Fenntarthatóság

Innováció

Riasztó jelentés az egyik legértékesebb természeti erőforrásról

Néhány évtized múlva az ivóvízért előbb indulhatnak háborúk, mint a kőolajért vagy a szénért friss kutatások szerint. A mindennapi életben azonban még messze nem értékeljük a vizet az egyik legértékesebb természeti erőforrásunknak.

Létrehozva:

|

Az olajcégek még ebben az évitizedben elérhetik a kitermelési csúcsot, ezután már csökkenni fog a felszínre hozható olajmennyiség. Egyre nehezebb lesz hozzáférni a szénhez is. Az arany és az ezüst 2030 körül fogyhat el. A réz tizenöt évvel később. A klímaváltozás, a környezetszennyezés és a népesség növekedése miatt pedig folyamatosan csökken az egy főre jutó ivóvíz mennyisége – áll a Scientific American amerikai tudományos folyóirat riasztó jelentésében.

Az Európai Vízügyi Információs Rendszer (WISE) adatai alapján az éghajlat megváltozása miatt valószínűsíthető, hogy Európát egyre gyakrabban sújtják majd áradások és aszályok a következő évtizedben. A változásokhoz az emberiségnek alkalmazkodnia kell, ehhez pedig jobban kell gazdálkodnunk vizeinkkel – figyelmeztet a szervezet amit pont azért hoztak létre az Unió tagállamai, hogy folyamatosan ellenőrizzék természetes vizeik állapotát, és ha kell tervet dolgozzanak ki a szennyezettség megszüntetése érdekében. Ezeknek a terveknek és adatoknak összefoglaló neve a WISE.

Az uniós vízgazdálkodási joganyag központi eleme az úgynevezett víz-keretirányelv. Ez kimondja, hogy a vízgyűjtő területek rendszereket alkotnak, amelyek esetében a vízgazdálkodást össze kell hangolni, még akkor is, ha az adott vízgyűjtő terület több ország részét képezi. Az irányelv arról hivatott gondoskodni, hogy 2020-ra uniószerte mindenütt jó legyen a vizek minősége.

A víz folyamatosan kering a tengerek és óceánok, a légkör és a szárazföld között, körforgásában a folyóvizek és az állóvizek mellett a talajvíz is részt vesz. A tagállamok rendszeresen tájékoztatják jelentések formájában az Európai Bizottságot az ivóvíz minőségéről. A Bizottság alaposan elemzi a tagországoktól kapott információkat. Az EU területének legnagyobb részén kiváló az ivóvíz minősége, de a vidéki térségekben nem ennyire kedvező a helyzet.

A mezőgazdasági üzemek veszélyesek lehetnek a környezet tisztaságára nézve, a csapadék az üzemek területéről szerves és műtrágyát, illetve már növényvédő szereket mos be a talaj-, a folyó- és az állóvizekbe.

Ezek az anyagok a termőföldeken elősegítik a növények növekedését de a vizekbe jutva az algák rohamos elszaporodását idézhetik elő. Az algaburjánzás csökkenti a víz oxigéntartalmát, ami a halak és más élőlények pusztulásához vezet.

A kártevők és a nemkívánatos növények ellen bevetett vegyi anyagok elpusztíthatják a vízben élő állati és növényi szervezeteket.

Egyes ágazatok olyan anyagokat állítanak elő, amelyek károsítják a környezetet és az emberi egészséget, de a szigorú uniós jogszabályok és a környezetet jobban kímélő, ún. tiszta technológiák csökkentették a különböző ágazatok által okozott vízszennyezés mértékét.

A tagországok a szennyvizek túlnyomó többségét úgy kezelik, hogy kivonják belőlük a szerves anyagokat, sok esetben a fertőtlenítésükről is gondoskodnak illetve a tápanyagokat is eltávolítják belőlük. Ennek ellenére Európában még sok helyen javítani kell a szennyvízgyűjtés és ‑kezelés hatékonyságán.

A környezetszennyezésért sokszor mi magunk vagyunk közvetlenül felelősek. A WISE jelentéséből egyértelműen kiderül például, hogy az embereknek szánt gyógyszerek, ha nem ártalmatlanítják azokat megfelelően, a földbe és a vizekbe jutva súlyosan károsíthatják a növény- és az állatvilágot. A vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy ma már az EU fürdőhelyeinek túlnyomó többségén tiszta a víz – a kiváló vízminőségű édesvízi fürdőhelyek száma pedig több mint a duplájára nőtt 1990 és 2009 között.

agrotrend.hu / Origo

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook