Egy dolog már biztos, Januártól drágább lesz a kenyér

Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója azt nyilatkozta a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában, hogy az áremelés egy szükséges lépés, amely mögött több folyamat is van. Egyfelől keresleti piac alakult ki a jó minőségű étkezési búza iránt, másrészt januártól megemelkedik a minimálbér. Az áremelés mértékéről, a fogyasztói árakról a sütőipar hozza meg a végső döntést.

Fotó forrása: Haon.hu

Mivel közeledik az év vége, ilyenkor már kiderül szakmai körökben az, hogy lesz-e kenyér- és lisztáremelés, valamint a malomipar milyen reményekkel kezd neki az új esztendőnek. A szakember azt hangsúlyozta szerda hajnalban, hogy a hazai búzatermés mennyiségileg nem volt rossz: 5 millió tonnányi búza termett, ami bőven elegendő, hiszen majdnem 3 millió tonna a belföldi felhasználási igény, a gond az, hogy 18-20 százaléknál nincsen több olyan jó minőségű búza, ami önmagában őrlésre alkalmas lenne.

-Nem a fertőzöttséggel van a baj, hanem a gyenge minőséggel. A gazdák a nagyobb hozamú hibrid fajtákat vetették, s ezek a nagy hozamú fajták nem jól szerepeltek: nagyon kicsi volt a sikértartalom és rossz volt a sütőipari érték, tehát ezeket csak keveréssel lehet az őrléshez használni. Pedig a malomipar igényt tartana a jó minőségű búzára, illetve az exportpiacok is ezt szeretnék felvásárolni, a takarmányipar is a magasabb fehérjetartalmú búzát keresi -összegezte Lakatos Zoltán.

Idén nem volt nagy különbség az étkezési és a takarmánybúza ára között, de ez most már megváltozott, ugyanis akár 10 ezer forint is lehet az eltérés tonnánként a kétféle búza között, de Magyarország célja nyilván nem az lesz, hogy takarmánybúzát termeljen. Lakatos Zoltán szerint a szaktudásunk ennél azért magasabb és egyértelműbb, mivel a piacon kelendőbb az étkezési búza. Hozzátette: „a szegedi és a martonvásári vetőmag intézetek jó lenne, ha kihoznának olyan hazai fajtákat, amelyek hozamban is többet produkálnak és őrlésre is alkalmasabbak”.

Nem csak a malomipar határozza meg a termék árát
A közhiedelem úgy tartja, hogy az utóbbi másfél évben az egyik legnagyobb mértékben a liszt ára növekedett, de ez így nem igaz, hiszen a malomipar az utóbbi egy évben nem emelt lisztárat. Az emelkedés oka az volt, hogy amikor a hatósági ár megszűnt a liszt esetében, akkor az ár felszabadult és a kereskedelem akkora árréseket érvényesített a liszt kilogrammjánál, ami többszöröse a malomipar által megkereshető árrésnek, ezért ezt nem szerencsés a vezérigazgató szerint az ő nyakukba varrni.

Fotó forrása: Horizont Média

Emelkedés, de mennyivel?
Mivel kevesebb az étkezési búza, és megnövekedett iránta a kereslet, a magasabb kereslet pedig megemelte az árakat is, amelyek 90 ezer forint körül tartanak tonnánként, ami 62 ezer forintról indult. Ezek az árak és a kötelező béremelés együttesen azt eredményezik, hogy januárban emelkedik a liszt ára. Jelentősen megnövelte az is a búza iránti keresletet, hogy idén a kukorica csaknem 40 százaléka aflatoxinos a minősítő intézetek szerint, ezért a takarmányipar kényszerből búzával helyettesíti a kukoricát.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu