Veszélyben a vadállomány

Az aflatoxin terjedése hatással van a szaporodásra

– 2025-ben jobb vadászati idényben reménykedem. Az apróvad számára a tavasz jól indult, az őzagancs fajsúlyok jobbak, mint előző évben. A nyári és kora őszi időjárástól nagyon sok fog függ majd – mondta bizakodva Miklós Károly, a vármegyei vadászkamara titkára a vadállományról.

A szakember azonban nem rejtette véka alá azokat a problémákat, amelyeket ő, illetve a kollégái és a vadásztársai látnak a vadállományunknál. Mint mondta, a 2022-es aszályos év után 2024-ben még nagyobb aszály köszöntött be. Az aszályos forró időszak sajnos kedvez az aflatoxinnak. Szaporodással kapcsolatban a dám szarvasoknál történtek már vizsgálatok, az őzeknél pedig mintavétel folyik. A szakember szerint a nőivarú egyedeknél a toxin vetélést és meddőséget okoz. A hímivarú állatoknál pedig a spermiumok és a tesztoszteron elpusztulását. Ehhez járul a szarvasféléknél az agancstő rothadás, amely abnormális agancsokat eredményez, többnyire sérült, kifordult agancstövekkel – vázolta a a koránt sem rózsás helyzetet hírportálunknak a vármegyei titkár.

Érintette a száj- és körömfájás az állatokat?

A vadon élő állatokat nem érintette a járvány, válaszolta a szakember. Ugyanakkor az afrikai sertéspestis miatt állományapasztást kellett végezni a vaddisznóknál az állategészségügy előírása szerint.

A vadállomány szenved az aszálytól

A tavalyi aszály miatt legyengült az állatok immunrendszere. Ahogy Miklós Károly fogalmazott, komplex problémával nézünk szembe az aszály, a növényvédő szerek és a toxinok együttes hatása miatt. Természetesen legyengül az állatok immunrendszere, főleg az őzek esetében.

Az aszály lehetséges kivédésére a vadászatra jogosultak elsősorban itatással – itatók létesítésével, vízhordással – védekeznek. Zöld növények biztosítása az aszályos nyári időszakban szinte lehetetlen. A legyengült immunrendszerű állatokat minden „arra kószáló” vírus vagy baktérium megbetegíti. Folyik a növényféleségek vizsgálata az aflatoxin szempontjából, a terményeket tekintve az etetés esetében a kukoricáról át kell szokni az árpára, rozsra, amelyek jobban ellenállnak a toxinnak.

A mezei nyulaknak is ivóvízre van szüksége

Rákérdeztünk a mezei nyúlállományra is, amelyet mindig szívesen gyérítenek a vadászok. A mezei nyulak mindent megrágnak, rostot is tudnak emészteni, így valamivel könnyebben vészeli át ezt az időszakot, de ivóvízre neki is szüksége van.

Majd rátért a ragadozókra, amelyek egyaránt veszélyt jelentenek a vadállományra, illetve a háziállatokra is. Miklós Károly megjegyezte, hogy az aranysakál és a róka okoz jelentős károkat a vadgazdálkodásban, elsősorban az apróvadban és az őzgidákban. A vadászatra jogosultak minden lehetséges engedélyezett eszközzel igyekeznek elfogadható szinten tartani létszámukat. (Persze egy bizonyos létszámig hasznot is hajtanak a rágcsálók gyérítésével és a dögök eltakarításával.)

Ekkora lehet a vármegyei vadállomány száma

Hírportálunk arra is kíváncsi volt, hogy az ország legnagyobb területű vármegyéjében, Bács-Kiskunban mekkora is lehet a vadállomány? A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal az alábbi választ küldte:.

2023-ban a becsült vármegyei vadállomány 6622 gímszarvas, 3437 dámszarvas, 32 974 őz, valamint 2849 vaddisznó volt, illetve 43 803 mezei nyúl, 54 027 fácán, 901 szürke fogoly. Az idei vadászati évben a vadállományra vonatkozó adatok összesítése az Országos Vadgazdálkodási Adattárnál még folyamatban van.

Állományszabályozás vármegyénkben gímszarvas, dámszarvas, illetve őz esetében vadgazdálkodási szempontból történt, járványvédelmi szempontból nem volt szükség állománygyérítésre. Az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozása céljából 2021. március 1. és 2025. február 28. között a vadgazdálkodóknak a vaddisznóállomány nagyságát 0,5 egyed/négyzetkilométer állománysűrűségre kellett csökkentenie a járványvédelmi szempontokra és előírásokra figyelemmel.

agrotrend.hu / baon.hu