Hírek

Még tovább is eshet az olaj árfolyama

Az olajpiaci fundamentumok lefelé mutató trendet vetítenek előre az év hátralévő részére, ám a geopolitikai bizonytalanságok − elsősorban az iráni szankciók júliusi hatálybalépése −, illetve a jegybankok esetleges nyári akciója akár fordíthat is az irányon.

Létrehozva:

|

Tegnap kezdte meg kétnapos ülését a Federal Reserve (Fed) nyíltpiaci bizottsága, ahol a kamatdöntés mellett a legfontosabb kérdés, milyen újabb monetáris akcióval előzzék meg az eurózóna válságának átterjedését. A piacon megoszlanak a vélemények a Fed várható lépéséről, a Reutersnek nyilatkozó elemzők többsége szerint az ülésen legjobb esetben is csak az "operation twist" meghosszabbításáról dönthetnek. A Reuters egy másik felmérése szerint 250 megkérdezett alapkezelő kétharmada vélte úgy, hogy októberig az ECB újabb likviditási programot indít, míg a nyilatkozók fele nyilatkozta, hogy közben a Fed is újraizzítja kötvényvásárlásait (QE3).

A visszafogott jegybanki jelzések a dollár gyengítésén keresztül eddig megtámogatták az árupiacokat, a dollárindex a múlt héten 0,3 százalékot süllyedt, ami az ebben jegyzett áruk árát növeli, de legalábbis a lefelé csordogáló árfolyamokat 8 hónapos mélyponton megfogta.

Nagyobb nyomás leginkább a kőolaj piacán érzékelhető, ennek ellenére több nagy bankháznál is egyelőre még vételre ajánlják a terméket. A Goldman például annak ellenére tartja fenn ajánlását, hogy legutóbb áprilisban adott ki 125 dolláron ilyen jelzést, azóta viszont a határidős termékek árfolyama 20 százalékot esett. A csúcsot a Brent állította be márciusban 128 dolláron, ám a következő hónapban sikerült a 100 dolláros küszöb alá esnie, ahol utoljára 2011 elején járt.
Nem sikerült eddig 8 hónapos mélypontjáról elszakadnia az amerikai típusú nyersolaj (WTI) árfolyamának sem, amellyel jelenleg hordónként 83 dollár körül kereskednek. Elemzők egyöntetű véleménye szerint a piaci fundamentumok továbbra is lefelé mutatnak. A Reuters konszenzusa szerint hiába várható, hogy július 1-jétől életbe lép az Európai Unió Iránnal szembeni behozatali embargója, azt lényegében már beárazta a piac. Ezért közvetlen hatása nem lesz az árakra, hogy várhatóan legalább napi 200-215 ezer hordónyi iráni olaj kiesik a piacról. A középtávú árakat inkább az fogja meghatározni, kik és milyen mértékben tudják majd kijátszani a szankciót.

Az embargóval ugyanis az iráni olajszállításokra köthető biztosítások is befagynak, ez viszont azokban az országokban emeli meg a kőolajimport költségét, ahol közvetlen szankciót nem léptettek életbe a perzsa állammal szemben. Elsősorban Ázsiában okozhat zavarokat a biztosítási ügyletek befagyasztása, amire a japán kormány azzal reagált, hogy állami garanciát kínál a kőolajszállítóknak. Valószínűleg a többi állam is hasonló támogatást fog nyújtani, de egyelőre sem India, sem Dél-Korea nem jelentett be ilyet (pedig mindkét államnak jelentős az iráni importja).

A kockázatok ellenére − vélik elemzők − nyomott marad az árfolyam, ami két okra vezethető vissza. Egyfelől látványos túlkínálat van a piacon, hiszen Szaúd-Arábia rekordütemben, napi 10 millió hordót hoz a felszínre, amivel egyébként megsérti az OPEC múlt havi, 30 millió hordóban maximált napi kitermelési kvótáját. Az olajexportőr országok idegesen figyelik az eseményeket, mivel a fekete arany iránti kereslet folyamatosan csökken az európai válság és a globális lassulás miatt. Eközben pörgeti fel Szaúd-Arábia a termelését, hogy így készüljön fel a július 1-jén Iránnal szembeni embargóra − hívta fel a figyelmet elemzésében az Equilor, amely szerint a legtöbb OPEC-tag a szaúdi kibocsátás visszafogását szeretné elérni, hogy újra 100 dollár közelébe emelkedhessen az árfolyam.
A tengerentúli piac is telített: Észak-Amerikában több mint 20 éves csúcsra szöktek a stratégiai készletek, miközben a G8 vezetősége jelezte, hogy amennyiben nagyobb zavar keletkezne az iráni embargó miatt, a tagállamok felszabadíthatnak a készleteikből.

A keresleti oldal eközben kezd nagyon nyomottá válni, amit nemcsak az eurózónát sújtó recesszió idéz elő, hanem az érezhetően csökkenő kínai és indiai felhasználás is. Irán várhatóan a nyáron a tavalyi bázis felét fogja tudni exportálni, ami gyakorlatilag napi 1 millió hordónyi kőolaj kiesését jelenti, és összességében mintegy 1,3 millió hordónyi kivitelt − a Citigroup számításai szerint.

A Barclays Capital ehhez annyit tett hozzá, hogy a fölfelé ható kockázatok 1,5 millió hordó kiesése után nőnének meg, vagyis jelenleg hiába várható a két hét múlva esedékes szankció, annak nem lesz számottevő hatása. Ráadásul nem is biztos, hogy életbe lép, mivel az utolsó pillanatban, hétfőn Moszkvában a nyugati hatalmak ismét tárgyalást kezdtek Iránnal, bár valószínűleg nem járnak sikerrel. Erre utal Günther Oettinger, az unió energiaügyi biztosának nyilatkozata, aki közölte, Európa ragaszkodik a szankciók júliusi hatályához, míg az Eurasia Group legfrissebb jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy Irán sem fog engedni céljaiból, mivel továbbra is jelentős olajszállítmányt tud eladni, például Kínába, ahol csak júliusban várhatóan napi 500 ezer hordónyi rakományra adnak ki rendelést.

A jegybanki akciók mellett az OPEC-kvóta felülvizsgálata mozgathatná meg az árakat, elemzők szerint ha tartósan 100 dollár alatt marad a Brent és a WTI, akkor elképzelhető, hogy leszállítsák a napi 30 millió hordónyi limitet, de ehhez az kell, hogy Szaúd-Arábia is betartsa az OPEC döntéseit.

Forrás: Napi Gazdaság

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook