen alacsony, 0,27 kg/fő/év, mely fogyasztással messze elmaradunk az uniós átlagtól. Hazánkban továbbra is az olcsóbb, konkurens húsok (sertés, baromfi) térítik el a fogyasztót.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai gyapjútermelés mélypontját 1997-ben érte el, amikor az éves termelés 2.959 tonna volt. Ezt követően folyamatosan, kis mértékben növekedett a termelt gyapjú mennyisége 2005-ig, 2006. óta azonban folyamatos csökkenés tapasztalható. 2022-ben a hazai gyapjútermelés 3,3-3,4 ezer tonna volt. Az előállított gyapjú 45-50 százaléka finom gyapjú kategóriájába sorolható, míg 45-50 százaléka 23 mikronnál magasabb értékű gyapjú. A külföldi felvásárlók magyarországi kereslete a tavalyi évben is elmarad a tervezettől. Mindössze a finomszálú, legfeljebb 24-26 mikron szálvastagságú merinó gyapjúra nőtt a kereslet az elmúlt időszakban, azonban a hazai állománynak csak a töredéke sorolható ebbe a gyapjúkategóriába. A gyapjú felvásárlási ára 2023-ben sem változott, az továbbra is 86-110 Ft/kg közötti áron alakult, mely még a 650-1.000 Ft közötti nyírási költséget sem fedezi, ezért jelentős mennyiségű eladatlan gyapjúkészletek halmozódtak fel a gazdálkodóknál. Változás hosszú távon a hazai gyapjúpiacon csak a világpiaci helyzet változásától várható, a piac továbbra is az azonos minőségű, az állatokon jól kezelt és a nyírás után válogatott, egyöntetű terméket keresi.

A tejpiacon a 2023-as évben ugyan jelentősen növekedtek a felvásárlási árak, de az előállítás költségeinek növekedése miatt csak kis mértékben javult a juhtejtermelés jövedelmezősége. Mivel már csak nagyon kevesen foglalkoznak juhtejtermeléssel, így tejhiány alakult ki a piacon és az eddig is mérsékeltnek mondható tejtermelés várhatóan még tovább fog csökkenni.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a tavalyi évben összesen 6.653 ügyfél, 733.449 egyedre nyújtott be termeléshez kötött anyajuhtartás támogatási kérelmet. A Magyar Államkincstár a 2022-es évben az átmeneti nemzeti anyajuhtartás támogatást nem fizette ki a gazdálkodóknak, az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint költségvetési forrás hiányában a 2023-as évre vonatkozóan sem várható kifizetés ezen jogcím tekintetében, illetve az hosszabb távon megszűnik.

Kedvezőtlenül érintette továbbá az ágazatot a tenyészkos és bak támogatás forráskeretének kimerülése, illetőleg a támogatási keret 100 millió Ft-tal történő csökkentetése, amelynek már 5 éve ugyanazon a szinten lévő, 450 millió Ft-os keretösszege az elmúlt két évben sem volt elég.

Örömteli hír volt azonban, hogy az eredetileg 5 milliárd forintos kerettel meghirdetett Kiskérődző állatjóléti támogatás forrását az AM megemelte, így végül 8 milliárd forint forrás lekötésére került sor, mely támogatás segítségével javítható a hazai juhállomány egészségügyi állapota és ezáltal a termelés színvonala és a jövedelmezőség is javulhat. Az AM megerősítette, hogy ez a támogatási 2025. után is fenn fog maradni és a támogatásban résztvevő egyedek száma akár 500-600 ezerre is bővülhet.

Kecske

A hazai nyilvántartott kecskeállomány 2018-ig folyamatosan növekedett, de 2020-ban jelentős csökkenés volt tapasztalható a létszámban, valószínűleg a COVID-19 világjárvány okozta piaci helyzet következtében, ám azóta újra fokozatosan növekszik az állomány. A kecsketartók száma évek óta 1.000-1.050 között, az anyakecske létszám pedig 26 ezer körül mozog.

Magyarországon rendkívül kevesen foglalkoznak kecsketejtermeléssel. A kecsketenyésztők a tavalyi évben a tej felvásárlási árának növekedése és a tejtermékek stabil piaci helyzetének köszönhetően, jobb évet tudhatnak maguk mögött, de a megnövekedett termelési költségek miatt ezen ágazat jövedelmezősége sem javult érdemben. A növekvő felvásárlási árak ellenére a termékek piacán hiány alakult ki. A hazai kecskehús fogyasztás is rendkívül alacsony, 0,1 kg/fő/év, mely fogyasztással mélyen elmaradunk az uniós átlagtól.

Örömteli, hogy az anyakecsketartás de minimis támogatás összege 8.200 Ft-ról 12.000 Ft/anyakecskére emelkedett.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés