Gépesítés

Technika

Fejlesztési trendek a kukorica szemenként vető gépeknél

A tavaszi vetésű kapásnövények (borsó, cukorrépa, kukorica, napraforgó, szója) vetésénél alapkövetelmény a hektáronkénti tőszám pontos – fajtától és területi jellemzőktől függő – betartása, a növényenkénti tenyészterület egyenletes eloszlása, valamint az egyenletes vetési mélység biztosítása. Ezek ugyanis nagymértékben kihatnak a növények fejlődésére, más fontos (tápanyagellátottság vízellátás, növényvédelem stb.) tényezők mellett.

Létrehozva:

|

A kukoricaszemenként, helyre vető gépeknél mechanikus (megfogó ujjas, szalagos) vetőszerkezetek egyre inkább háttérbe szorulnak, amelynek egyszerű oka van, sokkal érzékenyebbek a vetési sebességre és többet is hibáznak a vetés során, mint pneumatikus vetőszerkezetek. Még elfogadható pontosság mellett legfeljebb 8-9 km/h munkasebességig lehet velük dolgozni.

A pneumatikus vetőszerkezetek között a legelterjedtebbek a szívólevegővel (vákuummal) dolgozó szemenként vető tárcsás rendszerek, amelyeknél az egyenkénti magfelvétel, a vákuum hatására a vetőtárcsán feltapadt mag teszi lehetővé, amely a vákuum megszűnésével gravitációsan jut el (esik be) a csoroszlya által nyitott magbarázdába.

Ezeknél a tőtáv egyenletességet nagymértékben befolyásolja a mag ejtési távolsága. Ugyanis az optimálisnál nagyobb munkasebességnél és nagyobb esési távolságnál, a mag elgördülhet az esési ponthoz képest, ezért ezek a gépek max. 10-12 km/h sebességgel vetnek még megbízható tőtáv egyenletesség mellett. A szívó-nyomó, vagy nyomó levegővel dolgozó vetőszerkezetek előnye, hogy a vetőmag kijuttatása a talajba nyomólevegővel, nagy sebességgel történik, így a mag a kijuttatás helyén marad, amelyet a magnyomó kerék rögzít a talajba. Ezeknél kisebb a jelentősége a mag esési magasságának és nagyobb 14-16 km/h munkasebességgel is dolgozhatnak (Amazone EDX, Väderstad Tempo). Hasonló paraméterekkel dolgozik a John Deere 1725 NT vetőgép is, amelynél a vetőtárcsától a csoroszlyáig kefés szalagok szállítják a magot megőrizve azok tőtávolságát.

Megjelentek az egy vetőelemen belül két vetőtárcsával dolgozó ikersoros vetőszerkezetek is, amelyeknél a két ikersor között 12,5 cm a távolság és magok két sorban fél tőtávolsággal eltolva követik egymást (deltába vetés, Lemken Azurit), jobb tenyészterületi eloszlás mellett. Az előzőekben nevesített vetőgépeknek a sajátossága, hogy a vetőszerkezetüket egyenként külön-külön vezérelhető elektromotorok hajtják meg. Napjainkban már a szemenként vető gépeket gyártók nagyobbik része kínál elektromos meghajtású vetőszerkezetekből felépülő gépeket (az előzőeken túl, Arbos, Sfoggia, Gaspardo, Horsch, Kverneland, Mascar, MatterMacc, Monosem, Valkira, stb.). Ezekkel nagyobb sebességű, pontosabb (tőtáv- és mélység egyenletességű, garantált egyszemes stb.) vetés valósítható meg, a tőtávolság és a hektáronkénti tőszám akár menetközben is a traktorról távvezérelve, vagy RTK GPS és digitalizált talajtérkép alapján automatikusan szabályozható.

A szomszédos vetőelemeknél a vetőszerkezet szinkronizációjával négyzetbe vetés, a vetőszerkezetek féltőtávú eltolásával háromszögbe, vagy rombuszba vetés, azaz mátrixba vetés is megvalósítható. Ennek előnye a jobb tenyészterületi eloszlás, a növények gyorsabb növekedése, a betakarítógép adapterek jobb terheléseloszlása, és végül a terméshozamok növekedése. Ezeknél a vetőgépeknél a sorműtrágyázó és a mikrogranulátum szóró adapterek is elektromos meghajtásúak és ugyanúgy szabályozhatók, mint a vetőszerkezetek.

A munkasebességarányos vetőszerkezet meghajtást lézeres útadók biztosítják. A vetőgépek elektromos meghajtású vetőszerkezeteinek a működtetéséhez szükséges villamos energiát, vagy a vetőgépen elhelyezett a traktor TLT-jéről meghajtott generátorról (Väderstad), vagy a traktoron található egyre nagyobb teljesítményű generátorokról, ill. plusz beépített főtengely generátorról (ZF), vagy a traktor mellső függesztő szerkezetére kapcsolt, mellső TLT-ről meghajtott generátoros áramellátó egységről kapják.

A traktormotor lendkerék generátorok, ill. a mellső áramfejlesztők, akár 80-120 kW villamos teljesítményt is képesek már szolgáltatni. A mechanikus meghajtású vetőelemek egy-, vagy több talajkerékről, hajtást elosztó vetőtengely és 20-50 áttételt tartalmazó, vagy fokozat nélküli (Quivogne) hajtómű közbeiktatásával kapják a hajtásukat. A vetőelemek sebességarányos hajtása a talajkerekek csúszása, valamint a többnyire kétszeres láncáttétel miatt 100 %-osan nem biztosítható.

Pontosabban vetnek azok a vetőgépek (Gaspardó), amelyeken lánchajtás helyett kardánhajtású vetőelemeket alkalmaznak. A vetőelemekre egyre nagyobb térfogatú (60-70 literes) egyedi magtartályok kerülnek a ritkább feltöltés érdekében, amelyeken praktikus leürítő csappantyúkat helyeznek el a vetőmagcserék gyorsításához.

Ritkaságnak számítanak (Amazone RDX, Horsch Maestro SW) a központi magtartállyal rendelkező gépek, amelyeknél megtakarítható a soronkénti tartály és a vetőmag feltöltése is gyorsabban végezhető. A pneumatikus rendszerű vetőgépeken a vákuum előállításához szükséges radiál ventilátorok teljesítményének megválasztására is van mód.

Szinte minden szemenként vető géphez rendelkezésre áll a mechanikus, vagy pneumatikus működésű sorműtrágyázó berendezés is, a starter műtrágyák kijuttatásához. A ráépített műtrágyatartályok térfogata 300 és 1500 liter között változik. A nagy (12-48 soros) munkaszélességű vetőgépeket vontatott műtrágya tartállyal rendelkező (kocsival) sorműtrágyázóval építik össze (Amazone, Gaspardo, Horsch, Kuhn stb.) amelyeknél a tartálytérfogat 2500 és 7500 liter között változik.

A talajterhelés csökkentésére nagyméretű kerekekkel, tandem, vagy gumihevederes járószerkezettel szerelik fel azokat. A mikro granulátum szórók a gépeken zömében 2, vagy 3 sort szolgálnak ki, de vetőelemenként ráépített változattal is lehet találkozni (Väderstad). A vetőgépek szinte mindegyike a traktoron elhelyezhető, a vetőgép távvezérlésére és ellenőrzésére szolgáló saját terminállal, és/vagy ISOBUS kapcsolattal rendelkezik, amelyekkel a szemenként vetés (sőt a magszámlálás is) pontosan ellenőrizhető, a különböző beállítások változtathatók. Ezeken kívül a terminálok képesek rögzíteni a munkasebességet, a kivetett hektáronkénti magszámot és a területteljesítményeket, valamint a bevetett területet, óránként és műszakonként. RTK–GPS kapcsolatban, automatakormányzással a sorcsatlakozások már 2 cm-es pontossággal teljesíthetők és felülvetés elkerülése érdekében, az időszakos sorelzárások is megvalósíthatók.

A kukoricaszemenként vető gépek főbb műszaki jellemzői

agrotrend.hu / Dr.Hajdú József

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Facebook