Prof. Dr. Urbányi Bélát az MTA levelező tagjává választották

Május 7-én, a Magyar Tudományos Akadémia 199. közgyűlésén választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait a közös akadémiai jelöltlistára felkerült 136 kutató közül.

Nagy örömmel és megtiszteltetéssel számolhatunk be arról, hogy Prof. Dr. Urbányi Bélát, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének egyetemi tanárát levelező taggá választották az MTA Agrártudományok Osztályába.

Forrás: ovarikar.sze.hu

A Kar vezetősége és valamennyi munkatársa nagy tisztelettel gratulál Professzor Úrnak a rangos elismeréshez, további szakmai munkájához sok sikert és jó egészséget kíván!

Dr. Urbányi Béla

A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (GATE) 1995-ben kapott agrármérnöki diplomát. PhD fokozatát 1999-ben szerezte meg mezőgazdaság-tudományból. Disszertációjában az egyes gazdasági haszonhalainkon az androgenezis és a hím ivartermék mélyhűtés kombinációjával kapcsolatos eredményeit elemezte. Az MTA doktora címet 2014-ben kapta meg egyes gazdasági haszonhalaink hímivartermékének mélyhűtése, a technológia standardizálása és gyakorlati alkalmazása témában elért eredményei alapján.

1999-2004 között a GATE, majd jogutódján, a Szent István Egyetemen (SZIE) kutatói tevékenységével több ösztöndíjat nyert: MTA Agrártudományok Osztálya Darányi Ignác ösztöndíj, Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj és OTKA posztdoktori ösztöndíj.

Másoddiplomákat szerzett Minőségügyi szakmérnök (2003-2004, SZIE), Protokoll és nemzetközi kapcsolatok szakirányú továbbképzés (2019-2020, SZIE) és Kutatás és innovációmenedzser szakirányú továbbképzési szak (2020-2021, Budapesti Corvinus Egyetem) képzések keretében.

2005-ben habilitált állattenyésztési tudományok területen, majd ugyanebben az évben egyetemi docensi, míg 2013-ban egyetemi tanári kinevezést kapott. 2005. november 1-től 2022. augusztus 1-ig vezette a Halgazdálkodási Tanszéket. 2020-2022 között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet igazgatója volt. Tanszékvezetői időszaka alatt 2 munkatársa MTA doktora címet, 15 kollégája pedig PhD fokozatot szerzett. Vezetése alatt a szervezeti egység kutatási és oktatási infrastruktúrája magas minőségre emelkedett (GLP -Good Laboratory Practice- labor akkreditáció; MTA Kiváló Kutatóhely elismerés), folyamatos beruházások biztosították a nemzetközi elvárásokhoz illeszkedő K+F+I+O tevékenység hátterét.

Belső alapító tagja a SZIE Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskolának, a jelenlegi Állatbiotechnológiai és Állattudományi Doktori Iskola törzstagja és 2025. március 17-ig titkára.

2024. április 1-től félállásban az Agrárközgazdasági Intézetben dolgozott, mint igazgatói tanácsadó, majd 2025. április 2-tól már teljesállásban dolgozik az Intézet Akvakultúra és Halászati Elemző osztályán, mint osztályvezető és igazgatóhelyettes. 2025. május 2-tól a Széchenyi Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar egyetemi tanára. A Magyar Tudományos Akadémia a 2025. évi közgyűlésén az MTA levelező tagjává választotta.

Kutatási tevékenysége öt fő területre terjedt ki.

Az első terület keretében a halgenetika és genommanipulácós technológiák ötvözésével, kutatótársaival először publikált sikeres interspecifikus (fajok közötti) androgenezist ponty (Cyprinus carpio) és aranyhal (Carassius auratus gibelio) keresztezésével, amelyhez natív és mélyhűtött spermát egyaránt felhasznált (Genome, 1998, 41: 573-579). Ezen munkája újragondolásra késztette az androgenezisben rejlő haltenyésztési lehetőséget és számos nemzetközi kutatócsoportot inspirált ennek alkalmazására.

Második fő területén egyes gazdasági haszonhalaink hímivartermékeinek mélyhűtési technológiáját dolgozta ki, optimalizálva a mélyhűtés különböző paramétereit és a mélyhűtött spermával életképes utódállományokat hozott létre. Ezen a területen elért eredményei közül kiemelést érdemel, hogy munkatársaival elsőként írta le a harcsa (Silurus glanis) mélyhűtött ivartermékének gyakorlati szaporításban való sikeres felhasználását (J. Appl. Ichthyol. 2015, 31, 164–168) és a sügér (Perca fluviatilis) üzemi méretben is alkalmazható hímivartermék mélyhűtési technológiáját (Cryobiology 2015, 70, 76–78). Nemzetközi együttműködésben végzett kutatása során bebizonyította, hogy az európai angolna (Anguilla anguilla) és a japán angolna (Anguilla japonica) fajok között létrejöhet hibridizáció mélyhűtött európai angolna sperma alkalmazásával (Aquaculture 2012, 353, 130–133; Theriogenology 2018, 113, 153-158), valamint a japán angolna esetében is sikeresen alkalmazott a szaporítási technológiában mélyhűtött ivarterméket (J. Appl. Ichthyol. 2017, 33. 550-552). Kidolgozta egyes horgászati jelentőségű halfajok hímivarsejtmélyhűtési technológiájának alapjait és azt sikerrel alkalmazta a mesterséges szaporítási technológiában (Cryobiology 2023, 113: 104588; Aquaculture 2015, 435, 75–77).

A harmadik kutatási terület a halszaporodásbiológia és a halszaporítás. A munkatársaival kidolgozott új halszaporítási módszert alapja, hogy a spermiumok biológiai aktivitásukat megtartva hosszabb ideig „tárolhatóak” a petefészekben indukált szaporítás előtt valódi külső megtermékenyítésű halakban. A sperma petefészek mosás/inszeminációval történő szaporítás fiziológiai és technológiai jellegzeteségeit több közleményben foglalta össze, és leírta ennek a gyakorlati halszaporítási területén alkalmazható előnyeit (Aquaculture 2018, 485: 197-200; Theriogenology 2019, 123: 145–150; Scientific Reports 2024, 14:1: 7295).

Negyedik kutatási területén munkatársaival közösen a különböző korai fejlődési stádiumú ivarsejtek (primordiális ősivarsejtek, spermatogóniumok és oogóniumok) alkalmazhatóságát vizsgálta halfajok, -fajták genetikai tartalékainak ex situ megőrzésében. Ezek a sejtek diploidok és számos, az őssejtekre jellemző tulajdonsággal rendelkeznek. Képesek vándorolni, kolonizálni az ivarszerveket és azokban megtapadva elindítani a gametogenezis folyamatát. A mélyhűtést követő jó túlélésüknek köszönhetően alternatívát nyújtanak az ivarsejtek mélyhűtéséhez, ami halakban jelenleg a spermiumokra korlátozódik. A korai fejlődési stádiumú ivarsejtek akár intra- akár interspecifikus átültetését követően a recipiensek a donortól származó ivarsejteket termelik, míg az ivarsejtek típusát (spermium vagy petesejt) a recipiens ivara határozza meg (Aquaculture 2024, 583: 740617; Fish Physiol. Biochem. 2018, 44. 1487–1498; Reprod. Domest. Anim. 2018, 53. 1253–1258; Germline Development in the Zebrafish. 2021, Humana, New York, pp. 37–47).

Ötödik kutatási területéhez az egyetemi kutatási egységben kialakított víztoxikológiai laboratóriumban, GLP környezetben, zebradánió halfajon (Danio rerio) végzett toxikológiai kutatásai sorolhatók. Ezen a területen kollégáival jelentős módszertani fejlesztéseket hajtott végre, pl. mikroinjektálási technológia tökéletesítésével (Int. J. Mol. Sci. 2021, 22.); továbbá olyan zebradánió vonalat alakítottak ki, amely több, a vízi környezetben egyszerre jelenlévő szennyező anyag hatására, különböző szerveikben egyes gének bekapcsolásával és az adott szervek fluoreszcens fényével jelzik a szennyező ágens jelenlétét (Aquat. Toxicol. 2019, 208, 11–157); valamint különböző szennyező anyagok (nehézfémek, mikotoxinok) hatásmechanizmusát írta le zebradánió halfajban (Biomolecules 2023, 13:5: 755; Environmental Pollution 2024, 342: 123113).

Kutatási eredményeit eddig 255 lektorált szakfolyóiratban megjelent folyóiratcikkben tette közzé. Dolgozataira eddig kapott független hivatkozások száma a Web of Science/Scopus alapján: 2633, Hirsch-index értéke 31. Az akvakultúra területén 8 szellemi tulajdoni bejelentés társszerzője.

A FAO és a Eurofish International Organisation felkérésére jelenleg a “Sustainable pond aquaculture systems for the future” kézikönyv anyagán dolgozik, mely 2025. évben kerül kiadásra.

2007 óta részese annak a szakmai csapatnak, akik minden évben egy vagy két összefoglaló szakkönyvet készítenek egy adott halfajról vagy halcsaládról, ezen szakkönyvek száma 24. Szakterülete minden képzési szintjét lényegesnek tartja, így társszerkesztőként közreműködött a halász szakmunkás képzés írott tananyagainak összeállításában.

Egyetemi oktatóként 1999 óta folyamatosan oktat graduális, posztgraduális és PhD képzésben magyar és angol nyelven. Főbb tantárgyfelelős előadóként oktatott tantárgyai: Halgazdálkodás és akvakultúra alapjai (osztatlan agrármérnök); Hagyományos és alternatív haltenyésztési rendszerek (BSc); Hidegvízi díszhaltenyésztés és intenzív haltermelés (BSc); Industrial Fish Culture (BSc képzés); Freshwater Fisheries (BSc); Halbiotechnológia (MSc); Alkalmazott halgenetika/Applied Fish Genetics (PhD); Intensive Fish Culture (PhD), ezek mellett Projektvezetési és Innovációmenedzsment ismereteket is tanít (BSc).

Iskolateremtő tevékenysége során a 2005-től kezdődően több, mint 280 hallgató választotta a halgazdálkodási területet fő témakörének, az elmúlt 12 évben az egyetemi Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) önálló halászati szekció képviselte az ágazatot. Napjainkig 33 egyetemi hallgató TDK dolgozatának volt konzulense, 34 szak- és diplomadolgozatos hallgatónak volt témavezetője, továbbá 59 alkalommal látott el doktori eljárásban elnöki, bizottsági tagi vagy opponensi pozíciót. Eddig 10 magyar végzett hallgató szerzett PhD fokozatot témavezetői irányításával, míg jelenleg 4 külföldi és 1 magyar hallgató témavezetését látja el.

Pályázati tevékenysége kiemelkedő. Korábban kettő, jelenleg egy EU pályázat szakmai vezetője, továbbá 31 lezárult és 3 folyamatban lévő hazai K+F+I pályázat koordinátora.

Főszervezője a Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozónak, mely eddig 12 rendezvényen van túl és napjainkra a halászati-akvakultúra-horgászati szakma kiemelt éves, szakmai eseménye. 2023-ban a magyar társszervezésben megrendezett bécsi EAS (European Aquaculture Society) konferencia tudományos társelnöke volt. Több alkalommal szervezett nemzetközi, szakmaspecifikus workshop-ot (Japán-Magyar kutatói workshop-2010; 3rd International Workshop on the Biology of Fish Gametes-2011; Domestication in Finfish Aquaculture-2012; Central-European Aquaculture Conference-2014). Rendszeresen kap és vállal szerepet nemzetközi akvakultúra konferenciák szekcióiban elnöki, társelnöki, workshop elnöki és titkári feladatokra (EAS és WAS -World Aquaculture Society- rendezvényei), egyes szekciók előadás- és poszter munkáinak kiválasztásában is részt vesz. A magyar akvakultúra innovációs és technológiai platform alapítójaként (HUNATiP) vesz részt a brüsszeli székhelyű European Aquaculture Technology and Innovation Platform (EATiP) munkájában, és képviseli a közép-kelet-európai akvakultúra és halgazdálkodási ágazatot. Az EAS és a Network of Aquaculture Centres in Central-Eastern Europe (NACEE) tagja.

Az MTA köztestületének, az Agrártudományok Osztálya Állattudományi (korábban: Állatnemesítési, Állattenyésztési, Gyepgazdálkodási és Takarmányozási) Bizottságának tagja, 2023 óta elnöke és a Bizottság által delegált MTA Élettudományi Szekció közgyűlési képviselője 2 cikluson kersztül.

Az elmúlt években három alkalommal volt szervezője és társszervezője az MTA Agrártudományok Osztálya Állattudományi Bizottság szakmai nagyrendezvényének (éves rendezvény és Magyar Tudomány Napja rendezvény).

Tudományos főszerkesztője a Halászat Tudománynak, tudományos főszerkesztő-helyettese a Halászat; szerkesztő bizottsági tagja az Állattenyésztés és Takarmányozás, Hungarian Agriculture Research, a Columella és a Magyar Horgász folyóiratoknak. Rendszeresen végez lektori tevékenységet tudományos és szakmai lapok részére.

Társelnöke a Magyar Rektori Konferencia Kutatási-Innovációs Bizottságának. Elnökségi tagja a MA-HAL-nak, delegáltja a MAHOP (Magyar Halászati Operatív Program) és a MAHOP+ monitoring bizottságának, az Országos Halgazdálkodási Tanácsnak, valamint elnökségi tagja a Magyar Haltani Társaságnak. Három ciklusban a MATE (korábban SZIE) szenátusának tagja. Tagja a Dél-Csehországi Egyetem, Halgazdálkodási és vízvédelmi Kar nemzetközi tanácsadó testületének.

Eddigi pályafutása során 4 alkalommal vett részt egy hónapnál hosszabb tanulmányúton. Három alkalommal a Salzburgi Egyetem Zoológiai Intézetében dolgozott, ahol a kutatás mellett a tógazdasági haltenyésztésről tartott kurzusokat nemzetközi hallgatóknak. 2000-ben a szingapúri Temasek Life Sciences Laboratory (akkori nevén: Institue of Molecular Agrobiology) kutatóintézetben a hal ivarsejtmélyhűtés gyakorlati problémáin dolgozott és tartott gyakorlati kurzusokat egyetemistáknak.

Kitüntetései közül kiemelendők: 1998: A ”Tíz Kiemelkedő Fiatal” (TOYP) pályázat “Tudományos eredmény” kategória győztese; 1998: MTA “Stratégiai Kutatások Irodája” pályázat Elnöki fődíja; 2004: SZIE-MKK Dékáni dicséret; 2009: SZIE Arany Babérkoszorú kitüntetés; 2009: OTKA hónap kutatója; 2010: SZIE-MKK „Kari Tudományos Munkáért” kitüntetés; 2016: FM Nagyváthy János díj, 2023: AM Pro Aquacultura Hungariae díj.

agrotrend.hu / Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar