Keresés
Close this search box.

Agrármanager

Diverzifikáció a gazdálkodás minden területén!

„Mindig is büszke voltam arra, hogy paraszt vagyok és a paraszti hagyományokat és munkát élhetem meg modern köntösben” – fogalmazott Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, aki komolyan is gondolja ezt a modern köntöst, s éppen ezért elkötelezett híve a diverzifikációnak.

A jelenlegi viharokkal teli világban azt gondolom, hogy szükség van a jelzőfényekre.

Lehet keseregni azon, hogy mi történik körülöttünk, lehet a hatásai miatt sokakat okolni, de azt gondolom, a jó válasz a kiút keresése. Az utat mutatni kell. Mi igyekszünk ebben az útkeresésben elöl haladni és kezet nyújtani mindenkinek, aki azt igényli.

Forrás: Bóna Szabolcs

Mi sem támasztja jobban alá ezt a meggyőződést, mint az a tény, hogy a cég fő működési profilja az állattenyésztés és növénytermesztés mellett a környékbeli gazdák termelésének szervezésével is foglalkoznak.

Mi is éreztük a bőrünkön az energiaár robbanását, a terményárak mélyrepülését, a piacok beszűkülését és az inputanyagok és szolgáltatások árának követhetetlen elszabadulását. Tudtuk, hogy a jó válasz a problémákra diverzifikáció és összefogás. Ezt sok szempontból kell érteni.

Diverzifikáció a működésben – esetükben az állattenyésztés, a növénytermesztés, a kereskedelem és szolgáltatás területén. De ugyanilyen fontosnak tartja a diverzifikációt az értékesítés vonatkozásában is?

Soha nem szabad a legjobb árra várni. Több részletben, különböző időpontokban kell eladni a terményeket, lehetőleg a költségek fedezését figyelemben tartva. Mi a kisebb gazdálkodóknak is biztosítunk erre lehetőséget, hiszen akinek egy adott növényből csak egy kamion termése terem, önállóan nem tudja két-három részletben értékesíteni, de rajtunk keresztül kezelhető, ha csak tíz tonnát is köt le.

Hasonlóképpen hangsúlyosnak tartja a diverzifikációt a beszerzésben?

Közösen, nagyobb volumenben egyrészt tudunk árelőnyt elérni, másrészt több időpillanatban több áron, igaz nem a legjobb áron, de elfogadható átlagáron tudunk vetőmagot, növényvédő szert és műtrágyát beszerezni. A jövedelmezőség pedig az értékesítési átlagár és költségek különbözetén múlik.

Fotó: Agrotrend Csoport

A vetésszerkezet diverzifikációjáról mit gondol?

Annak a korszaknak vége, hogy a négy klasszikus szántóföldi növénnyel (kukorica, búza, napraforgó, repce) eredményt lehessen elérni. Az AÖP is kikényszeríti a vetésszerkezet diverzifikációját, de ezt nem szabad nyűgként megélni. Aki helyesen gondolkozik a támogatott lehetőséget látja meg benne. Kitörési pont a fehérjenövények, a szántóföldi zöldségnövények és egyéb ipari növények (pl. cukorrépa) termesztése, amelyek piaccal és jelenleg úgy tűnik, hogy biztosabb jövedelmezőséggel rendelkeznek.

Hogyan látja a diverzifikáció szerepét a teljes agrárvilág tekintetében?

Sokat hangoztatjuk, hogy az állattenyésztés súlyát növelni kell az ágazaton belül, de ez egyelőre csak hangzatos szlogen maradt, az átütő sikerre várni kell. Minden szereplőnek fontos lenne, hogy ne alapanyagot adjunk el exportra, hanem nagyobb hozzáadott értéket képviselő piacképes és versenyképes élelmiszert.

A környezet most kicsit nekünk dolgozik, az EU nyugati országaiban teret nyerő sötétzöld törekvések nálunk még fékezhetők. Ez az állattartás Közép-Európai erősödését hozhatja el, ha sikerül az élelmiszeriparunkat fejleszteni.

A politikai szándék láthatóan megvan, remélem a kivitelezése is jól sikerül.

Milyen más fontos üzenete van a jelenlegi helyzetnek?

Az állattenyésztőknek sikerült az elmúlt 15 évben megtanulni, hogy nincs garancia a biztos jövedelmezőségre. Az agrárvilág legnagyobb lélekszámú közössége, a növénytermesztők elkényeztetett helyzetben voltak és elkényelmesítette őket a piaci környezet. Változtatni kell az „így szoktuk” magatartáson, mert az nem vezet sehova.

Állattenyésztőként folyamatosan belekényszerültünk az innovációba, a fejlődésbe, hogy a versenyben a felszínen tudjunk maradni. Ki kellett használni minden lehetőséget a technológiai és genetikai fejlesztésre. A kihívás az volt, hogy naturális mutatókban a világ élvonalába tartozzunk. Ezt sokunknak sikerült teljesíteni ezért vagyunk a felszínen. Persze sokan kénytelenek voltak feladni a tevékenységüket, amit a statisztikai adatok jól visszatükröznek. De azt is megmutatják, hogy mekkora hatékonyság javulás következett be. Ha csak a sertéstenyésztést vesszük alapul, jelentősen kevesebb kocával azonos hízókibocsájtást tudunk elérni, de a tejtermelésben is alig 20 év alatt 8 500 kg-os laktációs átlagról 10 000 kg-ot sikerült elérni. Ez sok tényezőnek köszönhető, a jobb genetikának, a jobb tartási körülményeknek, a javuló állategészségügyi helyzetnek.

Milyen kihívások vannak még, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni?

Ilyen a klímaváltozás kérdése, ami alapjaiban kérdőjelezheti meg a mezőgazdaság létét. Mi törekszünk a regeneratív szántóföldi eljárások elterjesztésére. Meggyőződésem, hogy az alacsonyabb költségek mellett, ráadásul légköri szenet megkötve tudjuk a jövedelmezőségünket javítani.

Hiszek a rövid ellátási láncok létjogosultságába, ami az ellátásbiztonság növelése mellett, a környezetre gyakorolt negatív hatásunkat is csökkenti.

Forrás: Bóna Szabolcs

A cikk az Agrármanager Magazin 2024. májusi, lapozható számában olvasható

Hamvas Atanáz

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés