Hírek

Eperátverés: nem minden lajosmizsei, ami annak látszik

Minden tizedik szamócatermésnél szabálytalanságot találtak a hatóságok. Ez az arány magasabb, mint amit általában zöldség-gyümölcs esetében mérnek a szakemberek. A leggyakoribb probléma a származási hely félrevezető feltüntetése volt, különösen a „lajosmizsei eperként” árult román szamócák esetében.

Közel 3 millió forintnyi bírságot szabtak ki a hatóságok, több eljárás pedig még folyamatban van azután, hogy a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok egy hónapig ellenőrzési kampány folyattak. A hivatalok munkatársai ez idő alatt országszerte 479 helyszínen összesen 512 tételt szamócát ellenőriztek. Minden tizedik eperrel probléma volt – jelentette az NKFH hétfői közleményében.

A szamóca egyik legismertebb hazai termőhelye Lajosmizse és környéke. Sokan keresik kifejezetten a „lajosmizsei epret”. Sajnos épp emiatt minden évben előfordul, hogy más – főleg romániai – származású szamócát próbálnak magyarként, sőt „lajosmizseiként” eladni. Az ellenőrök az idei szezonban is több ilyen esetre bukkantak, pedig aki így trükközik, súlyos bírságra számíthat.

A romániai szamóca gyakran jóval olcsóbb a hazainál, sokszor önmagában emiatt is népszerű. A tudatos vásárlás ezért kulcsfontosságú: a külföldi gyümölcsök általában más fajták, más a színük, formájuk, és a csomagolásuk is árulkodó lehet.

A magyar termelők jellemzően cserélhető ötkilós faládát használnak, míg a román szamóca műanyag rekeszben érkezik, a spanyol, görög vagy lengyel eper pedig kisebb, egyszer használatos csomagolásban van.

Az NKFH által koordinált országos akció a teljes kereskedelmi palettát lefedte, a nagybani piacoktól a hipermarketeken és zöldségeseken át egészen az utcai, ideiglenes árusítóhelyekig. Az ellenőrök nemcsak a gyümölcs minőségét és származását vizsgálták, hanem a higiéniai körülményeket is.

Minden ötödik eper külföldi származású

A vizsgált tételek mintegy ötöde volt külföldi eredetű – ez nagyjából megfelel a piaci arányoknak. A problémás tételek aránya azonban 10 százalék volt, vagyis

minden tizedik minta nem felelt meg a minőségi, nyomonkövethetőségi vagy jelölési szabályoknak. Ez az arány magasabb, mint amit általában zöldség-gyümölcs esetében mérnek a szakemberek.

Minőségi probléma sem a hazai, sem a külföldi szállítmányokkal nem volt, az utóbbiak esetében azonban a származást gyakran nem vagy félrevezetően tüntették fel. A leggyakoribb hiba a hiányos címkézés volt: például a minőségi osztály feltüntetése hiányzott, vagy az árus nem tudta bizonyítani, honnan származik az áru.

Négy tételt kellett ezért megsemmisíteni. Közel 3 millió forintnyi bírságot szabtak ki, több eljárás pedig még folyamatban van.

agrotrend.hu / Világgazdaság
Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés