Mi is pontosan az ESG és mit várhatunk el a cégektől

Az UniCredit Bank és a SteiGen pár évvel ezelőtti közös kutatása azt vizsgálta, hogy mennyire vannak tisztában az emberek az ESG fogalmával Magyarországon, illetve mit várnak a nagyvállalatoktól a fenntarthatóság területén. A válaszok meglepő eredményt hoztak: a megkérdezettek többsége szinte még mindig csak a környezetvédelmet fogalmazza meg elvárásként a vállalatok irányába ezen a területen, míg 72 százalék szerint a hazai munkáltatók nem igazán foglalkoznak a munkavállalói jóllét kérdésével.

Az ESG (E – environmental: környezeti, S – social: társadalmi, G – governance: vállalatirányítási területek) a fenntarthatóságért végzett munkát teszi láthatóvá és mérhetővé a közép- és nagyvállalatok esetében. Az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatásából megtudható, hogy az ESG fogalmát a magyarok mindössze 12 százaléka ismeri, annak társadalmi, vállalatirányítási vonatkozásait pedig még kevesebben. Ezenkívül a kutatás a magyarok adományozási szokásaival kapcsolatban is meglepő eredményekre jutott.

Vállalati fenntarthatóság = környezetvédelem?

A kutatásból az is kiderült, hogy az ESG fogalmát a vállalatok szintjén a válaszolók kétharmada a környezetvédelemmel kapcsolja össze. Mire gondoltak pontosan? Például arra, hogy az ilyen cégek energiaigényüket megújuló forrásból fedezik, és csökkentik ökológiai lábnyomukat. Ezekhez szorosan kapcsolódva pedig az ESG fogalomköréhez rendelik hozzá a folyamatos modernizálást, az új technológiai vívmányok bevezetését, az újrahasznosítást és a hulladékcsökkentést. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy az ESG fogalmához mind a médiában, mind a közösségi médiában leginkább a környezetvédelem dimenziója kapcsolódik.

Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy a válaszadók több mint kétharmada (67 százaléka) keveset vagy semmit nem tud munkáltatója társadalmi kezdeményezéseiről. Nem tudják a munkavállalók, hogy a cégük kiknek adományoz. A kutatásból megtudhattuk, hogy elsősorban a nagyvállalatoktól várják el az emberek, hogy társadalmi ügyeket támogassanak, ám csak 35 százalékuk gondolja úgy, hogy ez meg is valósul.

A kutatás eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a lakosság meglehetősen negatívan ítéli meg munkáltatóját a dolgozók jólléte szempontjából. A megkérdezettek 72 százaléka szerint a hazai munkáltatók nem nagyon foglalkoznak a kérdéssel, így inkább a kézzelfogható tényezőket – elsősorban a fizikai szükségleteket (a korrekt, időben érkező fizetést, a bejelentett foglalkoztatást), majd a fizikai biztonságot (a megfelelő munkakörülményeket) – helyezik előtérbe elvárásként a vállalatokkal szemben.

Agrotrend.hu/ Greendex