Hírek

Már most érdemes készülni a 2015-ös zöldítési követelmények teljesítésére

A szakmai közvéleményt méltán foglalkoztatja a 2015-ben induló új közvetlen támogatási rendszer. Ezen belül az ún. zöld komponens újszerűségével is figyelmet érdemel.

Létrehozva:

|

Magyarországnak, ahogyan mind a 28 tagállamnak, 2014. évben többlépcsős bejelentési kötelezettségnek kell eleget tennie a Bizottság felé a közvetlen támogatás zöldítés elemére vonatkozóan. Az alapos előkészítő munka eredményeképpen 2014. július végén hazánk teljesítette a bejelentés első fordulóját, mellyel megalapozta a magyar zöldítési modell 2015-től alkalmazandó keretrendszerét. Az előzmények közül ki kell emelni, hogy a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretről (Multiannual Financial Framework, MFF) szóló tárgyalások során a zöldítés külön vitacsomag volt, mivel a zöld komponens a reform teljesen új elemeként kerül bevezetésre. A Tanácsban és a Bizottsággal való tárgyalásaink hatására a zöldítés szabályrendszere határozottan egyszerűbb és életszerűbb lett, mint az eredetileg várható volt a Bizottság javaslata alapján. A közvetlen kifizetési rendelet (1307/2013/EU rendelet) tartalmazza a zöldítés alapvető szabályrendszerét. Ennek értelmében a mezőgazdasági termelőknek három zöldítési gyakorlatot kell végezniük:
– a növénytermesztés diverzifikálása: a 10 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak adott évben legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteniük, míg a 30 ha feletti szántóval rendelkezőknek legalább három féle növényt; a legnagyobb területen termesztett növény a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el, három növény esetén pedig a két legnagyobb területen termesztett növény együttesen nem teheti ki a szántóterület több, mint 95%-át;
– állandó gyepterület fenntartása: a környezeti szempontból értékes gyepek átalakítása, feltörése nem megengedett, továbbá országos szinten is meg kell őrizni összességében az állandó gyepek arányát a 2012-2015-ös referenciához képest, legfeljebb 5 százalékos romlást megengedve;
– ökológiai célterület fenntartása: a 15 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak a szántóterületük 5%-ának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterülettel kell rendelkezniük.
A hazai mezőgazdasági termelők adottságait és a jogszabály adta lehetőségeket alaposan mérlegelve, a terménydiverzifikáció követelményének betartásán túl a következő döntések alapján kell készülni a zöldítés 2015. január 1-jei bevezetésére, amellyel a gyakorlatban először a jövő évi egységes kérelemben találkozik majd a gazdálkodó, de a vonatkozó hazai jogszabályok és a hivatalos tájékoztató anyag (praktikusan: gazdálkodói kézikönyv) még ebben az évben el fog készülni:

1. Magyarország az állandó gyepterületek arányát nemzeti szinten tartja fönn.
Ennek fő indoka, hogy az üzemszintű gyepfenntartási kötelezettség előírása aránytalanul nagy terhet rótt volna a döntően nem gyepgazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági termelőkre. A természeti szempontból értékes, ennélfogva külön lehatárolt gyepeket egyáltalán nem lehet feltörni ebben az esetben sem, mint ahogyan azt a természetvédelmi szabályozásunk is tiltja.

2. Magyarország a rendelet által meghatározott, valamennyi ökológiai fókuszterület (EFA terület) bejelentésére lehetőséget ad a mezőgazdasági termelőknek a kőfalak kivételével.
Minden termelőnek, aki 15 hektár fölötti szántón gazdálkodik, a saját területén vagy bizonyos fókuszterületek esetében (tájképi elemek, védelmi sávok) azzal szomszédosan is ki lehet jelölnie 5%-os arányban önálló ökológiai fókuszterületét.
A 2015. január 1-jétől ökológiai fókuszterületként elismertethető területek a következők:

– parlagon hagyott földterület;
– teraszok;
– tájképi elemek: fás szárú növényzettel borított sávok, elszigetelten (magányosan) álló fák, fasor, facsoport, táblaszegély, tavak, vizes árkok;
– védelmi sávok;
– agrár-erdészeti hektárok;
– erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok;
– rövid rotációs idejű sarjerdő;
– erdősített terület;
– ökológiai jelentőségű másodvetés, amennyiben azt különböző növényfajok magkeverékének vetésével vagy fű alávetéssel hozzák létre és nem foglalja magában az ősszel, rendes betakarítás vagy legeltetés céljára vetett, téli takarónövényekkel borított területeket;
– nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek.

Mivel a mezőgazdasági termelők zömének a legnagyobb terhet az ökológiai fókuszterület fenntartási kötelezettség jelenti, a fő irányvonal a zöldítés végrehajtását előkészítő munka során az volt, hogy minél szélesebb körű választási lehetőséget adjunk ezen területek bejelentéséhez. Az egyes ökológiai fókuszterületek fogalmát a jogszabályi kereteket figyelembe véve és a hazai sajátosságokat felmérve alakítjuk ki.

3. A nem földhasználati nyilvántartás köteles területek bejelentése ökológia célterületként.
A mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló ökológiai célterületeknek nem kell feltétlenül a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) támogathatóként szereplő területen lenniük. Elegendő, ha határosak a mezőgazdasági termelő által használt szántóterülettel. Emiatt az olyan tájelemek és védelmi sávok területe is elszámolható ökológiai célterületként, melyekre nincs földhasználati nyilvántartási bejelentési kötelezettségük a termelőknek, továbbá a MePAR-ban jelenleg nem SAPS támogatható besorolásúak. Ilyen tájelemek lehetnek például egyes önkormányzati területek is: útmenti sávok, árkok, melyeket fás-cserjés vegetáció borít, parti sáv és facsoport. Ezek a területek azonban jellemzően nem a mezőgazdasági termelő, hanem az önkormányzat, útfenntartó vagy más vagyonkezelő szerv kezelésében/tulajdonában állnak. Ugyanakkor a termelő annak érdekében, hogy teljesítse ökológiai célterületekkel kapcsolatos kötelezettségét, ezeket a területeket bejelentheti ökológiai célterületnek akkor is, ha nem a szántóterületén, hanem azzal határosan helyezkednek el (természetesen csak akkor, ha ezek a területek számára rendelkezésre állnak).
A Minisztérium megítélése szerint nem elhanyagolható azoknak a gazdálkodóknak a száma, akiknek valószínűsíthetően az előbb említett célterületek szomszédságában van szántóterületük. Éppen ezért az említett területek bejelentése nagyban segíteni fogja azokat a termelőket ökológiai célterületekkel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésében. Megteremtjük a jogi hátterét a jogszabályban előírt, Magyarországon nem földhasználati nyilvántartás köteles területek ökológiai célterületként való elismertetésére.

Weisz Miklós

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook