Hírek

Munkások és ügyvédek – Mindenki a magyar földet keresi

A szakmai és pénzügyi befektetők száma fokozatosan bővül a termőföldpiacon, a fokozott kereslet jelentős drágulást hoz magával.

Létrehozva:

|


Ahogyan a növénytermesztésből származó jövedelem, illetve az uniós közvetlen támogatás összege emelkedik, egyre több a szakmai befektetőként vásárló gazdálkodó is. Ugyanakkor a pénzügyi befektetők részaránya a vásárlók között is gyarapodik – mondta Nagy Ferenc, a termőföld közvetítéssel foglalkozó, miskolci székhelyű Tiszacash vezérigazgatója a cég évzáró háttérbeszélgetésén.

Az idén csak a közvetítői és földhasznosítási szolgáltatási jutalékokból – mintegy 30 ezer hektár bérbeadását menedzselik a pénzügyi befektetők megbízásából – 250 millió forintos árbevételt elérő vállalkozás tapasztalatai szerint mindkét ügyfélkör hosszú, évtizedes távra tervez. Utóbbiak célja elsősorban a befektetés reálértékének megőrzése, illetve a bérleti díjbevétel mint kiegészítő biztos jövedelem.

Ügyvédek és munkások is lehetnek pénzügyi befektetők

Meglepően változatos körből érkeznek a pénzügyi befektetői megbízások: nemcsak ügyvédek és tehetősebb értelmiségiek vásárolnak termőföldet, hanem 7-10 millió forintos megtakarításnak, örökségnek biztos helyet kereső gyári munkások is – mondja a vezérigazgató. A cég csak szántó és legelő közvetítéssel foglalkozik, de tapasztalataik szerint többnyire ezek számítanak a legkeresettebbnek is: az ügyfelek 70 százaléka szántót, 20 százaléka legelőt, míg a fennmaradó hányad egyéb művelési ágba tartozó földet, erdőt, gyümölcsöst, halastavat vagy szőlőt venne. A magyarországi termőföld hozzávetőleg 5 százaléka cserél gazdát évente, ezen ügyletek nagyjából 5-7 százaléka a Tiszacash közvetítésével.

Az idén a két ügyfélkör hozzávetőleg fele-fele arányban bízta meg ügyeletekkel a céget. A nagy üzletek, az egy tagban lévő vagy jelentősebb összefüggő területekre szóló vételi megbízások ideje azonban lejárt, egyrészt mert a földárak emelkedése miatt ez meglehetősen drága lenne, másrészt a szakmai befektetők inkább a saját földterületeikhez illő földrészleteket keresnek. Ugyan heti 60-70 adásvételi szerződés megkötésében működünk közre, a legtöbb azonban egy hektárról szól – mondta Nagy Ferenc. Ez legtöbbször osztatlan közös tulajdonú táblák tulajdoni hányad változását jelenti, azonban a cég tapasztalatai szerint egyre gyakrabban élnek a tulajdonostársak is az elővételi jogukkal.

őstermelők vs családi gazdálkodók

A földtörvény legutóbbi változása óta pedig szaporodnak azok az esetek is, amikor már a helyi őstermelő és a családi gazdálkodók között zajlik a verseny az újabb földekért. Ebben a mezőgazdaság túlgépesítettsége is szerepet játszik. A pénzügyi befektetőknek azonban többnyire jelezni szokták, hogy mekkora földméret esetében éri meg a vásárlás – általában a 15 hektáros birtokméret az, ahol már csökken a kitettségük, és amire már érdemes hosszabb távra is bérlőt keresni.

Tapasztalataink szerint 3-4 évente duplázódnak a földárak, az idén azonban több mint 20 százalékos volt az emelkedés – mondta Nagy Ferenc. Egy 30 hektáros, 20 átlag aranykoronás, átlagos bérleti szerződéssel hasznosított szántó ára most hozzávetőleg 950 ezer forint körül van hektáronként – amit persze helyi adottságok fölfelé és lefelé is módosíthatnak. A cég várakozás szerint a következő jelentősebb földár-, illetve bérleti díj emelkedést a 2014-ben induló KAP támogatási időszak, és azon belül is az agrár-környezetgazdálkodási programok újraindulása hozhatja.

Három konstrukció a bérleti díjakra

A legutóbbi akg program indulásakor 20-25 százalékos emelkedést láttunk – mondta Nagy Ferenc. Jelenleg egyébként a fönti példában említett adottságú földterület reális bérleti díja, bár alkufüggő is, de átlagosan hektáronként 35 ezer forint körül alakul – bár nem a termőföldével azonos okok miatt, de ez is hozzávetőleg 20 százalékkal drágult egy év alatt. A bérleti szerződéseket legalább öt éves időtartamra kötik – ez a bérleti díjbevétel adómentességének határa is -, és jellemzően három konstrukciót alkalmaznak.

A tradicionális bérleti díjmegállapítás módja az aranykorona/ x kilogramm termény meghatározása. Az uniós csatlakozás óta jellemzőbb a területalapú támogatás bizonyos százalékában meghatározott bérleti díj, míg az utóbbi időben egyre terjed a konkrét dátumra megfizetendő előre meghatározott hektáronkénti fix összegre épülő konstrukció.

Forrás: Napi Gazdaság

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook