Az európai bőripar biztonságos és nem környezetszennyező

Az európai marhabőripar környezetterhelését vizsgáló, uniós forrásból finanszírozott GDL-projekt eredményei rámutattak, hogy a cserzőüzemek biztonságosak, a marhabőrszektor pedig fenntarthatóan működik.

Az angol rövidítés után csak GDL (Green Deal Leather) projektnek nevezett ágazati kezdeményezés célja, hogy egyrészt összegezzék a bőripar környezeti hatásait, másrészt alap- és referenciaértékeket határozzanak meg a bőrelőállítás szénlábnyomát és a feldolgozókra jellemző munkabiztonságot illetően.

Forrás: pxhere.com

ALAPTALANOK A VÁDAK

A cserzőüzemeket még mindig gyakran piszkosnak, környezetszennyezőnek és korszerűtlennek ábrázolják, a bőrt pedig nem fenntartható anyagnak nevezik. Ez a kép messze áll a valóságtól. A cserzőüzemek több mint 95%-át egyesítő Európai Bőr- és Cserzőipari Szövetség nemcsak állítja, de be is tudja bizonyítani, hogy alaptalan az ágazatot érő vádak zöme.

A marhabőr a körforgásos gazdálkodásba nagyon jól beilleszthető termék, a bőripar pedig maximálisan megfelel a fenntarthatósági szempontoknak.

A BŐR A HÚSIPAR ÚJRAHASZNOSÍTOTT MELLÉKTERMÉKE

A cserzőüzemek a bőröket és irhákat − amelyek átlagosan az állat gazdasági értékének mindössze 1%- át teszik ki − fenntartható divatos anyaggá alakítják, munkahelyeket teremtve Európa-szerte. A bőr olyan természetes anyag, amely újra felhasználható és újrahasznosítható. Az FILK Freiberg Institute GmbH nemrég készült tanulmánya kimutatta, hogy sem a műbőr, sem a vegán bőr nem veszik fel a versenyt a valódi bőr tulajdonságaival, például a tartósságával.

Természetes anyag lévén a bőr egy átlagos hulladéklerakóban 10-50 éven belül 100%-ban lebomlik, ellentétben a „vegán” bőrrel, amelyeknek a lebomlása több mint 500 évet is igénybe vehet.

agrotrend.hu / allattenyesztok.hu