Teendők magára hagyott madárfióka megtalálása esetén

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye szerint a madárfiókák túlnyomó többsége nem árva, ezért a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket. Hasonló a helyzet a kirándulás során talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, nyúl-, nyest- és mókuskölykökkel, vadmalacokkal. Őket ugyanakkor jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad.

Forrás: pixabay.com

A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen tollas, nem menekülő, magányosnak tűnő fiókákkal találkoznak az utcán, a parkban, a kertben a földön ücsörögve, gyakran hangosan csipogva.

A látszat ellenére ezek a állatok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen, sőt, a madarak számára kifejezetten káros, ha haza visszük őket. Mi ugyanis nem tudjuk megtanítani őket a túlélésükhöz nélkülözhetetlen viselkedési formákra, ráadásul a szülők által hordottnál sokkal gyengébb minőségű élelemmel táplálva maradandó egészségkárosodást is okozhatunk nekik.

Ezért ilyen helyzetben az a legjobb megoldás, ha a nyílt helyen üldögélő fiókát óvatosan megfogva a legközelebbi sűrű aljnövényzetfoltba, bokor alá tesszük. A hazai madárfajok nem szagolnak, így az érintésünk nem okoz problémát. Viharos időben kiesett fiókák esetében pedig az a legjobb mentési megoldás, ha a pórul járt fiatalt az ágak közé helyezzük.

agrotrend.hu / Greendex