Idén tavasszal elmaradt az állattenyésztők ünnepe

Március végén érkezett a hír, hogy az állattenyésztők ünnepeként emlegetett Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok a járványügyi helyzet miatt elmarad. A szomorú, de érthető, felelős döntés kapcsán a tenyésztőszervezeti kollégákat kérdeztük, hogyan élik meg a már minden állattenyésztési ágazatban hagyománnyá vált rendezvény hiányát.

Forrás: pixabay.com

Minden egyesület és szakember egyetért abban, hogy a hódmezővásárhelyi kiállítás már ikonikussá vált mind a magyar, mind a kárpát-medencei állattenyésztők körében. Az esemény minden agráriumban dolgozó ember naptárában állandó programként szerepel, akár mint családi kirándulás vagy épp szakmai fórumok helyszíne. A kiállításszervezők részéről bátorságot igényelt a döntés meghozatala, mégis szinte mindenki szerint ez volt a legjobb döntés a hazai állattenyésztők megóvása érdekében.

HATALMAS VESZTESÉG

Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok elmaradása szimbolikus és gyakorlati veszteség is – szögezte le Bognár László, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója. – Ez nemcsak a hazai szakma egyik legfontosabb ünnepe, hanem a közösségépítés, a szakmai presztízs, az utánpótlás-nevelés és a nemzetközi kapcsolatépítés kulcseseménye is. Az ottani jelenlét lehetőséget ad a tenyésztési munka eredményeinek bemutatására, az innovációk kommunikálására és a belföldi és nemzetközi vevőkör kiszolgálására. A kiállítás elmaradása így nemcsak a tenyésztői közösségi élményt, hanem a piaci kapcsolatok bővítését is megnehezíti. Nem tudunk személyesen találkozni, partnerekkel tárgyalni, vevőket megszólítani. Ez az idei évben komoly versenyhátrányt jelent nemcsak a HFTE-nek, hanem az egész magyar szarvasmarha-ágazatnak.

KIVÉTELES KIÁLLÍTÁS

2024-ben a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete rekordszámú állattal jelent meg Vásárhelyen, ami jól mutatja, hogy a tenyésztők ezt tartják a legrangosabb hazai kiállításnak. Ez az egyetlen olyan rendezvény, ahol felvezethető marhákkal és nem ranch típusú bírálattal zajlik a tenyészállat verseny. A rendezvényre minden évben a fajták hazájából, Franciaországból érkeznek bírók, akikkel lehetőség nyílik a személyes beszélgetésre és tudásátadásra. Ezek a fórumok nagyon népszerűek a tenyésztők körében, amelyeket nem lehet például online előadással helyettesíteni.

LEHETŐSÉG AZ ÉRTÉKESÍTÉSRE

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete igyekszik kan és koca esetén is minden fajtával és korcsoporttal megjelenni, bemutatni azokat az érdeklődőknek az Alföldi Állattenyésztési Napokon. A sertéseket érintő szigorú állategészségügyi előírások miatt a kiállításokon bemutatott egyedeket a gazdájuk nem, vagy csak nagyon nehézkesen viheti vissza a saját telepére, ezért is fontos, hogy minél több állat értékesítésre kerüljön. Ez alapján nemcsak bemutató és verseny történik, hanem reklám felületet is biztosítanak az élő állatok a sertéstenyésztőknek. Annál jobb hirdetés, mint hogy élőben bemutatjuk, milyen állatok származnak tenyészeteinkből, nem létezik. Az afrikai sertéspestis évek óta jelen van hazánkban és a környező országokban is, ezért a kiállításokon sertésekkel történő megjelenés nehézségekbe ütközött. A vásárhelyi kiállítás volt az egyetlen, amire számítani lehetett, de most ezt is elvették tőlünk a fertőző állatbetegségek – fejezte ki csalódottságát Eicher József, az MFSE ügyvezetője.

NEM CSAK AZ RSZKF A HIBÁS

Habár az RSZKF a lovakat közvetlenül nem veszélyezteti, mégis úgy gondolja minden lótartó, hogy a rendezvény lefújása volt a legszakmaibb döntés, amit hozhattak a szervezők. Sok állattartónak vegyes gazdasága van, azaz többféle állatfajt is tartanak. Közülük, akik lovakat vittek volna, többen még a hivatalos döntés előtt, saját maguktól választották azt, hogy a más fajba tartozó állományaik megóvása érdekében inkább nem jelennek meg az eseményen. Természetesen most mindenki az RSZKF-et okolja, de nem szabad elfelejteni, hogy egyéb betegségek, mint az afrikai sertéspestis, a lóherpesz, a kiskérődzők pestise, a madárinfluenza is az ajtón kopogtatnak. Nincs olyan gazdasági haszonállat ma Magyarországon, amire jelenleg semmilyen fertőző betegség nem jelent veszélyt – osztotta meg gondolatait Pap István, a Gidrán Lótenyésztők Magyarországi Egyesülete és az MLOSZ elnöke.

EGY ÚJ, MÁS VILÁG JÖN

Bognár László bizakodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a következő hónapokban a járványügyi helyzet stabilizálódhat. A korlátozások fokozatos enyhítésével lehetőség nyílhat arra, hogy a tenyésztői mindennapok, a szakmai események és a nemzetközi együttműködések visszatérjenek a megszokott rendjükbe. De mindemellett tisztában kell lenni vele: ez már nem teljes visszatérés lesz a mindennapokba, hanem egy újfajta működés kezdete, amelyben nagyobb szerep jut a digitális megoldásoknak, az alkalmazkodó, intelligens adatkezelésnek, az előre kidolgozott vészhelyzeti protokolloknak és az emberi tényező minimalizálásának ott, ahol lehet.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége