Technika

Újdonságok

Szabályozásra várnak a magyar drónok

Világviszonylatban és Magyarországon is hódítanak a drónok, a jogalkotás azonban még nem tart lépést a használatukkal, de 2018-ra megszülethet az uniós szintű egységes szabályozás is.

Létrehozva:

|

Ugyan megindult a jogszabály-alkotási folyamat a pilóta nélküli légi járművek (drónok) ügyében, de még mindig kezdeti szakaszban tart. 

Jelenleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság által elkészített munkaanyag áll rendelkezésre, amelytől azonban szakmai és társadalmi egyeztetéseken túl még hosszú út vezet egy végleges dróntörvény elfogadásáig. Uniós szinten – az Európai Bizottság legutóbbi közleménye alapján – 2016-tól várható a drónok polgári légtérbe való, fokozatos integrációjának megkezdése, aminek eredményeképpen 2018-ra megszülethet az uniós szintű egységes szabályozás is.

Pedig világszerte hatalmas az igény a drónok iránt. Az eszközök piaci potenciálját jól mutatja, hogy az Amazon tavaly karácsonykor húszezret értékesített belőlük, jelenlegi becslések szerint pedig ma már havonta százezer talál gazdára a világon. A drónok népszerűsége a magánemberek és a vállalkozások körében is töretlenül nő. A következő tíz évben a katonai és a civil drónpiac mérete becslések szerint elérheti akár az 59 milliárd fontot, 2035-re a technológia alkalmazása pedig akár a mindennapok részévé is válhat.

Ha nem is ilyen mértékben, de Magyarországon a terjednek a drónok. Eddig mintegy száz, kereskedelmi célú használatára vonatkozó engedélyt adott ki a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Légügyi Hatósága. A tevékenységi engedély díja 19 ezer forint, az eseti légtérengedély pedig háromezer forintba kerül. A pilóta nélküli légijármű-rendszerek alkalmazásakor az NKH Légügyi Hatósága által alkalmazott jogi szabályzók mellet több más hatóság (például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) és egyéb szervezet által támasztott követelményeket is figyelembe kell venni. 

A pilóta nélküli légi járművel zajló munkavégzéshez egy tevékenységi és – a munkaterület függvényében – egy eseti vagy korlátozott légtérengedély iránti kérelmet kell a hivatalhoz benyújtani. Az engedélyezési eljárás normál ügyintézési határideje 21 nap. A tevékenységi engedély legfeljebb három hónapra adható ki, és az érvényesség időtartamán belül kiterjeszthető, illetve a még érvényes engedély meghosszabbítható.

A kizárólag magáncélú – hobbicélú – felhasználásnál külön hatósági engedély beszerzése pillanatnyilag nem szükséges – tette hozzá a hatóság, ugyanakkor megjegyezte, hogy a légi jármű tulajdonosát teljes körű büntetőjogi felelősség terheli a használat során bekövetkező balesetekért, anyagi kár okozásáért, a légi közlekedés szabályainak megsértéséért. Ennek elkerülése érdekében (és figyelemmel az engedélyköteles tevékenységek végrehajtásának feltételeire) kifejezetten ajánlott az eszközt a tulajdonos birtokában lévő területen használni, a más természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő, illetve közterületeket elkerülni, az emberek fölötti repüléstől pedig szigorúan tartózkodni kell – hangsúlyozta az NKH. (Miután tehát a hobbicélú drónok használatához nem kell engedély, így összességében akár több száz drón is repkedhet a magyar légtérben.)

A jogszabályok szerint nem történik légtérsértés, ha például például a szomszédos országokból berepül egy drón a magyar légtérbe. A hatóságtól ugyanis azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a már említett engedélyek birtokában használhatja a magyar légteret külföldi, pilóta nélküli légi jármű. Mielőtt ilyen repülést szeretne végrehajtani valaki,  mindenképpen keresse fel az NKH Légügyi Hivatalát. 

– A drónok jogi szempontból is „légi járműnek” minősülnek, ami azt jelenti, hogy speciálisan a drónokra vonatkozó szabályozás hiányában jobb híján a hatályos légi közlekedési törvények vonatkoznak rájuk – fogalmazott Ódor Dániel, a Taylor Wessing e|n|w|c ügyvédi iroda jogásza. 

– A drónok technikai fejlődése, valamint a piaci igények felgyorsulásához igazodó korszerű jogszabályi környezet kialakítása igazi kihívást jelent a jogalkotók számára – tette hozzá Ódor, aki szerint egyre sürgetőbb a drónokra vonatkozó speciális szabályozási környezet megteremtése, amelynek segítségével a drónok széles körű felhasználási módjaiból adódó kockázatok kezelhetővé válhatnak. 

– Gyakori ellenérv a drónokkal kapcsolatban például a magánszféra- és adatvédelem kérdése. Az általuk rögzített személyes adatok, azaz a drónok felhasználásával rögzített fényképek, videofelvételek, GPS-pozíciók komoly személyiségi jogi aggályokat vetnek fel. Erre tekintettel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részletes ajánlást fogalmazott meg a jogalkotó számára a dróntörvény adatvédelmi kérdéseiről. Az adatvédelem területén túl azonban számos egyéb jogterületet is érint a drónhasználat kérdése. Ha például egy drón lezuhan, személyi sérülést vagy káresetet is okozhat. Ez kártérítési követelésekhez vezethet, így valószínűleg megnyílik majd a drónbiztosítások piaca. Kérdéses, hogy a jelenlegi törvényi keretek képesek-e megbirkózni ezzel a problémával, így lehetséges, hogy több szabályozást is át kell majd alakítani – fogalmazott Ódor.

Fotó: www.agrodron.hu

Drónok már a mezőgazdaságban is

Amennyiben katonai célokra használják, a harci robotok egyik fajtája. Ellentétben a robotrepülőgéppel, amely – lévén saját maga a fegyver – használatakor megsemmisül, a pilóta nélküli repülőgép, léghajó vagy helikopter többször is felhasználható. Kategóriákat tekintve többféle csoportosítás lehetséges: súly, repülési idő, film- vagy fotókészítés módja, kommunikációs megoldások, vagy vezérlés módja szerint. A pilóta nélküli repülőgépek mérete jelen pillanatban a néhány kilogrammostól a több 10 kilós példányokig terjed. A repülési idő alapvetően súly kérdése. Rengeteg megoldással csökkentik magának az eszköznek a súlyát, éppen azért, hogy komolyabb kamerát is tudjon hordozni. Az egyszerűbb berendezések, az úgynevezett hobbi készülékek inkább csak a repülés gyakorlására alkalmasak. Amennyiben már van kamera is a drónon (beépített), az felbontástól függően többnyire csak egyszerűbb látványfényképek és videók készítésére alkalmas. Amennyiben tehát a gép kamerával rendelkezik, fontos kérdés, hogy mi alapján láthatjuk, rögzíthetjük a képet. A fényképező vagy videokamera általában tartalmaz helyi rögzítési lehetőséget (memóriakártya). A profi berendezések azonban már képesek azonnali (Real time) képtovábbításra a földi vezérlőszemélyzet felé, amelyet különféle kijelzőkön észlelhet a pilóta. Vezérlés tekintetében is különböző kategóriák léteznek: van, amikor csak azonos idejű vezérlés lehetséges, azaz oda megy, és azt csinálja a drón, amire vezérlője utasítja, útvonala nem tervezhető. A komolyabb berendezések útvonala (általában felszállás előtt) tervezhető, úgynevezett bejárás adható meg. A gép ilyenkor elmegy a kijelölt helyre, fotót készít, majd megy a következő pontra, aztán a küldetés végén visszarepül a megadott helyre. Alapvetően egyébként kétféle eszközről beszélünk: ezek a repülő és az úgynevezett copter (helikopter); utóbbit rotorszám szerint különböztetjük meg, quadro-, hexa-, octocopternek hívjuk, de lehet szimpla és dupla légcsavaros copter is. A drónok előnye, hogy elég sokféleképp rendelhetőek meg. A fenti paraméterek alapján a szükséges eszköz pontosan kiválasztható.

Mitől mezőgazdasági egy drón?

Az agrárvilágban sok speciális igény merül fel, amely önmagában nem is értelmezhető a szakmánkon kívül esők számára. Amíg egy hobbieszköz fentről szép fotókat készít, számunkra a mezőgazdaságban a fotók minősége nem csak a felbontás miatt érdekes. Ha ugyanis a felhasználó a vadkár, vagy a belvíz mértékét szeretné megállapítani, akkor a föld görbületével jelentősen torzított (egyébként szép és éles és érdekes) fotó alkalmatlan erre a funkcióra. Hasonlatos a helyzet, amennyiben NDVI- (biomassza) értéket jelző térképet, vagy növényvédelemhez szükséges térképet szeretnénk előállítani; ilyenkor szintén úgynevezett „kisimított” fotóra van szükség. Csakis az ilyen módosított (több fotóból összerakott) és georeferenciált (azaz koordináta helyes) fotók alkalmasak arra, hogy további célra használjuk a felvételt. Ez tehát azt jelenti, hogy a drón „lelke” számunkra a feldolgozó szoftver.

Nézzünk egy konkrét példát is egy profi eszközre!

Ez lehet egy copter, vagy repülő (példánkban ez csak repülési idő és az ezáltal felmérhető terület függvénye), NDVI-fotó készítésre alkalmas, vagy infra kamerával, nagy távolságú kommunikációs berendezéssel, földi kiszolgáló, vezérlőeszköz, online kameraképpel, PC-vel, előre megtervezett útvonallal, kijelölt hazatérő helyszínnel (ahová landol az eszköz a küldetés végén).

Előkészítés

Hová is menjen az eszköz? Ezt pc-n kijelöljük, és átadjuk drónunknak! Eszközünk felszáll, elmegy a kijelölt terület fölé, fotóz, majd a többi helyen is, a végén pedig „hazajön”. Fényképfeldolgozás: véleményem szerint ebben rejlik az AGRODRÓN specialitása. Itt kell ugyanis egy területhelyes, összeillő, sík térképet készíteni. Ez alapján lehet például szaktanácsot készíteni, tápanyag-utánpótlásra, vagy például növényvédelmi célra (ha például egy infrakamera van a gépen, akkor egy gabonatábla vetésfehérítő gradációja kifejezetten jól azonosítható, persze földi azonosítás után). Akár az azonosított fertőzött terület, vagy a tápanyag-utánpótlási javaslat könnyedén kitehető egy sorvezető GPS-re (például egy univerzálisan használható Müller sorvezetőbe), és már át is ültettük a drón munkáját a mindennapjaink mezőgazdaságába. A fotózott és mérethelyes terület azután már könnyedén alkalmas vízkár, vadkár, hibás vetés, erdőkárok és egyéb mezőgazdasági károk, feladatok pontos elemzésére.

Fontos a biztonság!

A drónok használatának szabályzása jelenleg aktualizálás alatt van. Fontos azonban a mindenkori szabályzás mellett a józanész szerinti gyakorlat. Egy drón bármilyen könnyű is, nagyot üt, ha egy emberre vagy állatra esik. Vigyázzunk tehát egymás testi épségére! Alapelv, hogy csak addig használjuk az eszközt, ameddig szabad szemmel még látjuk, illetve ameddig vezérelni tudjuk drónunkat!

VG – Agrotrend.hu

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook