Szorgosak a méhek de ha le vannak gyengülve ők sem tudnak mit tenni

Idén már három éve lesz annak, hogy a nagybani mézpiac teljesen összeomlott. Ennek hatására nagyon sokan felhagytak a méhészkedéssel és ami ennél is rosszabb: magukra hagyták az állományukat is, amellyel fertőzési gócpontok alakultak ki és ezek átterjedtek a környékbeli méhcsaládokra. Ha ezekre rátalálnak az egészséges méhek, akkor onnan a parazitákat is magukkal hozzák. Az elhagyott méhészetek folyamatos veszélyt jelentenek, ezért a méhészeti egyesület komoly lépéseket szeretne tenni a hatóságok felé, mert ezekkel a sorsukra hagyott méhészetekkel valamit kezdeni kell.

Európa-szerte elpusztult a méhállomány fele, idehaza az 1 millió 200 ezer tavaly ősszel betelelt méhcsaládból 600 ezer semmisült meg. A tavaly nyári forróság idején már érződött az, hogy a méhcsaládok beteleltetése nem lesz könnyű. A napraforgót követően olyan súlyos aszály volt, hogy virágpor hiány lépett fel, ami a méhek számára a fehérjeforrást jelenti. A betelelő nemzedéket adó méhek ezért nem tudtak kellő mennyiségű zsírtesteket gyűjteni maguknak a fehérjehiány miatt, így az életciklusuk is jelentősen lerövidült.

Gyengébb családokkal történt a beteleltetés és azok a méhek, amelyek az átlagosnál gyengébbek voltak, hamarabb elpusztultak és a februári, márciusi időszakban kezdtek jelentkezni a méhpusztulások.

Az 50 százalékos pusztulás a téli és a tavaszi időszakban történt, továbbá a megmaradt gyenge méhcsaládok nem foghatók be a termelésbe, ezért ezeket fel kell erősíteni. Az elvesztett méhcsaládokat vásárlással és szaporítással lehet pótolni, amelyre a nyár és a termelési időszak idején van lehetőség. A mézmennyiség is a felére esik vissza azok után, hogy 50 százalék termelő család marad az országban. Egy méhcsalád 10 ezer forintba kerül, amelyhez társulnaka járulékos költségek, így a keretek vásárlása, a műlépek, a kaptárak tisztítása, vásárlása. Ezek jelentős anyagi megterhelések, amelyek egyetlen méhcsalád esetében 50 ezer forintos összegre tehetők.

A mostani márciusi esős, hűvös idő miatt nem tudtak a méhek kirepülni, ezért a repce virágzásában bíznak a méhészek. A repcének jót tett a csapadék, de előzőleg a téli és a kora tavaszi aszály megviselte a növényzetet, a mostani eső azonban megindította a fejlődését. Az akáctól aztremélik a méhészek, hogy idén elkerüli a fagy a virágzást. Az elmúlt években kisebb-nagyobb fagykárt szenvedtek az akácosok, majd jött a nyári aszály, ami miatt a méhállományok legyengültek.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint akorábbiakhoz képest 50 százalékkal kevesebb méhcsalád nem lesz képes mézet termelni, ezért idén is komoly károkkal kezdik a tavaszt a méhészek, Európa-szerte rég nem tapasztalt méhpusztulással néznek szembe a gazdálkodók, miutána júliusi 35-40 fokos hőmérséklet nagyban befolyásolta a méhcsaládok életét.

-A tavaly februári rendkívüli meleg időjárás hatására másként kellett megszervezni a méhegészségügyi intézkedéseket, amelyeket sok méhész figyelmen kívül hagyott. Az alacsony mézárak miatt nagyon sokan otthagyták a mézet a kaptárokban. Nem csak azért kell elvennünk a méhcsaládoktól a mézet, hogy legyen mit eladni, hanem mert ezzel teret adunk a méhanyának az újbóli petézéshez, ezért ha nyáron a méhcsalád összeszűkül a behordott méz miatt, akkor nincsen helye a méhanyának annyi petét lerakni, amelyből annyi utód lesz, hogy a méhcsalád átteleljen -összegezte Bross Péter.