Keresés
Close this search box.

Agrármanager

Bőrbe kötve jobban megy?

2014-ben a kifizetett agrártámogatások 18,4, 2017-ben 20,0, 2020-ban szintén 18,4 százalékát kapták az állattartók. Tavaly arányuk 17 százalék volt. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy az állattenyészők a mezőgazdasági egyéni gazdálkodók hitelállományából 2023 végén 16,7 (2017: 7%), a társas vállalkozásokéból 44 százalékkal (2017: 38%) részesedtek, akkor érzékelhetjük a förgeteg közeledtét. Arra számítok, hogy a piaci, jövedelmezőségi fordulat, amit a növénytermesztők és az állattenyésztők között javában zajlik, még sok meglepetést tartogat számunkra. Itt van mindjárt az új pályázati ciklus.

A hamarosan megnyíló beruházási pályázatok közül az állattartókra irányulóknál számítok a legnagyobb érdeklődésre.

2023-ban még fele annyi támogatást kaptak az állattartók, mint a szántóföldi növénytermesztők Forrás: KSH

„Nekik most rossz, és nekünk azért nem jó!” Hofi szavai jó keretet adnak a régi agrárdilemmának. Az elmúlt három év mindent kifordított a sarkából. Régen küzdünk azzal, hogy a mezőgazdaság szerkezetében milyen az egészséges arány a növénytermesztés és az állattartás között. Az élet olyan ajtót nyitott ki, amire sokan már nem is számítottak. A fő kérdés, hogy merre tovább? Tartósan erősödik az állattartók helyzete, vagy ez is csak egy URH (ultrarövidhullám).

Az alapfelállás ugye az, hogy a mezőgazdasági kibocsátásban a növénytermesztés a túlsúlyos, bár a csúcsról már lefordult. Az utóbbi két évben már csökkent az aránya, mégpedig határozottan az állattenyésztés miatt.

Forrás: KSH

Az EU szintjén is hasonló trendet és arányokat látunk. Az utóbbi két évben az állattenyésztés aránya emelkedett az eu-s kibocsátásban is.

Forrás: Eurostat

Ez az olló vág

Az állóvizet felkavaró árcsökkenések mellé illik hozzátenni a költségek alakulását. Ágazati szinten ezt az agrárolló mutatja. A langyos ecetes olló ironikus folteltávolító hatásáról szóló mondás a mezőgazdaságban tényleg működik. Az agrárolló – ami ugye a termelői és a ráfordítások árindex hányadosa – utoljára 2008-ban volt olyan mélységben, mint tavaly. Magyarul, a termelői árak jóval nagyobb mértékben csökkentek, mint a költségek.

Ennek azért súlyos következményei vannak. A KSH adatai szerint, a mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16 százalékkal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12 százalékkal nőtt. A ráfordítási árak 1,1 százalékos mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5 százalékos csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10 százalékkal emelkedett. Az agrárolló értéke 85%-os volt.

Forrás: KSH

Lessünk be a gyatra agrárolló mögé!

  • Tavaly a gabonafélék ára 39, az ipari növényeké pedig 41 százalékkal csökkent.
  • A gyümölcsök ára 13, a zöldségféléké 15 százalékkal nőtt 2023-ban, az utóbbi termékcsoportnál a sárgarépa ára 42, a vöröshagymáé pedig 48 százalékkal emelkedett, a paradicsom mérsékelten, 5,8 százalékkal drágult. A burgonya ára jelentősen, 34 százalékkal nőtt.
  • Az élő állatok ára 15 százalékkal nőtt 2023-ban az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágócsirke felvásárlási ára két és fél évig folyamatosan emelkedett. A vágósertés ára a 2023. évben 21 százalékkal emelkedett.
  • A 2023. évi mezőgazdasági ráfordítási áraknak a megelőző évhez viszonyított 1,1 százalékos mérséklődése a folyó termelőfelhasználás árainak 2,5 százalékos csökkenéséből és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 10 százalékos emelkedéséből adódott. A folyó termelőfelhasználás legtöbb összetevője drágult 2023-ban. A legnagyobb mértékben, 21 százalékkal az energia ára nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül az üzemanyagoké 29 százalék, a fűtőanyagoké 11 százalékkal.
  • A műtrágyák ára 37 százalékkal volt alacsonyabb 2023-ban a megelőző évi csúcshoz képest, és a két évvel korábbi szintre esett vissza.
  • A takarmányok ára 8,0 százalékkal elmaradt a megelőző évhez viszonyítva, A növényvédő szerek 20, az állatgyógyászati készítmények 14 százalékkal drágultak 2022-höz képest.
  • A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások árszínvonala 15, a gépberuházásoké 5,7 százalékkal emelkedett.

Vissza a jövőbe

  1. Az okszerű költséggazdálkodás rohamosan terjed a mezőgazdaságban. Ezt a korszerű technológiai irányok is támogatják. A hozamok növelése helyére a célok között a nyereség lépett. Ebben a kényszerhelyzetben persze vannak e mögött túlkapások, amelyek meg is fognak látszani az idei terméseredményeken, de a tudatosodás kézzel fogható.
  2. A szántóföldi növénytermesztést folytatók körében a tevékenység szélesítése is gyakran vetődik fel ötletként mostanság. Tehát nem csak a vetésszerkezet színesítésében gondolkodnak, hanem új lábak növesztésében is. Legyen az szárítás, tárolás, energetikai korszerűsítés, takarmánykeverés, ültetvény telepítés, üvegház építés, állattartás, feldolgozás vagy éppen szektoron kívüli fejlesztések. Új értékláncot felépíteni mindig nehéz, egyedül rendre nem is megy. Mint ahogy a vertikális integráltság növelése sem való mindenkinek.
  3. Van a szektorok között egy metszet, akik állatokkal és növénytermesztéssel egyaránt foglalkoznak. Számukra jellemzően a takarmánytermelés elsőbbséget élvez az árunövényekkel szemben. Viszont az árcsökkenések a saját előállítású takarmányoknál kevésbé tudnak érvényesülni, mint a vásároltaknál. Nyilván a készletek függvénye az is, hogy mikor kezd meglátszani az önköltségen az olcsóbb takarmány. Szóval, nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az állattartók kedvezőbb helyzetben lennének a növénytermesztőknél. Az viszont igen, hogy az élő állatok és állati termékek árai nem rendeződtek vissza.
  4. Látunk korrekciót, de egy magasabb szinten kezdtek el stabilizálódni. Ez azt jelenti, hogy a termelési költségek jobban érvényesíthetők az eladási árakban, mint a növények esetében. Ami a kilátásokat illeti, szerencsére hamarabb jött idén a húsvét. Emiatt az év eleji, szokásos keresleti hullám hamarabb véget ért. Ezzel együtt a takarmányárak és a feldolgozóipar helyzete nem utal újabb jelentős áremelkedési hullámra az élő állatok és állati termékek esetében sem. Viszont, esetükben már az árstabilitás is pozitív tényező.
  5. Hatékonyság, önköltség kérdése, hogy nálunk melyik állattartó tudott tavaly megfelelő tartalékot képezni a szűkösebb időkre, a fejlesztésekre. Az idei kilátások is kedvezőbbek a növénytermesztőkénél, mert ott nem sok remény van a magasabb árakra. Sőt, olyan jelentős készletek bújnak meg a raktárakban (kivéve az étkezési búzát), hogy az aratás közeledtével sok lesz a kényszerértékesítés. Figyelemre méltó változás, hogy míg korábban jellemzően a kereskedők keresték a növénytermelőket, ma már éppen fordítva, a termelő fut a vevő után.
  6. Összességében úgy látom, hogy az árak stabilitása a növénytermesztők számára veszély, az állattenyésztők számára inkább esély. Veszély, mert a költségek optimalizálása nélkül idén csak a leghatékonyabbaknak lesz jövedelmező a növénytermesztés. Ez a hatékonyság azonban már messze nem csak azt jelenti, hogy mennyiért állítom elő a terményt, hanem azt is, hogy mit termelek, hogyan őrzöm meg minőségét, és mikor adom el. Esély, mert ezeken az árakon az állattartók még jövedelmezően tudnak dolgozni. Ennek jelentősége abban az évben, amikor lefelé mennek a finanszírozás kamatjai, és hamarosan nyílnak a beruházási pályázatok, kiemelt. Aki nem tud pályázni, az lemarad egy olyan piaci környezetben – legyen az növény vagy állat – amikor a versenyképesség a korábbiaknál is élesebben méretik meg.
  7. Azt történik, hogy miközben a szántóföldi növények tartósan kedvező piaci viszonyai a termelési kedvet hosszú évekig magasan tartották, addig az állattartókat kirostálták a hektikus piaci, jövedelmezőségi viszonyok. Tehát, míg az állattartók mezőnye már a legjobb harcosokat tudja soraiban, addig a növénytermesztőké még szép számmal tartalmaz fegyverhordozókat. Ebben a helyzetben, a piaci viszonyokban beállt fordulat éppen ezt hozza felszínre. Amennyiben a terményárak tartósan alacsonyak maradnak, az állattartók kedvező költségviszonyok között tovább fognak erősödni. Közülük is egyre többen lesznek képesek arra, hogy hatékonyságukat nemzetközi versenyképességi szintre emeljék. Így, amikor érkezik a következő hullámvölgy, már nagyobb ellenálló képességgel fognak rendelkezni. Ugyanez a növényi oldalon már lezajlott. Az állattartók számára most vetítik jövőjük filmjét. Ha e jövő fonalát tovább szövögetjük, akkor egy koncentráltabb mezőgazdaságot látunk. Jóval nagyobb gazdaságos üzemméreteket, mind a növénytermesztésben, mind az állattartásban. Csakhogy, míg a növények kínálata sokkal szélesebb, több fajból álló lesz, addig az állatoké marad a mostani néhány.

    Forrás: Erste Agrár Előrejelzés

  8. A címben firtatott kérdésre a válasz az, hogy ha az eddigi szántóföldi termelési szerkezetben ragadunk, akkor egyértelműen bőrben lesz jövedelmezőbb a gabonaexport. Ha viszont a most kezdődött szerkezetváltás kiteljesedik, akkor az egyensúly visszabillen majd. Ha a jelenlegi 56-37-7 százalékos kibocsátási arányból indulunk ki, akkor előrejelzésem szerint – ez utóbbi hipotézisből kiindulva – az arányok 50-40-10-re változnak az évtized végére.

 

Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ

A cikk az Agrármanager Magazin 2024. májusi, lapozható számában olvasható

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés